A tálibok hatalomátvétele után hat hónappal sok afgán kezdi feladni a reményt, hogy jobbra fordul a helyzet. A már amúgy is súlyos gazdasági és humanitárius válságra rátett egy lapáttal a kaotikus hatalomátvétel. Az afgánok még mindig arra várnak, hogy a tálibok teljesítsék az ígéreteiket. Az ország különböző tájairól származó emberek beszélnek mindennapi életük megváltozásáról a Radio Azadinak.
Amikor villámgyors előretörésük után, tavaly augusztus 15-én elfoglalták Kabult, a keményvonalas iszlamista tálibok úgy ünnepelték a győzelmüket, mint a négy évtizedes háború lezárását, és békét, valamint jólétet ígértek.
Hat hónappal később azonban az országban kevesen elégedettek az új urakkal. Több mint egymillió afgán menekült el a megtorlások, az üldöztetés, a súlyosbodó humanitárius és gazdasági válság elől. Mintegy 23 millió ember, az ország 39 milliós lakosságának többsége éhezik, több mint egymillió gyermeket fenyeget az alultápláltság okozta halál veszélye. A harcok lezárása ellenére 3,5 millió afgán továbbra is belső menekült.
Ez a helyzet gyakorlatilag eltemette a reményt, hogy Afganisztán tetszhalott alkotmányának szabadságjogait valaha is tiszteletben tartják majd a tálibok, akiknek kormányát továbbra sem ismerik el külföldön. Mivel a nemzetközi segélyek és a kereskedelem elapadt, sok afgán immár nem jobb életre, hanem a puszta túlélésre törekszik.
A Radio Azadi, a Szabad Európa műsorszolgáltatója az ország különböző részein élő emberekkel beszélgetett a tálibok hatalomra jutása utáni mindennapi életükről.
Humanitárius katasztrófa
Mohamad Manszuri az északi Farjab tartomány távoli Kohisztán körzetében, a Lolas nevű faluban rekedt a hetek óta tartó heves havazás miatt. A földműves azt mondja, hogy hatfős családja éhezik, és nincs pénze arra, hogy két beteg gyermekét kezeltesse.
Elmondása szerint Lolas és több száz másik kohisztáni falu lakói már a tálib hatalomátvétel előtt is az éhhalál szélén álltak a három éve tartó aszály miatt.
„Gyors segítségnyújtás nélkül nagyon közel vagyunk a humanitárius katasztrófához” – mondta a Szabad Európa Szabad Afganisztán Rádiójának telefonon.
Abdul Ahad, egy harmincéves lolasi gazdálkodó azt mondja, hogy falujában sokan nem fogják átvészelni a telet gyorssegély nélkül.
„Olyan, mintha börtönben lennénk, ahonnan nincs menekvés – mondta telefonon a Radio Azadinak. – Az árak egyszerűen az egekbe szöktek.”
Ahad azt mondja, hogy egy tízliteres étolaj, amelyet korábban öt dollárért vett, most több mint húsz dollárba kerül. Hasonlóképp a liszt és a cukor ára is az egekbe szökött.
Afgán nő koldul gyerekével a havas kabuli utcán 2022. január 27-én
Afganisztán már a tálib hatalomátvétel előtt is a világ egyik legszegényebb és leginkább segélyfüggő országa volt. A külföldi erők kivonulása előtt számos külföldi vállalat és segélyszervezet is távozott, teljesen megszűnt a kormánynak nyújtott külföldi finanszírozás, miután a tálibok visszaállították keményvonalas „Iszlám Emirátusukat”.
A nemzetközi adományozók azóta milliárdos humanitárius összegeket ígértek az egészségügy, az oktatás és az élelmiszersegélyek helyreállítására, de az ígéretek valóra váltása jelentős akadályokba ütközik.
„A rászorulók nem kapnak semmit” – mondja Abdulla Hán, a fővárossal, Kabullal szomszédos Logar tartomány délkeleti részén fekvő Baraki Barak körzet lakója.
Azt mondja, hogy elveszik a legkiszolgáltatottabb családok számára kiosztott kétszáz dollárnyi készpénzes segélyt. „Olyan emberek kapják meg ezt a pénzt, akik nem érdemlik meg” – mondta.
Ezek a készpénztámogatások részei a nemzetközi erőfeszítéseknek, hogy a tálibok megkerülésével segítsék a legkiszolgáltatottabb afgánokat. A segélyszervezetek állják a tanárok és az egészségügyi dolgozók fizetését, hogy alapvető szolgáltatásokat nyújthassanak. A Világélelmezési Program is élelmiszersegélyt nyújt a kiszolgáltatott afgánoknak.
Mindazonáltal az ENSZ arra figyelmeztet, hogy az afgánok több mint 97 százaléka még a nyár előtt elszegényedik, az afgán gazdaság szabadesésben van.
Az ország kereskedelme drámai mértékben zsugorodott, mivel az afgán termékek nemzetközi piacai összeomlottak. A héten abban reménykednek, hogy az afgán gazdaság pénzinjekciót kap a talpon maradáshoz, miután Joe Biden amerikai elnök rendeletben szabadított fel hétmilliárd dollárt az Amerikában zárolt afgán nemzeti vagyonból. Ennek azonban csak a fele kerül vissza az afgánokhoz, a másik felét a 2001. szeptember 11-i terrortámadások áldozatainak családtagjai kapják kártérítésként. (Mivel annak idején a tálibok fogadták be Oszáma bin Ládent, a 9/11-es atrocitások értelmi szerzőjét.)
