Nagyon kilóg a magyar adat az Európai Unió inflációs rangsorából, amelyet toronymagasan vezetünk. A második helyezett Szlovákiában majdnem feleakkora ütemben drágultak a fogyasztói árak, mint hazánkban.
Már nyolc hónapja Magyarország vezeti az uniós inflációs rangsort, vagyis nálunk emelkednek leginkább a fogyasztói árak az EU-ban. Érdemes felidézni Surányi Györgynek, a jegybank volt elnökének, egyetemi tanárnak a szavait.
Surányi már a 2022-es választások előtt azt mondta a Szabad Európának, hogy lesz két-három hónap, amikor a kormány egészen példátlan pénzszórása miatt ideiglenesen úgy fogják érezni a magyarok, hogy jobbá válik a helyzetük.
„Majd keserűen fognak ébredni, mert ennek hatására az infláció még magasabbra fog menni. Amikor a pénzszórás, a szavazatvásárlás lezárul, akkor szembesülnek azzal, hogy újabb pénzszórásra nincs lehetőség” – mondta a szakember, aki hozzátette: ellenkezőleg, vissza kell fogni a költekezést.
„Ugyanakkor az árak már magasan lesznek. Tehát a sztenderd, normális jövedelmek, a nyugdíjak és a bér kevesebbet fog érni, mint most” – tette hozzá.
Ehhez kapcsolódóan: Surányi: A kormányzati pénzszórás miatt úgy érzik a magyarok, hogy jobban élnek, de keserűen fognak ébredni
A jóslat része volt az is, hogy a hazai inflációs folyamatok kétharmadának belföldi okai vannak. Ezt tükrözik az uniós statisztikai hivatal adatai is.
Múlt hónapban a magyar infláció 19,9 százalékos volt az Eurostat adatai szerint, vagyis tavaly júniushoz képest ennyivel drágult az élet Magyarországon. A második helyezett Szlovákia lett, a fogyasztói árak itt 11,3 százalékkal lettek átlagosan magasabbak egy év alatt.
A harmadik helyen Csehország végzett 11,2 százalékos drágulási ütemmel. A legkevésbé Luxemburgban, Belgiumban és Spanyolországban emelkedtek az árak júniusban, ahol rendre 1 és 1,6 százalékkal nőtt az infláció egy év alatt.
Your browser doesn’t support HTML5
Egyszerűen – miért érezzük nagyobbnak a drágulást a hivatalos inflációnál?
A magyarországi infláció már a járvány előtt bőven a legmagasabb volt az EU-ban, de 2021-ben erősen elszállt, majd a választások előtti jóléti osztogatások és az orosz inváziós kísérlet után még inkább kilőtt.
A kormányzati kommunikáció változatos jelzőket talált ennek egyszerű indoklására, követni is lehet, hogy pontosan honnantól. Erről itt írtunk korábban.
Ehhez kapcsolódóan: Az állami kommunikációban a járvány miatti infláció alakult át háborús inflációvá, majd szankcióssá