Hiába döntött úgy az uniós bíróság, hogy a visszakényszerítés jogellenes, a magyar rendőrök azóta is több mint kétezer embernél alkalmazták ezt. A Helsinki Bizottság levelet írt ezért a rendőrségnek és az uniós határvédelmi ügynökségnek is.
Az uniós bíróság december 17-én kimondta, hogy a külföldiek visszakényszerítése uniós jogba ütközik.
Ez azt jelenteti, hogy Magyarországon jogszabály szerint, az érvényes papírok nélküli külföldieket a rendőrök a határ szerb oldalára kényszeríthetik anélkül, hogy az érintetteket meghallgatnák, előterjeszthetnének menedékkérelmet, egyedi ügyükben kiutasításról szóló döntés születne.
Tisztességes eljárás kellene
Ezt 2016. júliusában vezette be Magyarország, a Helsinki Bizottság adatai alapján azóta nagyjából ötvenezer embert kényszerítettek Szerbiába, sokszor erőszakot alkalmazva.
Az emberi jogvédő csoport szerint ezek az intézkedések a legalapvetőbb eljárási normákat sem tartják tiszteletben, és az Alaptörvény is tiltja a csoportos kiutasítást.
Emellett mindannyiunk biztonságára is veszélyes, ugyanis a rendőröknek sehogy sem kell azonosítaniuk az érintetteket, mielőtt a schengeni övezetből Szerbiába kényszerítik őket. Így a hatóságok nem feltétlenül tudják azt sem, ha az adott illetőt a magyar vagy az uniós hatóságok egyébként körözik.
Ehhez kapcsolódóan: A magyar kamaszok és a bevándorlókLevelet írtak a rendőrfőnöknek és a Frontexnek
A Magyar Helsinki Bizottság a decemberi bírósági döntés nyomán levelet írt Balogh János országos rendőrfőkapitánynak. Ebben arra kérdeznek rá, hogy milyen utasítást adott ki vagy szándékozik kiadni a jogsértő tömeges visszakényszerítések mihamarabbi megszüntetése érdekében.
A rendőrök ugyanis eddig nem törődtek az ítélettel, 2020. december 17. és 2021. január 7. között több mint kétezer újabb visszakényszerítést hajtottak végre a Helsinki Bizottság szerint.
Emellett a jogvédők levelet írtak a Frontexnek is. Ez az EU határvédelmi ügynöksége, Magyarországon is segítik a határőrizetet. Őket arra kérték, adjanak nagyobb nyomatékot a bírósági döntésnek azzal, hogy szüneteltetik a magyarországi tevékenységüket addig, amíg a rendőrök folytatják a szabálytalan visszakényszerítéseket.
Már 2016-ban felmerült, hogy a visszakényszerítések és az azokhoz kapcsolódó verések, bántalmazások miatt a Frontex felfüggeszti a magyarországi működését, de akkor végül maradtak.
A magyar menekültügyi szabályozás miatt számos nemzetközi eljárás indult az magyar állam ellen. Tavaly májusban például a tranzitzónákban történő kötelező elhelyezésről döntöttek úgy, hogy az szabálytalan. Ezután a magyar kormány be is zárta a tranzitzónákat.
Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából.