Fenyegető Facebook-posztokban nincs hiány, de az ellenzék mintha nem akarná meglovagolni azt a társadalmi sokkot, amelyet a rezsiköltségek radikális kormányzati emelése okoz és amiről az egész ország beszél.
„Kérem önöket, nézzenek most szét! Ki tudna egy ilyen erőnek ellenállni? Miféle erő vagy miféle karhatalom? Ez a sok százezer megfeszülő kar képes lenne minden követ megmozgatni. A sok százezer egymásba kapaszkodó ember képes bármilyen hatalmat elsodorni.”
Ezek egy ellenzéki párt által szervezett tüntetés szónokának szavai, de nem az emberek millióit érintő rezsicsökkentés részleges felszámolása miatti tüntetésen hangzottak el. Tizenhat évvel korábban Orbán Viktor mondta őket.
Amikor egy párt beleáll
2006-ban a mostaninál jóval kisebb megszorítócsomag követte a Gyurcsány Ferenc akkori pártja, az MSZP által megnyert parlamenti választást: a gáz és a villamos energia árának növelése, az áfakulcs emelése (ami így sem érte el a Fidesz által bevezetett 27 százalékot), valamint a kulturális szolgáltatások árának emelése. Az ellenzéki Orbán mégis radikális utcai politizálásra hívott fel.
Balatonőszödön 2006-ban a szocialista frakció előtt elmondott beszédében Gyurcsány Ferenc kormányfő a magyar gazdaság helyzetéről beszélt, és a választás utáni megszorító reformcsomaghoz kérte a frakció támogatását. Jelezte, hogy a kampány során nem hozhatták nyilvánosságra az ország valós gazdasági helyzetéről szóló információkat, de a győzelem után a költségvetési kiigazítás elkerülhetetlen.
Orbán Viktor ezt így értékelte a választás után, 2006. július 21-én az erdélyi tusnádfürdői táborban:
„Aki nem ismeri az igazságot, az nem tud felelősen dönteni. 2006-ban nyílt és szervezett politikai hazugság áldozata lett az ország, és mivel a modern gazdaság bizalomra épül, ezért az ilyen hazugságok szükségszerűen vezetnek gazdasági csődhöz.”
Orbán Viktor 2022. február 12-én a választási kampányban: „Van pénz, és ha folytathatjuk a kormányzást, lesz is. (…) A rezsicsökkentés működik…”
Nacsa Lőrinc Fidesz-politikus 2022. február 22-én: „A baloldal folyamatosan támadja a rezsicsökkentést, és ha rajtuk múlna, akkor az embereknek sokkal magasabb árat, évente akár négyszázezer forinttal többet kellene fizetni a rezsiért.”
Németh Szilárd Fidesz-politikus 2022. március 1-jén: „Ha ismét a baloldal és Gyurcsány emberei kerülnének hatalomra, megszüntetnék a rezsicsökkentést, és a mostaninak a többszörösébe kerülne az energia a lakosságnak.”
Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója 2022 júliusában Tusnádfürdőn a megnyert választás után:
A rezsicsökkentést a kormány úgy tudja megvédeni, hogy azt átlagfogyasztást védi, afelett a világpiaci árnál kedvezményesebb lakossági piaci árat vezetnek be, jelen pillanatban ezt tudják tartani. „Erre kérjük a megértését az embereknek. Amint a gazdasági mozgástér lehetővé teszi (…) akkor szeretnénk minél inkább visszatérni a korábbihoz.”
A Fidesz 2006. október 6-i nagygyűlésén azt is bejelentette, hogy a párt másnaptól minden délután 5 és 6 óra között gyűlést tart a Parlament előtt. Orbán 72 órás ultimátumot adott Gyurcsány Ferenc kormányfőnek a lemondásra az őszödi beszéd kiszivárgása és a kormánypártok által elbukott önkormányzati választás után.
Orbán felszólította az embereket, hogy a következő napokban is bátran fejezzék ki véleményüket, legyenek elszántak és bátrak. A miniszterelnök elleni, a kormánypártok által kezdeményezett parlamenti bizalmi szavazást pedig ócska trükknek minősítette.
Vele ellentétben most Magyarország legerősebb ellenzéki pártja, a DK vezetője nem tüntetéseken szónokol, hanem ilyeneket posztol: „Magyarország, a hazánk, okos, nyugodt vidék lesz. Egymásra is vigyázó emberekkel. Az emberi élet mindenkit megillető lehetőségével. Az a dolgunk, hogy gyorsítsuk az időt. Hogy minél gyorsabban visszatérjünk a történelem főutcájára.” És: „A rendszerhazugságokból hazug rendszer állt össze. Omlani fog (…) Készülünk.”
A Fidesz – már a kétezres évek közepén – „nemzeti konzultációba” kezdett, „faluparlamenteket” szervezett, és polgári körökbe szerveződött hívei egyre gyakrabban zavarták meg az MSZP rendezvényeit.
Ehhez képest most az MSZP arra szólítja fel Facebookon az embereket (saját FB-követőit), hogy küldjenek tiltakozó levelet fideszes parlamenti képviselőjüknek.
A Jobbik szintén csak Facebook-posztokat ír, illetve új elnöke, Gyöngyösi Márton arra tett javaslatot, hogy kormány és ellenzék teremtsen nemzeti egységet, és együtt találja meg a megoldást a brutális inflációra és a forint gyengülésére. Az LMP frakcióvezetője, Ungár Péter rögtön le is oltotta azzal, hogy „úgy tűnik, hogy az első adandó helyzetben újra visszatérünk a régi nyomvonalhoz, ahol egy teljes hasonulási versenyt akarunk csinálni az ellenzéki politikából, és egymást hergelve olyan helyzeteket teremtünk, ahol minél több másik szereplőről tudjuk kimondani, hogy nem akarja az ellenzéki egységet. Mi ebben a versenyben tényleg nem akarunk részt venni.”
A politikusok közül egyedül a pártpolitizálással várandóssága miatt ideiglenesen felhagyó előző Momentum-elnök, Donáth Anna posztolt a valódi, nem virtuális ellenzéki aktivitás szükségességéről: „Folyamatos nyomás alatt kell tartanunk a kormányt, hogy a válság megoldására koncentráljon. Tüntetésekkel, sztrájkkal, polgári engedetlenséggel. Helyi és országos tiltakozásokkal. Érdekközösségeink újraszervezésével, amit látunk most például a katások esetében. Civilek és ellenzékiek összefogásával.”
Gelencsér Ferenc Momentum-elnöktől, valamint a DK és a Jobbik sajtóosztályától is megkérdeztük írásban, hogy pártjuk miért nem mutat bármilyen offline aktivitást a rezsicsökkentés csökkentése kapcsán. Egy-két nap telt el, válasz egyiküktől sem érkezett.
Az ellenzéki atombomba: parlamenti határozattervezet
Az ellenzéki visszafogottságot az sem magyarázhatja, hogy tartanak attól, amit a Fidesz már most hirdet, miszerint ők soha nem is akarták a rezsicsökkentést. Bár a választás megmutatta, hogy a Fidesz propagandagépezete mire képes, az ellenzék igazolhatóan mondhatja, hogy ők már 2014-től csak igazságosabbá és fenntarthatóvá akarták tenni a rezsicsökkentést. A 2018-as választás előtt pedig az MSZP–Párbeszéd programjában sávos hatósági földgázár szerepelt: az átlagfogyasztásig harminc százalékkal csökkentették volna a gáz, tíz-tíz százalékkal pedig az áram és a távhő árát. Az EU-ban egyébként mindenütt állami támogatást kapnak az alacsonyabb jövedelműek a rezsiköltségeikhez.
Az is lehetséges, hogy az ellenzék csak az első új számlák megérkezésére vár. De addig is tudna mit tenni, hiszen a fél ország retteg az augusztusi számlájától. Egy névtelenséget kérő momentumos politikus sorolja, mit kéne csinálni: „Megszórni sárga csekkekkel a postaládákat, ki kéne matricázni a Fidesz-irodákat, molinókat kéne kifeszíteni, fényfestést csinálni. Azután jöhetne a tüntetés, ami egy felháborodási folyamat vége. De ezt a felháborodási folyamatot is meg kéne csinálni.” Ennek elmaradását ő egyszerűen az ellenzék fáradtságával és szétesettségével magyarázza (a Jobbikban és a Momentumban valóban teljes vezetéscsere történt).