Elnyomás
A tálibok nem sokkal Kabul elfoglalása után általános amnesztiát hirdettek. „Szeretném biztosítani a nemzetközi közösséget, beleértve az Egyesült Államokat, hogy senkinek sem esik bántódása – mondta Zabihullah Mudzsáhid tálib szóvivő augusztus 17-én újságíróknak. – Nem akarunk sem belső, sem külső ellenséget.”
Fél évvel később azonban az ENSZ és emberi jogi megfigyelők továbbra is súlyos visszaélésekről számolnak be. „Az ENSZ afganisztáni segítségnyújtó missziója továbbra is hiteles állításokat kap gyilkosságokról, eltűnésekről és más jogsértésekről” – mondta Antonio Guterres ENSZ-főtitkár a múlt hónap végén a Biztonsági Tanácsnak benyújtott jelentésében.
Az afgánok tapasztalatai megerősítik az ENSZ helyzetértékelését.
„Három hónapja eltűnt – mondta egy afgán férfi a testvéréről, az afgán hadsereg egykori magas rangú tisztjéről. – Nem tudjuk, hogy él-e vagy halott” – tette hozzá, miközben neve elhallgatását kérte, hogy elkerülje a tálibok megtorlását.
Egy tálib harcos halad el egy utcai árus előtt, aki piros, szív alakú lufit árul Valentin-nap alkalmából Kabulban 2022. február 14-én
A férfi a héten azt állította, hogy a tálibok három hónappal ezelőtt vették őrizetbe a testvérét. „Hol van az általános amnesztia, amit ígértek?”
Az afgán nők a tálib korlátozások és megkülönböztetés terhét nyögik. A legtöbb tizenéves afgán lány még mindig arra vár, hogy visszatérhessen az iskolába, míg a nők elveszítették a munkahelyüket, vállalkozásukat és az elmúlt két évtizedben megszerzett kibővült társadalmi pozíciójukat.
„A nőket politikailag teljesen marginalizálták – mondta Zahra Rahnavard kabuli lakos a Radio Azadinak. – A tálibok azt ígérték, hogy megőrzik a nők jogait, de semmit sem látunk. Mindenki kétségbeesett és reménytelen.”
A női aktivistáknak el kellett szenvedniük az aránytalanul durva tálib fellépéseket. Sokakat letartóztattak, kihallgattak vagy akár erőszakkal eltüntettek. A hét elején a tálibok négy női aktivistát engedtek szabadon. A múlt hónapban tűntek el, nem sokkal azután, hogy részt vettek egy tálibellenes tüntetésen.
Eltűnő szabadságjogok
Afganisztán egykor virágzó médiája a tálib hatalomátvétel után rohamosan hanyatlik. A Riporterek Határok Nélkül, egy globális médiafigyelő szervezet becslése szerint az elmúlt hat hónapban több mint nyolcezer afgán médiamunkás veszítette el az állását. Újságírók százai menekültek el az országból, és akik maradtak, megfélemlítéssel, fenyegetésekkel és veréssel néznek szembe.
Mina Habib kabuli szabadúszó újságíró azt állítja, hogy szeptemberben zaklatták és megverték, miközben egy tálibellenes női tüntetésről tudósított.
„Több tálib harcos megütött és a földre dobott – emlékezett vissza. – Megragadták a fényképezőgépemet, és a földre dobták, hogy darabokra törjék. Azt mondták, hogy menjek haza, és még azt is megkérdezték, hogy miért tudósít egy nő.”
Afgán férfiak melegszenek a tűznél a havas időben Kabul egyik közkedvelt piacán 2022. február 6-án
Az 51 éves Haleda Tahszin, egy másik afgán újságírónő huszonkét éven át megállás nélkül dokumentálta országa fejlődését, de most feladta az újságírást.
Dacolt az öngyilkos merényletekkel, a kormány és a lázadók fenyegetéseivel és megfélemlítésével. De a család egyetlen kenyérkeresője most véget vet a karrierjének. Ebben a hónapban lemondott a Radio Killid magánállomás főszerkesztői állásáról, mert a tálibok alatt a női munka feltételei rohamosan romlanak.
„A munkakörülmények, különösen a nők számára, nehézzé váltak – mondta a Radio Azadinak. – Nincs nyugalmam a fenyegetések miatt.”
Tahszin azt mondja, hogy bár a női újságírók elméletileg még dolgozhatnak, nem állnak védelem alatt. „A legnagyobb kihívás számunkra az, hogy nem férünk hozzá az információkhoz, miközben a hatóságokat továbbra sem lehet elszámoltatni” – mondta.
Most egyértelműen a túlélés az, amin sok afgán agya jár.
Kolduló nő Kabulban 2022. február 6-án
Kaszím, egy kabuli taxisofőr azt mondja, hogy korábban napi tíz dollárt keresett. Mostanában napokon keresztül nincs bevétele.
„A tálibok azt ígérték, hogy javítani fognak az emberek életén – mondta. – De egyetlen ígéretüket sem teljesítették.”