Esélye sincs az ellenzéknek arra, hogy az április 3-i választásokon, illetve az aznap tartandó kormánynépszavazással egy időben dönthessenek a választópolgárok népszavazási kérdéseiről. Ehhez még jogi rafinériára sincs szükség, az ellenzéki pártok egyszerűen kicsúsztak a határidőből.
Pénteken adták le az ellenzéki pártok képviselői a Karácsony Gergely budapesti főpolgármester kezdeményezésére indult népszavazásokhoz szükséges ajánlóíveket. Kérdésenként 235 ezer, azaz összesen 470 ezer aláírást gyűjtött össze az ellenzék a népszavazás kiírásához. Mivel egy kérdéshez kétszázezer aláírás kell, elvileg nem lehet gond az ívekkel.
Az ellenzék két témakörben kérné ki az emberek véleményét. Egyrészt arról, hogy mit szólnak a kínai Fudan Egyetem létesítéséről szóló szerződésről, másrészt arról, hogy megnövelnék-e az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartamát 270 napra. A pártok azt szeretnék, hogy ne csak a kormány által már hitelesített, gyermekvédelmi kérdésekről lehessen népszavazást tartani a választások napján, hanem az ellenzéki kérdésekről is. Úgy gondolják, hogy nincs jogi akadálya annak, hogy az ellenzéki kérdések is odaérjenek az április 3-i választásra.
Ehhez kapcsolódóan: Nincs több akadály a gyermekvédelminek titulált népszavazás előttAz ellenzék bizakodik, de mit mondanak a szabályok?
„Jogi akadálya egészen biztosan nincs annak, hogy április 3-án meg lehessen tartani a népszavazást ezekről a kérdésekről is. Amennyiben a Fidesz adminisztratív úton megakadályozza, az egy újabb, nagyon erős üzenet lesz a magyar embereknek” – mondta Karácsony Gergely a Telex.hu-nak. Ennél is markánsabban fogalmazott Szabó Tímea, a Párbeszéd Magyarországért párt társelnöke: „Igenis ki lehet írni április 3-ra a népszavazást. Hazudnak a fideszes politikusok, amikor azt állítják, hogy bármiféle határidőt lekéstünk” – mondta a politikus a Telex.hu tudósítása szerint.
Szabó Tímea szerint hogy ha ők meg tudták számolni egyetlen éjszaka alatt az összegyűjtött aláírásokat, akkor a Nemzeti Választási Iroda is képes erre, hiába lenne a törvény szerint hatvan napja rá. Szerinte jogilag igenis megtartható április 3-án a népszavazás ezekről a kérdésekről is, Áder János leköszönő államfőnek pedig kutya kötelessége lesz kiírni a referendumot.
A népszavazási törvényben egyértelműen le vannak írva a népszavazásra vonatkozó határidők. Ez alapján rekonstruálta a Szabad Európa, hogy mi lesz a leadott ívek sorsa, milyen ügyintézési procedúrán kell átesni.
Ha nem számolunk a törvényben előírt maximális határidőkkel, és eltekintünk attól, hogy valaki jogorvoslati kérelemmel késlelteti a folyamatot, és a legjobb szándékot feltételezzük a kormányközeli szereplőktől, vagyis Kövér Lászlótól, az Országgyűlés elnökétől és Áder János köztársasági elnöktől, akkor sem lehet kiírni a népszavazást április 3-ra.
Ehhez kapcsolódóan: „A Nemzeti Választási Iroda nincs ott minden asztalnál” – Nagy Attila, az NVI elnöke a választások megszervezésérőlEz a hivatalos menetrend
Az aláírásgyűjtő ívek leadását követően a Nemzeti Választási Irodának (NVI) hatvan napja van arra, hogy megszámolja az aláírásokat, és az íveken szereplő adatokat összevesse a központi nyilvántartással.
A jogszabályok szerint nem szúrópróbaszerűen, hanem egyenként kell az összes aláírás mellett szereplő adatot ellenőrizni. Tehát nemcsak megszámolni kell az aláírásokat, hanem a 470 ezer személy által megadott adatokat egyenként ellenőrizni is. A több százezer aláírás átnézése emiatt heteket vehet igénybe. De tegyük fel, hogy az NVI egyetlen nap alatt végez a munkával.
Ha tehát a január 21-én leadott ívek megszámolásával már másnap, január 22-én, szombaton végezne az NVI, és a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) még aznap összeülne és döntést hozna az ellenőrzés – az ellenzéknek kedvező – eredményéről, akkor is öt napja van gyakorlatilag bárkinek az országban arra, hogy jogorvoslattal éljen az NVB határozatával kapcsolatban a Kúriánál. De tegyük fel, hogy senki sem él jogorvoslattal, így már január 27-én jogerőre emelkedik az NVB határozata.
Az NVB elnöke a jogerős határozatot követő munkanapon, azaz január 28-án értesíti erről az Országgyűlés elnökét, aki a kézhezvételt – a hétvége miatt január 31-ét – követő ülésnapon, tehát február 1-jén bejelenti az Országgyűlésnek.
Hiába van harminc napja arra, hogy döntsön a parlament, tegyük fel, hogy a képviselők aktívak, és már aznap határozatban döntenek a népszavazás elrendeléséről, és ez már aznap megjelenik a Magyar Közlönyben. Ezzel párhuzamosan – szintén aznap – az Országgyűlés elnöke tájékoztatja a köztársasági elnököt. Ez azt jelentené, hogy minden hivatalos folyamat életszerűtlenül gyorsan lezajlik, és még február elsején ezek a jogi feltételek is teljesülnek a folyamatban.
Ehhez kapcsolódóan: Érvénytelen voksolásra buzdítanak civil szervezetek a kormány népszavazásánAz ötvennapos szabály
Ebben az esetben is lehet jogorvoslattal élni az Alkotmánybíróságon a határozattal szemben. De tegyük fel, hogy nincs jogorvoslat, vagyis senki sem akarja lassítani a folyamatot, akkor 15 napon belül emelkedik jogerőre az Országgyűlés határozata.
És ha feltesszük, hogy a köztársasági elnök is a leggyorsabban reagál az eléje kerülő dokumentumra, és már aznap – tehát február 16. napján – dönt a népszavazás kiírásáról, azt április 3-ra már nem tűzheti ki, mert a jogszabályok szerint ezt csak a már kitűzött kormánynépszavazás időpontját megelőző ötvenedik napon, azaz február 12. napján tehette volna meg legkésőbb.
Azzal, hogy ma adták le a népszavazással kapcsolatos ajánlóíveket, az ellenzéki pártok képviselői szimplán lekésték azt a lehetőséget, hogy április 3-án az ő kérdéseikről is véleményt mondhassanak a választópolgárok.