Miközben Magyarországon is javában zajlik az oltás, lassan eljön az a pillanat, amikor több lesz az oltás, mint ahányan be akarják adatni maguknak. Egyre gyakrabban merül fel ezért a kötelezővé tétel lehetősége. Heti tíz legérdekesebb cikkünk összefoglalója is ezzel a témával kezdődik.

Többször felmerült, hogy kötelezővé lehet-e tenni a koronavírus elleni védőoltást. A kérdés azért is időszerű, mert itthon az oltási kedv jócskán lankadni látszik, a nyájimmunitáshoz szükséges átoltottságtól azonban még nagyon messze az ország. Az biztos, hogy a vakcinák kötelezővé tételének nincs jogi akadálya, de mi összeszedtük cikkünkben a többi szempontot is.

A járvány alatt számos beavatkozást leállítottak, így jelentősen nőttek a várakozási idők az állami egészségügyben. Nagyjából 35 ezren várakoznak különböző műtétekre, a legtöbben szürkehályog-műtétre, térdprotézisre, csípőprotézisre. Ők például átlagosan 1-1,5 év múlva kerülhetnek sorra, de van olyan műtét, amire több, mint két évet kell várni. Sok más minden mellett ez is kiderül cikkünkből.

A járvány adatainak könnyebb áttekintését tűzte ki célul egy francia techguru, aki weboldalt fejlesztett a fertőzés terjedésének országonkénti és régiós követésére. Munkája a francia elnök elismerését is kivívta, szóba került miniszteri kitüntetése is, mégsem pihen a babérjain: az immunizációs adatokat közlő aloldal után az elérhető oltási időpontok gyűjteményét is nyilvánossá tette.

Kérdései vannak a vakcinákkal kapcsolatban? Van, amit még nem tud? Látogasson el folyamatosan frissülő aloldalunkra!

A történelem folyamán időről időre súlyos járványok ütik fel a fejüket világszerte. Az áldozatok száma sokszor milliós nagyságrendű. Izgalmas infografikánkban a Kr.e. 430-ban tomboló, 100 ezer halottat szedő athéni pestistől kezdve idézzük fel a legsúlyosabb járványokat. Vajon melyik volt a legtöbb áldozatot követelő vész?

„Magyarország sok tekintetben archaikus irányba megy visszafelé”

„Nem előre, hanem hátrafelé haladunk” - ez Csaba László közgazdász véleménye a magyar gazdaságról. A szakember rövid ideig volt Orbán Viktor kormányfő tanácsadó testületének tagja is, azonban úgy látja, „Magyarország sok tekintetben archaikus irányba megy visszafelé. Azok az értékrendi, szervezeti és beruházási súlypontok, melyekről már beszéltünk, mind az ipari társadalom irányába mutatnak vissza. Ahelyett, hogy előre mennénk, a XXI. és XXII. század társadalma felé”. A teljes beszélgetést itt találja, érdemes elolvasni!

„Az ellenkezőjét csinálja annak, amit a józan ész tanácsolna”

Több mint 8000 embert, köztük gyermekeket gyilkoltak meg azon a helyen, amely a CEU új campusa lesz 2025-től. A bécsi önkormányzat a Steinhof területét ajánlotta fel az egyetem új épületeinek. Azonban az 1907-ben Otto Wagner által megálmodott komplexumnak sötét múltja van: a nácik itt hajtották végre a T4-akciót, vagyis az eutanázia-programjukat. Összefoglaltuk a hátborzongató történetet.

Az egykori náci halálgyárba költözik a CEU

Miközben Magyarországon az átláthatóság hiánya és az oktatási autonómiával kapcsolatos aggályok miatt heves vitát vált ki a kínai egyetemi projekt, a szomszédos Szerbia felsőoktatásában tovább növekszik Peking befolyása. Köszönhető ez annak is, hogy Peking közeli viszonyt ápol Aleksandar Vučić elnökkel, és az elmúlt két évtizedben folyamatosan mélyítette kapcsolatait az országgal. Ajánlom figyelmébe érdekes elemzésünket!

A fellángoló közel-keleti konfliktus háttere

Hetek óta napi rendszerességgel csapnak össze palesztin tüntetők az izraeli rendőrökkel Jeruzsálem óvárosában és a zsidó, keresztény és muszlim vallás szent helyeinek otthont adó városrész környékén, a közel-keleti konfliktus érzelmi epicentrumában. Vajon mi áll a most újult erővel kitört összecsapások mögött? Ha elolvassa elemzésünket, megtudja.

Eltemették a kazanyi iskolai lövöldözés áldozatait. A május 11-i lövöldözésben hét diák, egy tanár és egy iskolai alkalmazott vesztette életét, és több mint húsz ember került kórházba.

Szülők, tanárok és diákok gyászolnak

Végül, de nem utolsósorban egy kis történelmi kalandot ajánlunk, mégpedig egy családi fotóarchívum formájában, amely bepillantást enged az egykori román kommunista diktátor, Nicolae Ceaușescu és felesége mindennapjaiba. A vadászat volt a házaspár és belső köre egyik kedvenc időtöltése. Az archívumban számos kép található arról a megalázó rituáléról is, amelyet „vadászkeresztelőnek” hívtak. A nem akármilyen fotókat itt nézheti meg.

Ehhez kapcsolódóan: Teljhatalom: Nicolae Ceaușescu meghitt pillanatai