A recski faluszéli cigánysor házait öntötte el a NER-közeli bányából lezúduló sárlavina múlt csütörtökön. Sok károsult nem szeretne visszaköltözni, és még azt sem tudni, biztonságos-e. Házuk helyett házat szeretnének, de lehet, hogy csak szociális bérlakásra ad támogatást a kormány. Ezt a Szabad Európának nyilatkozó érintettek nem fogadják el.
Egy héttel a történtek után, most csütörtökön lesz tájékoztató Recsken a sárlavina károsultjainak, ami mintegy 21 családot, hatvan-hetven főt jelent. Úgy tudjuk, a kormány részéről Sztojka Attila roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos is ott lesz.
Múlt csütörtökön a délelőtti órákban a kisfiával volt otthon, főzött, és közben látta ismerősei bejegyzéseit a közösségi oldalakon, hogy az eső hogyan mossa le a sarat a közeli bányából a hegyoldalon keresztül az utcájukba – mondta a Szabad Európának az egyik károsult asszony. Tovább főzött, később azonban egy rendőr csöngetett, hogy gyorsan pakoljanak össze, mert életveszélyes helyzet alakult ki, el kell hagyniuk a házat.
Azóta az ismerőseiknél laknak hatan. A házukba nem tört be a sár, de az utcában kerítéseket, bicikliket, ólakat vitt el a lavina. Mások nem voltak ilyen szerencsések, a házukba is befolyt a sár – írta le a történteket.
„Én nem szeretnék oda visszamenni, úgy vélem, hogy ezek után nem biztonságos, nem szeretnék meghalni a gyerekeimmel, nem akarok ébren aludni, hogy szakad-e az eső, vagy sem, hogy omlik-e a sár, vagy sem. Szeretnék egy olyan házat kapni, mint amilyen az enyém, de nem abban az utcában” – fogalmazott az egyik Hunyadi utcai lakos.
Ehhez kapcsolódóan: „Félünk, hogy ránk omlik a hegy” – bányanyitás Recsken
Nagy Sándor, Recsk polgármestere épp Olaszországban nyaralt, amikor csütörtök délelőtt 11 óra körül elindult a sárlavina. Amint megtudta, mi történt, egyből hazautazott, hogy intézkedni tudjon. Az érintett 21 ingatlanból kilenc ház kertjét és az előtte lévő útszakaszt öntötte el a sárlavina változó magasságban, tíz centitől egy méterig – mondta a Szabad Európának a nagyközség vezetője.
A bányavállalkozó arról tájékoztatta, hogy a védmű az előírásoknak megfelelően épült, amit a bányakapitányság is jóváhagyott. Valószínűleg nem számítottak ilyen extrém időjárásra, amely megbontotta a védművet és lemosta a kitermelt iszapos talajt – mondta a polgármester.
A statikai vizsgálat azt állapította meg, hogy az ingatlanok szerkezete nem sérült, takarítás, esetleg szükséges festés után a házak lakhatók, azt ugyanakkor még nem tudni, hogy egy hasonló esőzés esetén ismét előfordulhat-e újabb sárlavina. Erre felkértek egy geológust, hogy adjon földtani szakvéleményt.
Szerinte most jött el az ideje, hogy mindenki számára elfogadható megoldást találjanak. Már e hét elején fogadták a Belügyminisztériumban, hamarosan kormánydöntés várható az ügyben.
A polgármester szerint az érintett lakóknak szociálisbérlakás-program indítása lehet a megoldás, amelyre várhatóan a kormány biztosít forrást. Nemcsak az épületek megépítéséről van szó, hanem komplex felzárkóztatási programról, amely segíti „a társadalomba való beilleszkedésüket is” – fogalmazott.
