A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította a magyar állam jogsértését egy iraki kurd gyerek ügyében, akit a magyar hatóságok eljárás nélkül Szerbiába deportáltak 2017-ben – közölte a védelmét ellátó Magyar Helsinki Bizottság.
Az iraki kurd Karoh 16 éves volt, amikor 2017-ben elmenekült otthonából a katonai sorozás elől. Elmondása szerint Romániából jutott be Magyarországra, kísérő nélkül. A fiút a magyar rendőrség 2017 júniusában Szerbiába deportálta, miközben szerinte tolmács segítségével azt mondták neki, hogy az országban maradhat.
A rendőrök is tisztában voltak az életkorával, gyerekként a fóti gyermekotthonban lett volna helye. Az akkor bevezetett – azóta mind a strasbourgi, mind az uniós, luxembourgi bíróság által jogsértőnek ítélt – szabályok alapján Karohot és felnőtt társait Szerbiába kényszerítették – írja a Helsinki Bizottság.
Karoh sorsa végül jóra fordult Szerbiában, de ez egyedül az őt segítő ottani civil szervezeteknek köszönhető a jogvédő szervezet szerint, amely vállalta a fiú védelmét az embertelen és alapjogsértő deportálás ügyében, de ilyen panasz benyújtására Magyarországon nincs lehetőség, ezért került panaszügye a strasbourgi bírósághoz – derül ki a közleményből.
Korábbi cikkünk a témában: Földre parancsolták a magyar rendőrök a senkiföldjén, aztán vasrudakkal szétverték – így megy a visszakényszerítés
Az Emberi Jogok Európai Bírósága hat és fél év után megállapította, hogy a magyar állam jogsértést követett el – közölte a jogvédő szervezet, amely szerint Karoh strasbourgi ítélete a hatodik olyan ügyük, amelyben a bíróság kimondta, hogy a jogorvoslati lehetőség nélküli és az egyéni körülményeket figyelmen kívül hagyó tömeges vissza- és átkényszerítés megsérti a kollektív kiutasítás tilalmát. A bíróság azt pedig különösen nehezményezte, hogy az állami jogsértés áldozata egy segítségre szoruló gyerek volt – közölte a Helsinki Bizottság.
„Gyerekek eljárás nélküli deportálása helyett mindenkinek sokkal jobb lenne, ha tisztességes menekültügyi rendszerben bírálná el Magyarország a menedékkérelmeket, mert a magyar kormány évek óta így csak szenvedést és kárt okoz. Örülünk, hogy az igazság kicsit helyreállt, még akkor is, ha ügyfelünk végül egy másik államban kapott védelmet” – mondta Fazekas Tamás, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje, Karoh jogi képviselője.
Karoh élete azóta rendeződött. Egyike azon keveseknek, akiket a szerb állam menekültként ismert el. Jogosítványt és szakács-, valamint borbélyképesítést szerzett, önkéntes tolmácsként támogatja a menekülteket segítő szervezetek munkáját Szerbiában – olvasható a közleményben.
Ehhez kapcsolódóan: Jogerős: Magyarország továbbra sem képes az uniós jognak megfelelő menekültügyi szabályozást alkotni