Augusztus 21-től csak a háborús műveletek által sújtott ukrán területekről érkező menedékesek kaphatnak állami elszállásolást a kormány új rendelete szerint. Ez azt jelenti, hogy a már itt lévő kárpátaljai menekülteknek és másoknak is megszűnik a szállásuk, de a szigorítás sok más szempontból is aggályos a Magyar Helsinki Bizottság szerint.
Áprilisban még tagadta a kormány a szigorítást, most pedig bármiféle egyeztetés nélkül bevezette – közölte a Magyar Helsinki Bizottság. Az ukrajnai menekültek ügyével is foglalkozó jogvédő szervezet szerint vissza kell vonni az előkészítetlen és könyörtelen rendeletet.
A szervezet szerint rettentően keveset tudni a Magyarországon tartózkodó ukrajnai menekültek számáról. A kormány közlése szerint Ukrajna orosz megtámadása óta 1,3 millió fő érkezett Magyarországra, de azt nem teszik hozzá, hogy a túlnyomó többségük nem maradt itt – olvasható a közleményben.
A menedékesek ellátásának lehetséges állami terheit valamivel jobban mutatja, hogy eddig 44 ezren kértek védelmet, de közülük is sokan lehetnek olyanok, akik már továbbmentek. Ebben a számban nincsenek benne a kettős állampolgársággal rendelkező honosított magyarok ezrei, tízezrei.
A Magyar Helsinki Bizottság többször megkérdezte a minisztériumokat arról, hogy hány államilag finanszírozott férőhelyet töltöttek fel menedékesekkel. Értékelhető válasz nem érkezett – közölte a jogvédő szervezet.
Augusztus 21-től fő szabály szerint csak azok lesznek jogosultak az eddigi, támogatott lakhatásra, akik Ukrajna harcok sújtotta részéről érkeznek. Márpedig jelenleg Kijevtől nyugatra csak a Zsitomiri területen folynak harcok, a magyarok lakta Kárpátalján nem.
Az első ilyen területlistát csütörtökön teszik közzé a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium honlapján. A menedékesek tehát hivatalosan legkorábban akkor értesülhetnek arról, hogy maradhatnak-e szállásukon, vagy el kell költözniük – írta a Helsinki Bizottság.
„Azoknak, akik most állami szálláshelyen laknak, de nem folyik hadműveleti tevékenység az egykori lakhelyükön, csak hat napot ad a rendelet arra, hogy különös méltánylást érdemlő helyzetükre tekintettel kérvényezhessék a tovább lakást. Ennek határideje ugyanis július 10. Nem világos, kitől fognak erről értesülni, és ki fog nekik segíteni az ügyintézésben” – közölte a jogvédő szervezet.
A Magyar Helsinki Bizottság ezért közzétesz egy mintakérelmet, amelyet információik szerint a védelmi bizottságok rendszeresítenek, és amelyet rajtuk keresztül juttathatnak el az érintettek Pál Norbert kormánybiztosnak, aki a kérelmezők sorsáról dönt.
Tovább maradni az ilyen szálláshelyeken csak 65 évesnél idősebbeknek, fogyatékkal élőknek, várandós nőknek, gyerekeknek és „a velük egy háztartásban élő egy fő törvényes képviselőnek” lesz engedélyezve. Utóbbi azt jelenti, hogy egy gyerekes házaspárnál csak az egyik szülő maradhat majd, azaz az üldözött családot az állam szétszakítja – hívja fel rá a figyelmet a Helsinki Bizottság.
„Az új szabályozás ellentétes a menedékes státuszra vonatkozó uniós jogszabállyal, ami nem teszi lehetővé a különböző jogosultságokban a korábbi, lakóhelyalapú különbségtételt, emellett ez a jogelvonás diszkriminatív, így Alaptörvény-ellenes is. A jogosultság fennmaradásáról szóló döntési folyamat átláthatatlan és önkényes” – értékelte a szigorításokat Szekeres Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság jogi főmunkatársa.
A civil szervezet életszerűtlennek tartja azt is, hogy a minisztérium majd havonta értékeli az aktuális hadi helyzetet, mert ez így akár havonta változó ellátási jogosultságot is jelenthet a menedékeseknek. Szeptemberben egy család még jogosult az állami férőhelyre, októberben már nem, hogy aztán majd novemberben megint jogosult legyen.
„A kormány nemcsak az ukrajnai menedékesek »mintaszerű« ellátásával szokott büszkélkedni, hanem a családok és a határon túli magyarok iránti elkötelezettségével is. Ez a mostani szabályozás mindhárom vonatkozásban gyalázatosra sikeredett” – írták.
Your browser doesn’t support HTML5
Tetyana, ukrán menekült: „Már tudok magyarul válaszolni”