Egy lapunknak szintén anonim megszólaló szocialista szerint viszont az ellenzéki pártokban lévő „fideszes kapcsolattartókon” keresztül érkezett a konkrét kormánypárti elvárás Rogán Antaléktól, miszerint az ellenzéki pártok ne növeljék, illetve használják ki a rezsinövekedés miatti lakossági elégedetlenséget.
„Benn tartjuk a vitákat az elit szűk köreiben, ahol a helye van”
„Megvan a reális lehetősége annak, hogy a magyar politika következő tizenöt-húsz évét ne a duális erőtér határozza meg, amely állandó értékvitákkal megosztó, kicsinyes és fölösleges társadalmi következményeket generál. Ehelyett huzamosan létrejön egy nagy kormányzó párt, egy centrális politikai erőtér, amely képes lesz arra, hogy a nemzeti ügyeket megfogalmazza – és ezt nem állandó vitában teszi, hanem a maga természetességével képviseli (…) folytatjuk-e a magyar társadalomról szóló értékvitáinknak a napi politikai célok érdekében történő szétzilálását, az egész társadalmat újra és újra megosztó vitákat, vagy benn tartjuk az elit szűk köreiben, ahol a helye van? Egyszerűbben szólva: vagy egy olyan kormányzati rendszert próbálunk felépíteni, amely minimálisra csökkenti a duális erőtér visszaállásának esélyét, és helyette hosszú távon egy nagy centrális erőtérben rendezi el a politikai kérdéseket; vagy ellenkormányzásra készülünk, és akkor a duális erőtér vissza fog állni.”
(A még ellenzéki Orbán Viktor 2009. szeptember 5-i kötcsei beszéde pár hónappal a Fidesz első kétharmados győzelme előtt.)
„Valóban csak egyféle ellenzéki mentalitás, testtartás, politika létezik? Az, hogy meg kell dönteni egy korszakot? (…) miért ne lehetne egy olyan ellenzék, amely nem korszakdöntő akar lenni, hanem csak rendszerkritikus?”
(G. Fodor Gábor politológus, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója az Indexnek 2022 májusában.)
A kampányígéretek betartatlanságát és a szociális elbizonytalanodást egyedül a NER-be legkevésbé integrált ellenzéki politikai szereplők igyekeznek meglovagolni: Márki-Zay Péter, a Mindenki Magyarországa Mozgalom elnöke és a Kutyapárt. Utóbbi a jóval kevesebb embert, viszont saját politikai bázisát érintő katamódosítás miatt demonstrált több napon át. A kataszigorítás ellen egyébként a Momentum hirdette meg az első tüntetést (az ő választói bázisát is erősen érinti az adózási jogszabály módosítása), ami kérdésessé teszi az ellenzék fáradtságára és bénultságára hivatkozó érveket.
A DK még a katatüntetéseken való részvételre is csak napokkal azok elindulása után szólította föl – természetesen Facebookon, és minden konkrétum, hely, idő említését kerülve – híveit.
Pedig a GKI szerint a fogyasztói bizalmi index már a rezsiemelés bejelentése előtt közelítette a koronavírus-járvány elejének mélységét: lakosság három hónapja egyre rosszabbnak érzi saját pénzügyi helyzetét, megtakarítási lehetőségét, valamint a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek vásárlási lehetőségét. Hasonlóan romló fogyasztói várakozások miatt várja minden elemző az USA-ban a demokrata kormányzat gyengülését az esedékes őszi törvényhozási választásokon.
A Fidesz-kormány jórészt eltörölte a rezsicsökkentést, folyamatosan emelkednek az élelmiszerárak, négyszáz forint feletti euróárfolyamon áll a pénzromlás. Eközben Orbán Viktor fizetése több mint a duplájára nőtt, eltörölték a miniszteri bérplafont, a képviselő államtitkárok fizetését pedig több mint ötven százalékkal növelték.
Szalai Erzsébet baloldali szociológus írta Facebookon: „Azt a nyomort, ami itt pillanatokon belül lesz, az ellenzéki politikusok a maguk havi kétmilliójával el se tudják képzelni. Mert ha el tudnák, házról házra járva lázítanák az embereket.”
A DK inkább –hetekkel a rezsinövelés meghirdetése után – egy megjósolható esélyű parlamenti határozattal a rezsiemelés azonnali leállítására szólítaná fel az Orbán-kormányt.