Hiába volt a felszólítás, rekord kevesen mentek el szavazni Iránban

Iráni nők állnak sorban egy szavazóhelyiségnél, hogy részt vehessenek az előrehozott elnökválasztáson Teheránban június 28-án.

A választáson a májusban helikopterbalesetben elhunyt Ebrahim Raiszi elnök utódjáról döntenek 

Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vallási vezetője leadja szavazatát.

Az Iráni Iszlám Köztársaságban a választásokat szigorúan ellenőrzik, a jelölteket egy keményvonalas testület választja ki



 

Teherániak szavazásra várnak.

A szavazólapon szereplő négy jelöltet az Őrök Tanácsa nevű megfigyelő szerv hagyta jóvá, amelynek tagjait nem választás útján, hanem Hámenei által nevezték ki 




 

Maszúd Pezeskian elnökjelölt egy szavazóhelyiségben.

Iránban sokan egyre frusztráltabbak a szabadságjogok hiánya, a csökkenő életszínvonal és a gazdaság hanyatlása miatt

 

Egy férfi Raiszi portréját tartva adja le a szavazatát. 

A volt elnök, akit sok iráni „Teherán mészárosaként” emleget, mert 1988-ban, amikor a főváros helyettes ügyésze volt, szerepet játszott a politikai foglyok tömeges kivégzésében, külügyminiszterével és több más tisztségviselővel együtt meghalt, amikor május 19-én tisztázatlan körülmények között lezuhant a helikopterük

Támogatók gyűlnek Mohammad Baqer Qalibaf elnökjelölt köré, amikor a választás napján egy szentélyt látogat meg június 28-án Teheránban. 

A választáson indulásra jogosult négy jelölt egyike sem tudott elegendő szavazatot szerezni ahhoz, hogy egyértelműen győztesnek nyilvánítsák, ezért július 5-re második fordulót tűztek ki



 

Egy Dzsalili-támogató a választás napján Irán fővárosában.

A  második fordulóban a reformpárti Maszúd Pezeskian és a keményvonalas Szaíd Dzsalili mérkőzik meg egymással 
 

Irániak a bagdadi iráni nagykövetségen. 

A részvételi arány annak ellenére volt történelmileg alacsony, hogy Ali Hámenei ajatollah legfelsőbb vezető arra szólította fel az irániakat, hogy szavazzanak, mert „az Iszlám Köztársaság fennmaradása” a választás tétje

 

Egy iráni nő szavaz Teheránban. Az iráni nők 1963-ban kapták meg a választójogot. 

A választások eredménye valószínűleg nem fog jelentős politikai változásokat eredményezni, de hatással lehet a nyolcvanöt éves Hámenei utódlására, aki 1989 óta Irán legfőbb vezetője

 

Irán sokáig azt állította, hogy legitimitását a magas választási részvételből eredezteti, de a közelmúltbeli választásokon való gyenge részvétel és a politikai berendezkedés elleni, brutálisan elnyomott tüntetések megkérdőjelezik a jelenlegi vezetés törvényességét 


 

A hazai és külföldi ellenzékiek bojkottra szólítottak fel, azzal érvelve, hogy a korábbi választások sem hoztak valódi változást