A magyarok szerint a havi nettó 250 ezres fizetés a szűkös megélhetéshez elég, de a válaszadók 45 százaléka még ezt sem tudja előteremteni – derül ki az Egyensúly Intézet friss kutatásából. Az átlagos megélhetéshez négyszázezer forintra lenne szükség, a gondtalan élethez pedig hatszázezerre. A kutatás szerint a magyar szülők harmada kevesebbet eszik, hogy a gyereke jóllakjon.
Az Egyensúly Intézet 2024 májusában ötödik alkalommal kérdezett rá, hogy a magyaroknak egyéni szinten mekkora összegre van szükségük a szűkös, az átlagos szintű, illetve a gondtalan élethez. A szűkös megélhetéshez havi nettó 250 ezer forint kellene a válaszadók szerint; ez 2023 nyara óta változatlan. Ezzel szemben az átlagos megélhetést biztosító jövedelmi szintnél érdemi elmozdulás történt: a megkérdezettek szerint havi nettó ötvenezer forinttal többre, vagyis nettó négyszázezer forintra van szükség ehhez. A gondtalan élethez továbbra is a havi nettó hatszázezer forintot jelöltek meg a válaszadók – derül ki a kutatásból.
Ugyanakkor a májusi adatok alapján jelenleg a válaszadók két százalékának nincs bevétele, 43 százalékuk havonta nettó 250 ezer forint alatti jövedelemből gazdálkodhat. Ez azt jelenti, hogy a válaszadók 45 százaléka – családi vagy házastársi támogatás nélkül – nem tudja biztosítani a szűkös megélhetéshez szükséges anyagi feltételeket sem.
A válaszadók csaknem harmada (31 százaléka) nettó 250 ezer feletti, de nettó négyszázezer forint alatti összeget visz haza. Mindent összevetve a válaszadók több mint háromnegyede (76 százaléka) az átlagos jövedelmi szint alatti csoportba tartozik.
Az eredmények idősoros vizsgálata alapján az látszik, hogy 2023 júniusa óta nyolc százalékponttal csökkent azok aránya, akik kevesebb mint nettó 250 ezer forintot kerestek havonta (58 → 50 százalék). Ez a legfrissebb adatok szerint öt százalékponttal tovább javult (45 százalék). Összességében a magyar társadalom jövedelmi szerkezete 2023 közepéhez képest lassú, de tendenciaszerű javulásnak indult – állapítja meg a kutatás.
A növekvő jövedelmek ellenére a társadalom többsége (51 százaléka) úgy érzi, hogy kevesebb árut és szolgáltatást tud vásárolni, mint korábban. A magyarok valamivel több mint harmada (35 százaléka) nyilatkozott úgy, hogy nem változott érdemben a vásárlóereje. Pozitív fejleményekről 14 százalék számolt be: 11 százalék valamennyivel, három százalék pedig sokkal több árut és szolgáltatást tud venni, mint korábban – olvasható a felmérésben.
A magyar lakosság felének csökkent a vásárlóereje az elmúlt három évben, amit a megkérdezettek elsősorban az áremelkedésekkel és új kiadások megjelenésével magyaráznak.
2023 áprilisa óta 21 és 24 százalék között ingadozik azok aránya, akik közepes vagy nagy nehézségek árán tudják csak fedezni háztartásuk szokásos kiadásait. Jelenleg a magyar háztartások csaknem kétharmada (64 százaléka) csak kisebb-nagyobb erőfeszítések árán képes finanszírozni a mindennapi kiadásait. A válaszadók tizede érzi úgy, hogy jó anyagi körülmények között él: számukra nem okoznak gondot a hétköznapi kiadások.
A magyarok harmada nem tudna megbirkózni egy nagyobb váratlan kiadással
Az Egyensúly Intézet közvélemény-kutatása szerint a magyar társadalom 39 százalékának problémát jelentene egy százezer forintos hirtelen kiadás, de még meg tudná oldani saját erőből. Ugyanakkor a megkérdezettek 32 százaléka arról számolt be, hogy nem tudna megbirkózni egy ekkora anyagi kihívással. A magyarok mindössze 26 százaléka jelentette ki magabiztosan, hogy gond nélkül ki tudná fizetni a kérdésben megjelölt összeget – derül ki a felmérésből.
2022 novembere óta most vannak a legtöbben azok, akik nem lennének képesek megbirkózni egy hirtelen keletkező százezer forintos kiadással.
A magyar szülők harmada kevesebbet eszik, hogy a gyereke jóllakjon
A kutatás arra is kereste a választ, hogy a magyarok mekkora hányada került szorult pénzügyi helyzetbe (például kölcsön kellett kérnie) vagy kellett lemondania valamiről (például orvosi kezelésről) anyagi okok miatt. Az eredmények alapján a két legjellemzőbb stratégia a közlekedés visszafogása, valamint a segítségkérés volt a családtagoktól vagy barátoktól.
Az elmúlt időszak inflációs nyomását vizsgáló kérdésre adott válaszok alapján a magyarok kilenc százaléka sűrűn, 18 százaléka néha nem vett húst, 21 százalék ritkán került ilyen helyzetbe – tehát a megkérdezettek összesen csaknem fele (48 százaléka) hozott ilyen döntést az elmúlt két évben. 38 százalék a napi három étkezés visszaszorítására, 37 százalék pedig a fűtés visszafogására kényszerült, míg a megkérdezettek 31 százaléka valamilyen élelmezést biztosító segélyszervezet támogatására szorult.
Az adatok alapján a magyar szülők 34 százaléka nem evett mindig eleget annak érdekében, hogy etetni tudja a gyermekeit. Ennek a csoportnak nagyjából az ötödét (19 százalékát) különösen érzékenyen érintette az infláció: 15 százalékuk néha, négy százalékuk rendszeresen arra kényszerült, hogy gyermekei érdekében megvonja magától az ételt.
Az Egyensúly Intézet szegénységkutatása személyes megkérdezéssel, ezerfős reprezentatív mintán készült. A közvélemény-kutatás hibahatára 3,2 százalékos az intézet szerint.
Ehhez kapcsolódóan: Átlagkereset: a hivatalos 645 ezer bruttó, a valóság 343 ezer nettó