Korábbi cikkünk a témában: Állami megrendelésekre számíthat a házak közelében nyíló recski kőbánya
Akár egy egyház vagy más szervezet tudná működtetni a programot, szerinte az érintettek ebből jól jöhetnek ki, kapnak egy olyan létbiztonságot, amelyet önállóan nem biztos, hogy fenn tudnának tartani, tekintettel egyes házak állapotára – mondta Nagy Sándor.
Azt valóban kényes kérdésnek tartja, hogy a házuk helyett bérlakást kaphatnak, mert volt saját ingatlanuk. Mint mondta, a 21 család mintegy harmadának rendezettek az ingatlanviszonyai, a többieknek nagyon nem, vegyes a kép. Ezeknek a házaknak egy része önkormányzati telken épült, a másik része pedig olyan területen, amely a bányához tartozik. Jó pár ingatlan „agyon van terhelve jelzáloghitellel, némelyik sokkal többel, mint az ingatlan értéke” – fogalmazott. Hihetetlen dolgokkal találkoztak, amikor begyűjtötték a tulajdoni lapokat – tette hozzá.
A gyakorlatban azonban mégiscsak saját háza volt mindenkinek, ezért ez nagyon nehéz ügy – mondta Nagy Sándor –, a kárukat szerinte is meg kell térítenie valakinek. Hozzátette, Sztojka Attila romaügyi kormánybiztos azt ígérte neki, hogy minden családdal külön-külön ülnek le egyeztetni, felmérik a problémájukat és az igényeiket.
Mint mondta, kedden egész nap kint volt a bányafelügyelet, annyit tudott meg, hogy a hatóság által előírt azonnali munkákat végzik a területen.
Ahogy telnek a napok, egyre több kitelepített Hunyadi utcai lakos mondja, hogy inkább visszamenne. Azokba a házakba, amelyek egyáltalán nem sérültek, egy nyilatkozat aláírásával visszaköltözhetnek a lakók, a többi ingatlanon az udvaron gépi erővel kell eltakarítani a befolyt iszapot – mondta a polgármester.
„Borzasztó nehéz lesz ezt levezényelni, nehéz megítélni, mennyit érnek azok a házak, nyolcszázezertől maximum 2,5 millióig terjed az értékük, annyiból pedig máshol nem tudnak házat vásárolni a településen” – fogalmazott. Tisztában van vele, hogy sokan nem örülnek a bérlakásprogram ötletének, de szerinte, ismerve a lakhatási körülményeket, jobban járnának vele.
„Nagy hülyeségnek tartom ezt a bérlakásprogramot, nem fogom elfogadni. Téglaházam van, ugyanolyat szeretnék kapni. Én nem kértem a bányától, hogy ott munkálkodjanak, nem én akartam saját magamat életveszélybe sodorni. A bérlakás nem az én tulajdonom lesz, az én tulajdonom hol van, az én gyerekem mit fog örökölni utánam?” – tette fel indulatosan a kérdést egy Hunyadi utcai lakos.
Az egyik helybeli úgy tudja, félmilliárdos bérlakásprojektről lenne szó, kész házakkal, amelyek rendelkezésre állnak. Az érintettek közül van, aki belemenne a bérlakásba, van, aki pénzt kérne a házáért, hogy a település más részén vegyen másikat, van, aki pedig visszamenne a Hunyadi utcába lakni.
Kerestük az ügyben a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága alá tartozó Miskolci Bányakapitányságot, valamint a katasztrófavédelmet, hogy indult-e vizsgálat az ügyben a felelősség megállapítására. A bányakapitányság a cikk megjelenéséig nem válaszolt, a katasztrófavédelem pedig erre nem tért ki levelében, csak annyit közölt, hogy a hivatásos tűzoltók milyen mentési feladatokat hajtottak végre. A közleményben azonban végig nagy mennyiségű csapadékról és csapadékvíz-eltávolításról írtak, nem a bányából lezúduló sárlavináról.
Your browser doesn’t support HTML5
Andezitbánya a kert végében – Áldás vagy átok Recsknek az új beruházás?