Alaposan átgondolt, jogi érvekkel alátámasztott szakvéleménynek nevezte a Velencei Bizottság állásfoglalását a Háttér Társaság ügyvivője. Dombos Tamás arra reagált a Szabad Európának, hogy az Európa Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló testülete szerint felül kell vizsgálni a magyar Alaptörvény decemberi, kilencedik módosítását a társadalom egyes csoportjait esetlegesen hátrányosan érintő megkülönböztetés elkerülése érdekében. Reagál a magyar kormány is: "Tehát: az anya nő, az apa férfi. A tények makacs dolgok".
Dombos Tamás hangsúlyozta: a Háttér Társaság véleménye is az, hogy egy előkészítetlen, társadalmi konzultáció nélkül, sebtében elfogadott módosításról van szó, amely – ahogy azt a Velencei Bizottság is megfogalmazza – különösen aggasztó akkor, ha az Alaptörvénybe kerül bele.
Miről szólt a kilencedik módosítás?
A Szabad Európa több cikkben is foglalkozott a kilencedik Alaptörvény-módosítással, amelyet tavaly december közepén fogadott el a magyar Országgyűlés. A módosítás alapján az Alaptörvényben rögzítették, hogy:
- Az anya nő, az apa férfi. Ezt azzal indokolták, hogy állandó fenyegetettségben vannak
- „Az emberi közösségek formáira és tartalmára vonatkozó természeti törvényszerűségek, az azzal harmonizáló és a közösségek fennmaradását biztosító, a Teremtés rendjéből fakadó fogalmak”.
- Az Alaptörvény módosításával a jogalkotó szerint védik a gyermek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, valamint biztosítják a Magyarország alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelésben való részesülését.
- Az igazságügyi tárgyú törvények módosításával elfogadták azt is, hogy csak házastársak fogadhatnak örökbe, egyedülálló csak miniszteri engedéllyel teheti meg.
Mindemellett ez volt az a módosítás, amelyben meghatározták a képviselők a közpénz fogalmát és újraszabályozták a különleges jogrend alkotmányban rögzített szabályait is.
Ehhez kapcsolódóan: Újra módosították az Alaptörvényt„Aggasztó és diszkriminatív, fel kellene függeszteni”
A Velencei Bizottság szerint a házasság meghatározása, amely a magyar Alaptörvény szerint egy férfi és egy nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejövő életközösség, valamint az a kiegészítés, hogy az anya nő, az apa férfi, a módosításban vázolt módon a magyar államra és annak jogalkotójára tartozik.
Az örökbefogadással kapcsolatban arra figyelmeztetnek a szakértők, hogy Az emberi jogok európai egyezménye (EJEE) által meghatározott hátrányos megkülönböztetés vetődhet fel akkor, ha a magyar családjog csak a heteroszexuális egyedülállók vagy nem házas, de csak ellentétes nemű párok számára teszi lehetővé az örökbefogadást. Hozzáteszik, az alkotmánymódosítás nem eredményezheti a nem heteroszexuális személyek védelméről szóló hatályos törvények csorbulását.
A Velencei Bizottság szerint örökbe fogadni szándékozó egyedülállók esetében egyértelmű feltételeket kell meghatározni a családügyi miniszter mérlegelési jogkörének korlátozására, biztosítva a megkülönböztetés tilalma elvének érvényesülését, beleértve a szexuális irányultságot és a nemi identitást is.
A testület úgy látja, hogy a magyar alkotmánymódosítás a gyermekek nemi identitását a „születéskor regisztrált” nemükre korlátozza, ezzel alkotmányellenessé és ezért lehetetlenné teszi a transz- és interszexuális emberek nemének jogi elismerését. Ez összeegyeztethetetlen a nemzetközi emberi jogi normákkal, a rendelkezés a szexuális irányultságon és a nemi identitáson alapuló megkülönböztetéshez vezethet.
A Velencei Bizottság szakértői, mint írják, „aggodalommal veszik tudomásul”, hogy a módosításokat a koronavírus-járvány miatt bevezetett különleges jogrend ideje alatt, nyilvános konzultáció nélkül fogadták el.
Azt javasolják az illetékes magyar hatóságoknak, hogy helyezzék hatályon kívül a szóban forgó módosításokat, de legalább biztosítsák, hogy a szabályozás nem csorbítja a transzneműek jogait megszerzett nemi identitásuk jogi elismerésére.
Your browser doesn’t support HTML5
Másodrendű állampolgár vagy az országban, amit szeretsz - meleg szülők az alkotmánymódosításról
„Nincsenek illúzióink”
A Háttér Társaság Magyarország legnagyobb és legrégibb jelenleg is működő leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer és interszexuális (LMBTQI) civil szervezete. Ügyvivője, Dombos Tamás a Szabad Európának arról is beszélt, hogy nincsenek hiú reményeik, tapasztalataik szerint a magyar kormányt nem szokták érdekelni a nemzetközi szervezetek bírálatai.
Közben reagál a kormány is, egészen pontosan Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár, aki Facebook-posztjában Magyarország elleni nemzetközi támadássorozatról ír, amelybe szerinte becsatlakozott a "baloldal és Soros György propagandáját ismétlő Velencei Bizottság is".
Kovács azt írja: "Az Országgyűlés döntése alapján Magyarország védi a házasság intézményét, mint férfi és nő között, valamint a családot, mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja pedig a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. Tehát: az anya nő, az apa férfi. A tények makacs dolgok".
A Háttér Társaság ügyvivője egyébként úgy véli, hogy a most bírált kilencedik Alaptörvény-módosítás is beleillik abba a két évvel ezelőtt kezdődött sorozatba, amellyel a kormány tudatosan teszi kampánytémává és céltáblává az LMBTQ-közösséget, és amelynek legutóbbi epizódja a homoszexualitást a pedofíliával összemosó módosítás volt.
Ehhez kapcsolódóan: „Emberéletekben lesz mérhető a törvény hatása az LMBTQI-közösségekre”„Erkölcsi értelemben semmi különbség”
Arra a kérdésre, tudja-e pontos eseményhez kötni az LMBTQI-közösség elleni támadások kezdetét, Dombos Tamás az Országgyűlés elnöke, Kövér László 2019 májusában, egy zuglói lakossági fórumon elhangzott mondatait említette. A fideszes politikus az Index tudósítása szerint a pedofíliához hasonlította azt a követelést, hogy a homoszexuálisok házasodhassanak és gyermeket fogadhassanak örökbe.
„Erkölcsi értelemben semmi különbség nincs egy pedofil magatartása között meg aközött, aki ezt követeli. Mindkettő esetben a gyermek egy tárgy, egy élvezeti cikk, a kiteljesedés, az önmegvalósítás eszköze. Különböző okokból nem akarok gyereket, de igényt tartok rá, hogy más gyerekét jogom legyen felnevelni.”
Kövér azt is mondta, hogy „egy normális homoszexuális tudja, hogy a világ rendje micsoda, hogy ő így született, ilyenné lett. Próbál ehhez a világhoz alkalmazkodni úgy, hogy nem tartja magát feltétlenül egyenrangúnak.”