Elemző: Hiába emelkednek a bérek, a háborús plakátok miatt sem nő a fogyasztás

Románia utolérte Magyarországot az egy főre jutó GDP tekintetében. A szakértő szerint valóban lemaradt Magyarország, tényleg lassult a felzárkózásunk a többi kelet-közép-európai országhoz viszonyítva. Mi a baj a magyar gazdasággal? Üres az államkassza, de lesznek-e megszorítások? Ezekről beszélgettünk Virovácz Péterrel, az ING vezető elemzőjével.

Itt tudja megnézni a podcastot:

Ha pedig meg szeretné hallgatni, megteheti itt:

Elemző: Hiába emelkednek a bérek, a háborús plakátok miatt sem nő a fogyasztás

Öt gondolat a podcastból:

1. „Ha azzal a narratívával találkozunk, hogy éppen a világháború felé robogunk, miért várjuk el a fogyasztóktól, hogy elkezdenek költekezni?” – tette fel a kérdést Virovácz Péter. A közgazdász szerint ez is oka lehet annak, hogy Magyarországon a lakosság a megtakarít, ahelyett, hogy elköltené ismét növekvő reáljövedelmét.
2. Magyarország felzárkózási dinamikája lassabb, mint a többi volt szocialista országé, amelyek az Európai Unió tagjai lettek. Nem sikerült pályát váltani, a magyar gazdaságnak strukturális problémái vannak. Csehország úgy elhúzott mellettünk, hogy nehéz lesz utolérni, Ausztriáról nem is beszélve.
3. Az árakban sikerült felzárkózni, utolértük a nyugat-európai árszínvonalat, a bérek azonban nem követték az elmúlt évek áremelkedéseit, ezért a fogyasztás visszaesett a 2021-es szintre. Nincs jó pénzügyi helyzetben a lakosság, a háztartások mintegy hatvan százalékának csupán egy hónapnyi tartaléka van.
4. A magyar gazdaság túlságosan exportfüggő, ami óriási importigényt generál. Egy Magyarországon termelő kínai akkumulátorgyár százegységnyi exportjához 85 egységnyi importra van szükség. A maradék 15 egység, „három csavar meghúzása”, a hazai hozzáadott érték.
5. Elszállt a költségvetés hiánya, de nem csak Magyarországon. Az a szerencsénk, hogy a legtöbb uniós ország is többet költött a Covid miatt. A nemzetközi befektetők ezért megértőbbek, a kormány megszorítások nélkül fordulhat rá a 2026-os választásokra. Az EU csak annyit követel meg, hogy évente a GDP fél százalékában korrigálja ki a következő hét évben a hiányt.