Tavaly is jóval túlköltekezett a magyar kabinet az ország bevételeihez képest: több mint 5018 milliárd forint, GDP-arányosan 6,7 százalékos lett a kormányzati szektor hiánya. A bejelentések tavaly ősszel még 3,9 százalékot jeleztek előre, ennek lett majdnem a kétszerese a vége.
A KSH előzetes adatai szerint 5018 milliárd forint, azaz a GDP 6,7 százaléka volt a költségvetés 2023. évi hiánya. Az egyenleg 911 milliárd forinttal rosszabb az előző évinél, GDP-arányosan pedig közel 0,5 százalékponttal romlott.
Az ország meredekebb eladósítása nagyon leegyszerűsítve azért lehet gond, mert így a következő generációkra tolja a kormány a mostani költekezései miatt felvett hitelek visszafizetését.
Az állam forintban történő eladósítása többek között olyan veszélyekkel jár a jelenlegi adófizetőkre nézve, hogy az államnak erős ösztönzője lesz így a forint folyamatos elértéktelenítésére. Az elmúlt időszak euróárfolyamát tekintve látszik is, hogy a kormánynak és a nemzeti banknak nem volt ellenére a forint gyengülése, így nem jártak jól azok, akik forintban kapják a jövedelmüket.
Január elején Varga Mihály még azt jelentette be, hogy a hiány 4593 milliárd forint lett, miután a kabinet tavaly többször is megemelte a deficitcélt: szeptemberben 3,9 százalékról 5,2 százalékra, aztán év végén 5,9 százalékra.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter később egy interjúban már arról beszélt, hogy 6,5 százalékos lehetett a tavalyi deficit – idézte fel a Világgazdaság. Az eredetileg megtervezett költségvetés szerint 3,5 százalékos lett volna a hiány, de ezzel láthatóan igen súlyosan mellélőttek az állami költések tervezésekor.
A magyar költségvetés hiánya 2022-ben és 2021-ben is a legnagyobbak közé tartozott az EU-ban. Varga Mihály közvetetten azt is elismerte már januárban, hogy a 2024-es hiánycélt sem fogja betartani a kormány.
A Pénzügyminisztérium is kiadott egy közleményt a hiány kapcsán, bár arról pont nem sok szót ejtenek benne, inkább egy másik mutatót próbál kiemelni. Szerintük ugyanis a GDP-hez viszonyított államadósság 73,5 százalékra csökkent. A csökkenés annyiban furcsa, hogy a KSH korábbi gyorsjelentése szerint 2022 végén ennél kevesebb, 73,3 százalékos volt. Ezt időközben viszont – utólag – feljebb tolta a KSH 74,1 százalékra, így pedig már kijön a csökkenés. Ennek alapján viszont nem kizárható, hogy a most bejelentett államadósság-adat is jelentősen romolhat még a KSH-nál a következő év során.