Hat hónappal ezelőtt Hana Hán pilóta felfedezte a fotóját egy olyan indiai alkalmazásban, amely muszlim nők tömegeit kínálta árverésre. Az alkalmazást gyorsan törölték, vádemelés nem történt és az ügyet félretették – egészen addig, amíg újév napján fel nem bukkant egy hasonló app.
A Bulli Bai nevű új alkalmazásban már nem tűnt fel Hán. A muszlim nőket degradáló kifejezéssel elnevezett app aktivistákat, újságírókat, egy színészt, politikusokat és a Nobel-díjas Malála Júszafzait árulta szobalányként.
A növekvő felháborodás közepette az alkalmazást eltávolították, négy gyanúsítottat pedig a héten letartóztattak.
A közösségi médiában széles körben megosztott hamis aukciók csak a legújabb példái annak, hogyan használják a technológiát – gyakran nagyon könnyen, gyorsan és kevés költséggel – arra, hogy online visszaélések veszélyének tegyenek ki nőket, megsértsék a privát szférájukat vagy szexuálisan kizsákmányolják őket.
Az indiai muszlim nők számára, akiket gyakran bántalmaznak online, ez mindennapos kockázatot jelent még akkor is, ha a közösségi médiát arra használják, hogy felhívják a figyelmet a kisebbségi közösségükkel szembeni gyűlöletre és diszkriminációra.
„Amikor megláttam a képemet az alkalmazásban, majdnem összedőlt a világ. Feldúlt és dühös voltam, hogy valaki ezt teheti velem, és még dühösebb lettem, amikor rájöttem, hogy ez a névtelen enber megúszta” – mondta Hán, aki rendőrségi feljelentést tett az első alkalmazás, a Sulli Deals ellen, amelyet ugyancsak a muszlim nőket pejoratívan megnevező kifejezés alapján neveztek el.
Illusztráció: Nilofár Rahmani, az első afgán női vadászpilóta (2015-ben a folyamatos halálos fenyegetések miatt az Egyesült Államokba menekült). Az indiai app készítői muszlim nőket vettek célba
„Ezúttal rettegést és kétségbeesést éreztem, amiért ez ismét megtörténik a barátaimmal, a hozzám hasonló muszlim nőkkel. Nem tudom, hogyan lehetne ennek véget vetni” – mondta Hán, a harmincas éveiben járó kereskedelmi pilóta a Thomson Reuters Alapítványnak.
GitHub: Töröltük a sértő kód gazdájának fiókját
A mumbai rendőrség közölte, hogy vizsgálják, hogy a Bulli Bai alkalmazás „egy nagyobb összeesküvés része volt-e”.
Az alkalmazások hostingját ellátó GitHub szóvivője, azt mondta, hogy a fejlesztők által előszeretettel használt platformon „régóta érvényben vannak a zaklatással, diszkriminációval és erőszakra való felbujtással kapcsolatos tartalmak és magatartás elleni irányelvek”.
„Azt követően, hogy kivizsgáltuk az ilyen tevékenységről szóló jelentéseket – amelyek összes irányelvünket megsértették –, felfüggesztettünk egy felhasználói fiókot.”
Tévhitek
A technológia fejlődése világszerte megnövelte a nőket fenyegető kockázatokat, legyen szó trollkodásról vagy doxxingról (az emberek elérhetőségének nyilvánosságra hozásáról), személyes adataik felfedéséről, megfigyelő kamerákról, helymeghatározásról vagy hamisított képeket tartalmazó deepfake pornográf videókról.
A deepfake-eket (mesterséges intelligencia által generált szintetikus média) pornófilmek készítésére használják olyan alkalmazásokkal, amelyekkel a felhasználók levetkőztetik a nőket vagy explicit videókban látható szereplők fejére montírozzák az arcukat.
A nőkkel szembeni digitális visszaélések azért terjedtek el, mert „mindenkinek van eszköze és digitális jelenléte” – mondta Adam Dodge, az EndTAB, egy amerikai székhelyű nonprofit szervezet vezérigazgatója, amely a technológia által lehetővé tett visszaélésekkel foglalkozik.
