Sok panasz érkezett múlt heti Forma–1-es futam alatti helikopteres közlekedés zajára, mivel nagyon sűrűnek és bántóan hangosnak találták az alatta lakók. Kifaggattuk ezért az egyik érintett cég vezetőjét a hétvégi helikopterezés részleteiről.
A július utolsó hétvégéjén megtartott Forma–1-es Magyar Nagydíj sokaknak azért is emlékezetes marad, mert a helikopterek zaja miatt kevésbé tudtak pihenni. Nagyjából a Slachta Margit rakpart közepét Mogyoróddal összekötő egyenes vonal mentén volt intenzívebb a zaj, amit sokan meg is örökítettek.
Ezért megkérdeztük a leginkább érintett két kerületi önkormányzatot és az egyik érintett szolgáltatót is az időszaki helikopterezés gyakorlati részleteiről.
Jellmezően tilos túl alacsonyan repülniük
„A helikopterek a tengerszinttől számítva nagyjából 1500 láb (hozzávetőleg 460 méter) magasan repülnek” – mondta kérdésünkre Oletics Imre, a Fly4less helikopteres szolgáltatásokat nyújtó cég vezetője. A vállalat az egyike volt annak a négynek, amelyek a Forma–1-es futam környékén helikopteres személyszállítást vállaltak Budapestről Mogyoródra.
Budapest durván száz méterrel a tengerszint felett fekszik, ezért a járdától nagyjából 350 méter magasan kéne látni a helikoptereket, amikor nem le- vagy felszállnak.
„A Budapest és Mogyoród közötti út helikopterrel kilenc-tíz perc. A leszállóhelyről való felszállás alatt a helikoptereknek van egy ferde irányú pályán történő mozgása és leszállásnál hasonló ferde süllyedése. A leszállás és felszállás is nagyjából másfél percet vesz igénybe, tehát a maradék hat-hét percet töltik ezen az utazómagasságon” – részletezte a szakember.
A négy helikopteres szolgáltató több felvételi pontról szállított utasokat, de ez a cég és partnere a budai alsó rakpartnál szállt fel, nagyjából az óbudai Tímár utca magasságánál. Oletics elmondása szerint pont a lakók kímélése érdekében választották ezt a helyszínt, mivel így a Duna medre felett történik az ereszkedés, nem lakott terület fölött.
Nagyjából harminc évig, azaz 1986-tól 2017-ig a pesti oldalról, a Dráva utcából szálltak fel a gépek. Viszont miután beépítették a környéket, elköltözött a helikopter-leszállópálya is.
A régebbi leszállóhely a pesti oldalon
Bár nem légi folyosónak hívják, van egy lényegében egyenes, bejáratott útvonalsáv innét a mogyoródi leszállóhelyig és vissza. Oletics szerint ha egyenesen mennek a helikopterek, akkor zavarják a legkevesebb embert. Találkozott olyan ötlettel, hogy helikopterek esetleg hatalmas, U alakú utat leírva felmehetnének Szentendréig a Duna felett, majd onnét visszakanyarodhatnának Mogyoródhoz, hogy kisebb legyen a zajterhelés. De ez szerinte irreálisan nagy kerülő lenne.
„Lehetett volna akár egy stadion közepéből is felszállni, aminek az utasok örültek volna a leginkább, és valószínűleg meg is lehetett volna szervezni. Viszont épp a zajterhelés miatt lett ez a budapesti, de nem belvárosi helyszín kiválasztva. Visszafelé nagyjából a Hajógyári-sziget magasságában fordulunk rá a Duna medrére, ezért nem teljesen egyenes, kicsit ívelt alakú az útvonal. De ez is csak azért van, mert az észszerűség határain belül próbálunk figyelni a lakókra is. A mi cégünk a tízperces útból alsó hangon egy-másfél percnyi extra utat fizet ki kimondottan azért, hogy a zajterhelést csökkentsük a sűrűn lakott zónákban. Emellett üzemeltetőként korlátoztuk az egy időben beérkező helikopterek számát is.” – érvelt Oletics.
A környezetterhelés szempontjából sem mindegy, hogy mekkorákat kerülnek a helikopterek. A pilóta 150 liter kerozinra becsülte egy átlagos, közepes méretkategóriájú helikopter óránkénti fogyasztását.
„Aki ez alatt a sáv alatt lakik, az hétvégén, leginkább vasárnap, a verseny előtt és közvetlenül utána tényleg hallhatta a közlekedő helikopterek zaját. De ez a zaj is messze alatta marad a hatósági rendeletben meghatározott nappali közlekedési zajterhelésnek, ami 65 decibel. Tegyük hozzá, hogy rövid időszakról volt szó, nem is kapnánk engedélyt arra, hogy mindennap ilyen forgalmat csináljunk a budai rakparton” – mondta el a cégvezető.
Egyébként a saját kertünkben is kialakíthatunk helikopter-leszállópályát, ha beszerezzük a megfelelő állami engedélyeket. Oletics Imre szerint pont ez a helikopterek lényege, ezért vállalják az emberek a hasonló személyszállítású kapacitású repülőgépekhez képest a három-négyszeres fenntartási költséget, hogy ne legyenek a repterekhez kötve. Hozzátette, hogy meg kell különböztetni a kereskedelmi szolgáltatást végző helikopterüzemeltetőket és a polgári üzemeltetőket, előbbiekkel lényegesen szigorúbbak az EU-s és a hazai előírások.
