Habár májusról júniusra nem mért emelkedést a statisztikai hivatal, a drágulás gerincét alkotó maginfláció fél százalékkal emelkedett. Elemzők szerint jó hír, hogy az élelmiszerek ára már nem nő jelentősen, viszont a szolgáltatók ceruzája egyre vastagabban fog.
Első pillantásra kedvező inflációs folyamatok játszódtak le júniusban, de elemzők szerint még nem dőlhet hátra a gazdaságpolitika. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a májusi négy után júniusra 3,7 százalékra szelídült a drágulás éves alapú üteme Magyarországon. Havi alapon, vagyis májusról júniusra nem nőttek az árak, sőt az élelmiszerinfláció 0,3 százalékkal csökkent.
Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint az infláció fékeződése elsősorban az egyhavi átárazás, pontosabban annak elmaradása miatt alakult ki. A szakember szerint a havi inflációs ráta nulla százalék volt, ami első ránézésre pozitívnak tűnhet. „Ugyanakkor a részletes adatokat megvizsgálva már közel sem ennyire kedvező az összkép” – mondta.
Az elemző szerint a havi szinten változatlan árszínvonal az egyes tételek érdemi áremelkedéséből és árcsökkenéséből tevődött össze. A feldolgozatlan élelmiszerek ára például érdemben csökkent, miközben a feldolgozott élelmiszereké jelentősen felfelé módosult havi alapon. Szintén komoly drágulás volt megfigyelhető a dohánytermékek esetében, havi alapon egy százalék. „A kedvező időjárás következtében a lakossági energiafogyasztás mérséklődött, aminek hatására az átlagos számlaérték csökkent, ez pedig lefelé húzta az egyhavi inflációs mutatót” – tette hozzá.
Összességében egyébként a termékek szintjén így árcsökkenés alakult ki, amit azonban ellentételezett a szolgáltatások folytatódó érdemi drágulása. Az elemző szerint havi alapon ugyanis egy százalékkal emelkedett e csoport átlagára, ezzel továbbra is kedvezőtlenül alakul az infláció szerkezete. A szolgáltatásokon belül egyébként elsősorban a lakhatással kapcsolatos költségek emelkedtek (lakbér, társasház közös költsége), valamint az üdülési szolgáltatások ára nőtt érdemben.
Ebből az következik, hogy alapvetően a maginfláción kívüli, vagyis a gyakrabban változó tételek esetében találkozhattunk inkább árcsökkenéssel, miközben a maginflációs kosárban szereplő tételek esetében inkább felfelé mozdultak az árak havi alapon. „Ennek megfelelően havi alapon továbbra is erős, 0,5 százalékos volt a júniusi maginflációs mutató. Mivel a bázis ennél valamivel alacsonyabb volt, így az éves alapú maginflációs mutató ismét felfelé mozdult, és 4,1 százalékos értéket vett fel júniusban. Az inflációs nagy kép tehát összességében inkább kedvezőtlen” – tette hozzá.
Ötszázalékos is lehet az infláció
Az elemző júliusban arra számít, hogy a havi átárazódás a most látottnál erősebb lehet. Egyrészt a kötelező akciózás kivezetése hozhat némi áremelkedést az élelmiszerek esetében, valamint – ha nem lesz érdemi fordulat az üzemanyagok árában – a júliusi adatfelvétel során a KSH már érdemben emelkedő árszínvonalat mutathat ki. Folytatódhat a szezonális szolgáltatások áremelkedése is. „Ennek hatására az éves bázisú fogyasztóiár-index ismét fölfelé mozdulhat, megközelítve a négy százalékot” – tette hozzá.
Hozzátette: a következő, komolyabb szintugrás az inflációban októbertől várható, amikortól érdemben négy százalék felett lehet az infláció, decemberben pedig öt százalék fölé kúszhat. Emellett a friss kormányzati bejelentések, az adóemelések vélhetően előbb-utóbb utat találnak majd a fogyasztókhoz áremelések formájában. Mindezek alapvetően tehát kétoldali kockázatként jelentkeznek az inflációs kilátásokat illetően, némileg talán inkább a felfelé mutató kockázatok túlsúlyával.
