"Jó az irány" – a MOK elnökét kérdeztük a háziorvosi praxisokat érintő változásról

Kincses Gyula siet tisztázni, hogy nem valami gyökeresen új szabályozásról van szó, csupán arról, hogy tovább könnyítettek a háziorvosi praxis indításának feltételein. A kamara elnöke derűlátó az alapellátásban elindult folyamatokkal kapcsolatban.

Felkapta a sajtó, a Szabad Európa is megírta, hogy januártól nem kell háziorvosi szakvizsga ahhoz, hogy egy más szakvizsgával rendelkező orvos háziorvosként praktizálhasson. Ez eddig is így volt, de az ezzel kapcsolatos eljárás egyszerűsödött most.

Ehhez kapcsolódóan: Jövő évtől nem kell háziorvosi szakvizsga

Mit is jelent ez pontosan?

Hagyományosan azok lehettek háziorvosok, akik orvosként végeztek és rendelkeztek általános orvostan vagy háziorvostan szakorvosi szakképesítéssel. Mellettük még azok is, akiknek volt 10 év körzeti orvosi gyakorlatuk és belgyógyász szakorvosi végzettségük. Illetve azok, akik 1999 előtt legalább 25 évig voltak házi vagy körzeti orvosok.

Egy korábbi rendelet lehetővé tette más szakvizsgával rendelkezőknek is a praxis vitelét, ha az önkormányzat igazolta azt, hogy ez ellátás érdek, és a praxis betöltése másként nem oldható meg. Ez az igazolási kényszer szűnt meg most 16 szakképesítés esetében. Ez egyszerűbbe teszi az átlépést, de a háziorvostan szakképesítés 5 éven belül történő megszerzése ugyanúgy feltétel maradt.

Az új szabály alapján tehát január elsejétől a háziorvosi szakvizsga megszerzésének vállalása esetén egyszerűbben indíthatnak praxist, akik a következő szakképesítések bármelyikével rendelkeznek: aneszteziológia és intenzív terápia, belgyógyászat, foglalkozásorvostan (üzemorvostan), gasztroenterológia, geriátria, hematológia, honvéd-, katasztrófa- és rendvédelem orvostan, infektológia, kardiológia, nefrológia, oxyológia és sürgősségi orvostan, reumatológia, tüdőgyógyászat, urológia, sebészet, orvosi laboratóriumi diagnosztika.

Ehhez kapcsolódóan: Nézze meg részletesen, honnan hiányoznak a háziorvosok!

Magasabb tudás, jobb színvonalú ellátás

Kincses Gyula hangsúlyozta, hogy az alapellátás mindenütt a világon az egészségügyi rendszer legfontosabb ellátási formája. Ez az, amihez mindenki hozzáférhet, és ha jól működik, tehermentesítheti az egészségügyi ellátórendszert. Ráadásul nem csak a gyógyítás a feladatuk, hanem az ellátott lakosság egészségi állapotának javítása, a megelőző ellátásoktól a rehabilitációs és gondozó jellegű ellátásokig.

A mindenki számára hozzáférhető, elfogadható minőségű alapellátás kialakítása sehol sem könnyű feladat, de Magyarország mára a sereghajtók közé került az Európai Unióban ezen a téren. Magyarországon az alapellátást végzők elöregedtek, 7-8 éven belül a háziorvosok kétharmada nyugdíjkorhatár felett lesz.

Ehhez kapcsolódóan: Elfogadja a kormány a MOK javaslatait az orvosok kirendelésével kapcsolatban

Nem véletlen, hogy az alapellátási praxisok közül 800 betöltetlen, ebből – a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatai szerint - 571 háziorvosi praxis. Kincses Gyula hangsúlyozta, hogy így is mindenkinek van háziorvosa, mert helyettesítéssel, összevonásokkal megoldják a helyzetet, de az ellátás minősége, hozzáférése nem olyan, mintha állandó háziorvos végezné azt.

Mindezek fényében jó lépés az, hogy magasabban képzett szakorvosok könnyebben léphetnek át az alapellátásba, mert alapvető cél a háziorvosi tevékenységi kör bővítése, annak segítése, hogy minél több probléma helyben, az alapellátásban oldódjon meg. Azt a célt pedig, hogy magasabb tudás, szakorvosi tudás kerüljön az alapellátásba, abszolút jó iránynak nevezte a kamara elnöke, mert ezzel nő az ellátás minősége. A kamara elnöke reméli, hogy megvalósulnak azok a kormányzati szándékok, hogy a szakorvosi tudás megfizetve hasznosuljon az alapellátásban.

Kincses Gyula hangsúlyozta, az, hogy öt éven belül háziorvosi szakvizsgát kell tenni, nem jelenti azt, hogy az ott dolgozó orvos négy évig nem tanul háziorvoslást, majd az ötödik év végén gyorsan levizsgázik. Éppen ellenkezőleg, folyamatos tanulásról van szó.

"A háziorvos is meghalt" - szinte reménytelen COVID-helyzet

Miért nem vonzó?

A kamara elnöke szerint azok az előnyök, amelyek a kilencvenes években ezt a területet vonzóvá tették, mára elolvadtak. A háziorvosoknak nem garantálják azt a bérnövekedést, amit a kórházi orvosoknak, itt nehezebb lépést tartani az orvostudomány fejlődésével, a műszerezettség és más problémák miatt a szakmai fejlődésre is kisebb a lehetőség, ráadásul a leszakadó régiók szegény településeinek egyre gyengébb az orvosmegtartó képessége. Ezért a szociálisan elmaradottabb területeken súlyosabb a háziorvosok hiánya. Ugyanakkor az általános hiányt jelez az is, hogy már a városokban, sőt a fővárosban is nő a betöltetlen praxisok száma. Budapesten 27 praxis betöltetlen most.

Ehhez kapcsolódóan: Miért mennek el az orvosok?

Arra a kérdése, elegendő-e a mostani könnyítés ahhoz, hogy csökkenjen a betöltetlen praxisok száma, Kincses Gyula azt felelte, bízni lehet abban a kormányzati szándékban, hogy növekedjen az alapellátás szerepe, és olyan szabályok jönnek, amelyek honorálják az itt dolgozók szaktudását.

Nem egyeztetett a kormányzat a szakmai szervezettel a módosítás előtt, noha erre törvény kötelezné, de Kincses Gyula azt mondja, hogy olyan, jobbító szándékú finomításról van szó, amivel egyetértenek, ezért nem csinálnak ügyet abból, hogy nem kérdezték meg őket.

Ehhez kapcsolódóan: Állam és egészség: mi vár a szegényekre?