A helikoptereknél a forgó rotorlapát által keltett zajt hallhatjuk leginkább, nem a jellemzően gázturbinás hajtőműét. Ez a hang konstrukciótól függően eltérő lehet, de a pilóta elmondása alapján hangerőben nincs számottevő különbség azonos méretkategóriájú helikopterek között. Egy nehéz katonai helikopter jóval hangosabb, de például a modernebb helikopterek közel hasonló zajjal járnak, mint a kategóriába tartozó régebbiek.
A helikoptereket jellemzően kisebb reptereken tankolják, Oletics szerint Budaörsre, Dunakeszire és más kisebb sportrepülőterekre érdemes gondolni. Szerinte az utasforgalom a mostani versenyen nem volt lényegesen nagyobb, mint előző évben, szerinte tizedével lehetett több utas.
Milyen engedélyek kellenek?
A működéshez szükséges engedélyeken kívül ötfajta extra engedély kellett a versenyhétvégés helikopteres fuvarozáshoz, mondta el a cégvezető.
Légteret kell igényelniük az Állami Légügyi Főosztálytól, emellett állami környezetvédelmi és katasztrófavédelmi szakmai hozzájárulásra is szükségük van, ami alapján megadhatja az engedélyt a polgári repülést ellenőrző Nemzeti Közlekedési Hatóság. Ennek keretében vizsgálják többek között a várható zajterhelést is.
A rakpartról felszálló helikopterescégnek emellett területhasználati engedélyre is szükségük van az óbudai önkormányzattól, ahogy a fővárostól is, mivel a Duna partszakasza kapcsán ők is érintettek. Minden említett eljárásért külön díjat szed be az állam a cégektől.
A cégvezető állítása szerint ezek érdemi költségek, a mogyoródi bérleti díjaktól az üzemanyagon át a fenntartási költségekig az összes költséget tekintve ezen a tevékenységen durván tízszázalékos a profitrátájuk.
„A helikopteres szállítás nem olcsó, de megfizethető, főként ha azt vesszük, hogy egyes taxik elkértek négyszáz eurót is az egyirányú szállításért. Az elmúlt napokban sokan lovagoltak azon, hogy a nem kevés háromszáz eurós díjból két fő tud utazni oda-vissza, de a költségeink ennek majdnem a kilencven százalékát elviszik. Ugyanakkor ez az egyetlen olyan közlekedési mód, amikor az utas kiszámíthatóan, időre el tud jutni a reptérre vagy máshova a versenykörnyéki óriási dugók ellenére” – tette hozzá.
Mikor lehet a föld közelében repülni?
Oletics Imre szerint három esetben repülhetnek a helikopterek olyan magasságon, ahogy a pilóta jónak és szükségesnek látja, de a repülésbiztonsági és légi üzemeltetési szempontokat is képes még betartani.
Az egyik a filmforgatás-jellegű feladatokhoz kapcsolódik, de a Hungaroringen is ebbe a kategóriába esett például a légi felvételeket készítő helikopter. A hazai F1-es futam alatt ehhez ilyenkor jellemzően lezárják a légteret a környéken.
„A hétvégén is láthattak egy kisebb, fekete helikoptert alkalomszerűen felbukkanni kisebb magasságokon. Ennek fotós-videós repülési feladata volt, betétképeket készített, amiket a futam szüneteiben az országimázs érdekében lehetett használni” – magyarázta a pilóta.
A másik ilyen különleges feladat a légi megfigyelés kategóriája. Például amikor a magasfeszültségű villamos vezetéknél merül fel valami hiba egy adott szakaszon, azt helikopterrel érdemes megkeresni, de repülhetnek rendkívül alacsonyan a növényvédelemnél is.
A harmadik kategóriába a mentőrepülés, a rendőrségi és a katonai feladatok tartoznak, náluk számos esetben egyedi eljárásrend van, így az engedélyezett repülési magasság fogalma máshogy határozható meg, azaz nincs szigorúan betartandó repülési magasság.
Hallgat az önkormányzat
A helikopterezés és a zaj kapcsán számos kérdést küldtünk az III. kerületi önkormányzatnak, ahonnét a helikopterek felszálltak, illetve a XIII. kerületinek is, mivel a Duna másik oldalán intenzívebben szembesülhettek a le- és felszálláshoz manőverező helikopterekkel és hangjukkal.
A XIII. kerületi önkormányzat sajtóreferensétől, Ladányi Zsolttól azt tudtuk meg, hogy összesen egy tényleges, hivatalos panasz érkezett hozzájuk a zajra. Viszont amióta nem a Dráva utcából szállnak fel a helikopterek, semmilyen engedélyt nem kell már kérniük az önkormányzattól, így Ladányi szerint mindössze annyi eszközük van, hogy ha valamelyik légi cég átlépné a nap közben megengedett zajszintet, megbírságolhatják.
Az óbudai önkormányzat nem válaszolt. Ha később esetleg mégis megteszi, közreadjuk azt is.