Árokszállási Zoltán, az MBH elemzési igazgatója optimistább. Arra számít, hogy összességében 3,8 százalék lesz idén az éves átlagos infláció, „jelenleg nagyjából kiegyensúlyozott kockázatok mellett”.
„A következő hónapokra az üzemanyagárakon túl továbbra is a szolgáltatások árának alakulása a kulcskérdés. Az egyszázalékos havi árnövekedés továbbra is magas ebben a kategóriában, és bár egyre kevésbé indokolható, hogy a tavalyi éves infláció legyen az alapja az árazási döntéseknek, láthatóan nehezen mérséklődik az inflációs nyomás ebben a termékkörben, amit részben az élénkülő belső kereslet magyaráz” – tette hozzá. Árokszállási Zoltán szerint ugyanakkor a másik nagy súlyú termékkörben, az élelmiszereknél – a világpiaci árak alakulására is tekintettel – inkább lefelé mutató kockázatokat érzékelünk majd.
Itt a saját lista
A Szabad Európa 2021 szeptembere óta figyeli egy húsz tételt tartalmazó, a szerkesztőség által összeállított bevásárlólistával az árak alakulását ugyanabban az üzletben.
Míg a KSH a júniusi árakat közli, saját listánkkal már a júliusi árváltozásokat láthatjuk.
Az elmúlt, nyugalmasnak mondható hónapokhoz képest júliusban a megfigyelt áruk felének változott az ára. Szezonális okok állhatnak a zöldségek áresése mögött. A koktélparadicsom kilogrammonkénti ára 1698 forintra csökkent a júniusi 2396 forintról, a burgonyáé pedig 309 forintra mérséklődött az előző havi 368 forintos kilónkénti árról. Olcsóbb lett a 16 tekercses vécépapír és a mosószer is, előbbi ára 3289 forintról 2799 forintra, utóbbié pedig 7990-ről 7890 forintra csökkent. Kissé, 829 forintról 789 forintra mérséklődött a vaj ára.
Drágult ugyanakkor a cukor, 299 forintról 379 forintra. Az általunk figyel tízdarabos tojás ára 620-ról 899 forintra, a fogkrémé 1299-ről 1399 forintra nőtt. Egy kilogramm csirkemell 1599 forintról 1849 forintra drágult. Az általunk figyelt olívaolaj kikerült az üzletlánc szortimentjéből, egy hasonló minőségű importtermékért viszont már jóval többet kellett fizetni: a literenkénti 7987 forint helyett 11.598 forintot.
Az általunk figyelt üzletben hosszú idő után ez volt az első hónap, amikor nem drágult egyik, általunk figyelt termék ára sem. 449 forintról 419-re csökkent a tej ára, és olcsóbb lett a mosópor is. A benzin literenkénti ára a júniusi 592 forintról 616 forintra emelkedett.
Örül a miniszter
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint az olyan kormányzati intézkedések, mint az online árfigyelő rendszer, élénk kiskereskedelmi versenyt generálva támogatják, hogy az infláció tartósan alacsony szinten maradjon.
A miniszter szerint az infláció visszaszorításának köszönhetően szeptember óta folyamatosan nőnek a reálbérek, így többet ér a családok jövedelme. „A növekvő reálbérek hatására egyre inkább oldódik a lakosság óvatossági motívuma, amely visszatükröződik a fogyasztás növekedésében: ötödik hónapja emelkedik a kiskereskedelmi forgalom, ráadásul a családok nemcsak a boltokban költenek egyre többet, hanem többet is utaznak” – közölte az MTI-vel.
Az év első öt hónapjában 13,7 millió vendégéjszakát regisztráltak a hazai szálláshelyek, ami közel kilenc százalékkal több az előző év azonos időszakához képest. Nagy Márton szerint a növekvő lakossági bizalmat tükrözi a hitelezés élénkülése is, az idei első öt hónapban a háztartások új lakáscélú hitelszerződései dinamikusan, két és félszeresére nőttek az előző év azonos időszakához képest.
Ehhez kapcsolódóan: Hatszázezres fizetésről álmodnak a magyarok, de milliók nyomorognak 250 ezer alatti bérből