Hogyan működne a G7 tilalma az orosz aranyra?

A kép egy aranyrudakat előállító oroszországi üzemben készült Krasznojarszkban 2019. november 13-án

Oroszország az 1917-es bolsevik forradalom óta a jelek szerint először nem törlesztette külföldi adósságát. Az Egyesült Államok és szövetségesei az energia után a volt Szovjetunió második legnagyobb exportiparát veszik célba – az aranyat.

A G7-csoport kedden hivatalosan bejelenti az orosz aranyimport tilalmát a Vlagyimir Putyin ukrajnai inváziója miatt hozott szankciók legújabb körének részeként.

Az Egyesült Államok szerint Oroszország aranyat használt valutájának támogatására, hogy kikerülje a szankciók hatását. Ennek egyik módja az, hogy az aranyat fizetőképesebb devizára cserélik, amelyre nem vonatkoznak a jelenlegi szankciók.

Egyes szakértők azt mondják, hogy mivel csak néhány ország követi az aranytilalmat, a lépés nagyrészt jelképes, míg mások, köztük az amerikai adminisztráció tagjai szerint az orosz arany behozatalának tilalma azt célozza, hogy Oroszország ne tudjon interakcióba lépni a globális pénzügyi rendszerrel.

Mennyi aranya van Oroszországnak?

Antony Blinken külügyminiszter a CNN-nek azt mondta vasárnap, hogy mivel az arany Oroszország második legjövedelmezőbb exportcikke az energia után, és a bevételek csaknem kilencven százaléka a G7-országokból származik, „ennek megakadályozása, évi körülbelül 19 milliárd dolláros bevétel megtagadása jelentős lépés”.

„Nem tudja megszerezni azt, amire szüksége van védelmi szektora, technológiája, energiakitermelésének korszerűsítéséhez” – mondta Blinken.

Oroszország 2014-ben kezdte növelni aranyvásárlásait, miután az Egyesült Államok szankciókat vezetett be ellene Putyin krími inváziója miatt. Jelenleg az országnak 100-140 milliárd dolláros aranytartaléka van, ami amerikai tisztviselők szerint az orosz központi bank készleteinek nagyjából húsz százaléka.

Hogyan működne az aranytilalom?

Noha Oroszország továbbra is képes lesz aranyat eladni a G7 joghatóságán kívül álló országoknak, a tilalom „hatással lesz Oroszország exportbevételre való képességére” – mondja Chris Weafer, a Macro-Advisory tanácsadócég orosz gazdasági elemzője.

„Az exportbevételek magas szintje tartja fenn az országot és tartja fenn a gazdaságot, mióta a szankciókat február 24-e után kiszélesítették” – mondta Weafer.

A gyakorlatban polgári vagy büntetőjogi szankciókat vonhat maga után azokra az emberekre, akik olyan országokból érkeznek, amelyek megegyeztek az oroszországi arany tilalmáról.

A gyakorlatban másodlagos szankciókat vonhat maga után az Oroszországgal kereskedő személyekre, valamint eredményezheti a tilalomban részt vevő országokba irányuló aranyexport lefoglalását is.

Svájci vámtisztviselők pénteken közölték, hogy nagyjából három tonna – több mint 202 millió dollár értékű – orosz aranyat követnek nyomon, amely a múlt hónapban az Egyesült Királyságból érkezett Svájcba, miközben figyelemmel kísérik az Oroszország elleni gazdasági szankciók esetleges megsértését.

Milyen egyéb intézkedéseket tettek az aranykereskedelemben?

Márciusban az Egyesült Államok és szövetségesei léptek az orosz Központi Bankkal folytatott, aranyat magában foglaló pénzügyi tranzakciók megakadályozása érdekében, hogy tovább korlátozzák az ország nemzetközi tartalékainak felhasználását. Ez azután történt, hogy a Kongresszus tagjai Oroszország aranykereskedelmének korlátozására szólítottak fel.

A pénzügyminisztérium útmutatást adott ki arról, hogy az amerikai magánszemélyeknek, köztük aranykereskedőknek, -forgalmazóknak, -nagykereskedőknek, -vevőknek és pénzügyi intézményeknek általában megtiltják, hogy vásároljanak, eladjanak aranyat vagy más, arannyal összefüggő tranzakciókat hajtsanak végre Oroszországgal és a szankciók hatálya alá eső felekkel.

Hogyan bünteti a lépés Oroszországot?

Az Oroszországgal szemben különféle eszközökkel bevezetett szankciók ezreihez hasonlóan az aranyimport tilalmának célja Oroszország gazdasági elszigetelése, finanszírozási ágának kiéheztetése és a pénzmosás megakadályozása.

Boris Johnson brit miniszterelnök a németországi Elmauban tartott G7-találkozón kijelentette, hogy a tilalom „közvetlenül az orosz oligarchákat érinti, és Putyin hadigépezetének középpontjára üt”.

„Putyin erre az értelmetlen és barbár háborúra pazarolja apadó erőforrásait. Az egóját mind az ukrán, mind az orosz nép rovására hizlalja pénzzel” – mondta Johnson.

A Fehér Ház egyik tisztviselője azt mondta újságíróknak, hogy a tilalom újabb módja annak, hogy lezárják az utat az orosz gazdaság és a tágabb értelemben vett globális pénzügyi rendszer között.

Készült az AP összefoglalójának felhasználásával.