„Könnyebb lett az erőszak, mivel a világ bármely pontján bárkit el lehet érni. A károkozás nagyságrendje is nagyobb, mivel pillanatok alatt feltölthetsz valamit, és megmutathatod a világnak” – mondta.
„Van egyfajta állandósága is, mert az a fotó vagy videó örökké megmarad az interneten” – tette hozzá.
Szkopje, Észak-Macedónia, 2021. február 3. Tüntetők biztosítják szolidaritásukról az online zaklatásnak kitett nőket, miután több ezer fotó jelent meg egy közösségi médiacsatornán olyan nőkről és lányokról, akik nem járultak hozzá a közléshez
Az ilyen bántalmazás érzelmi és pszichológiai hatása ugyanolyan gyötrelmes, mint a fizikai bántalmazásé. A hatásokat súlyosbítja az online tartalom vírustermészete, nyilvános jellege és állandósága – mondta Noelle Martin ausztrál aktivista.
Martin 17 évesen fedezte fel, hogy képét pornográf képekbe photoshoppolták és terjesztették. A képekkel való visszaélések elleni kampány segített megváltoztatni a törvényt Ausztráliában.
Az áldozatoknak azonban küzdeniük kell azért, hogy meghallgassák őket, mondta.
„Veszélyes tévhit, hogy a technológia által elősegített bántalmazás ártalmai nem olyan valósak, súlyosak vagy kevésbé jelentenek halálos fenyegetést, mint a fizikai bántalmazás” – mondta.
„Az áldozatok számára ez a tévhit sokkal nehezebbé teszi, hogy megszólaljanak, hogy támogatást kérjenek és hogy hozzáférjenek az igazságszolgáltatáshoz.”
Üldöztetés
A magányos alkotók és a renegát programozók felkutatása nehéz. A bizalmas adatok szentségét hirdető technológiai platformok hajlamosak arra, hogy védelmet nyújtsanak a névtelen felhasználóknak, akik könnyen létrehozhatnak hamis e-mail- vagy közösségimédia-profilt.
Még a törvényhozókat sem kímélik: novemberben az amerikai képviselőház elmarasztalta a republikánus Paul Gosart egy photoshoppolt animevideo miatt. Ezen az volt látható, hogy megölte a demokrata párti Alexandra Ocasio-Cortezt. Gosart továbbtweetelte a videót.
„Minden új technológia esetében el kell gondolkodnunk azon, hogyan és mikor fognak visszaélni vele és fegyverként használni a lányok és nők online bántalmazására” – mondta Dodge.
„A technológiai platformok nagyon kiegyensúlyozatlan légkört teremtettek az online bántalmazás áldozatai számára. A segítségkérés hagyományos lehetőségei, például azután, hogy a fizikai világban bántalmaznak minket, nem állnak ugyanúgy rendelkezésre az online bántalmazás esetében” – mondta.
Néhány technológiai cég azonban lépéseket tesz.
Miután arról számoltak be, hogy az AirTageket – a kulcsokra és pénztárcákra erősíthető helymeghatározó eszközöket – egyesek nők követésére használják, az Apple elindított egy alkalmazást, amely segít a felhasználóknak megóvni a magánéletüket.
Indiában a fake aukciós alkalmazásokban megjelenített nők még mindig sokkban vannak.
Ismat Ara, a Bulli Baion kiposztolt újságíró online zaklatásnak nevezte a történteket.
„Erőszakos, fenyegető volt. Az volt a célja, hogy félelemet és szégyenérzetet keltsen bennem, valamint általában a nőkben és a muszlim közösségben” – mondta Ara a közösségi médiában közzétett rendőrségi feljelentésében.
Arfa Hanum Servani, aki szintén szerepelt az aukcióra bocsájtott nők listáján, a Twitteren azt írta: „Az árverés lehet, hogy hamis, de az üldözés valódi.”