Úgy tűnik, hogy az orosz erők a Kaszpi-tengerről és térségéből is lövik Ukrajnát. Még nem vizsgálták ennek a környezeti hatásait, de egyesek szerint összefüggésben állhat a kaszpi fókák nemrég tapasztalt tömeges pusztulásával.
Ukrán tisztviselők szerint Moszkva az Ukrajna ellen indított háború első napjaiban a Kaszpi-tengerről is támadott rakétákkal, és azóta is többször. A Kaszpi-tenger partján élő emberek is beszámoltak rakétakilövésekről, idén egy olyan videót is közzétettek, amelyen valószínűleg egy Kalibr cirkálórakéta kilövése látható. Egyes helyiek szerint a katonai tevékenység környezetszennyezést okoz, míg egyes újságírók úgy vélik, összefüggés lehet a rakétakilövések és a kaszpi fókák pusztulása között.
Oroszország nem erősítette meg, hogy a Kaszpi-tengert Ukrajna elleni támadásokhoz használja, de nem volt mindig ilyen szemérmes. 2015 októberében az orosz állami média idézte Szergej Sojgu akkori védelmi minisztert, aki szerint a Kaszpi-tengeri Flotta Kalibr rakétákkal szíriai célpontokat támadott. A következő évben is volt ilyen jelentés.
A 2022 óta bejelentett támadások többnyire a Kaszpi-tenger felett repülő X–55-ös cirkálórakétákat kilövő bombázóktól származnak. Lehetséges, hogy a Kaszpi-tengeri Flotta Kalibr rakétákkal támad, de az ukrán fegyveres erők szerint nincs rá egyértelmű bizonyíték.
Az orosz Kaszpi-tengeri Flotta hajói gyakorlatoznak 2021 áprilisában
A helyi halászok által júniusban közzétett videón két rakéta látható. A farokegysége inkább egy Kalibrre, mint egy levegőből indított cirkálórakétára hasonlít.
Az orosz Kaszpi-tengeri Flotta környezeti hatásaival kapcsolatos helyi aggodalmak már az ukrajnai háború előtt is léteztek. Moszkva új bázist épített a flotta számára a dagesztáni Kaszpijszkban, ahol 2020 júniusában gyakorlatoztak a hajók. Egy helyi férfi a Szabad Európának azt mondta, hogy az azóta minden évben megtartott gyakorlat után olaj borítja a tengert, a parton pedig halmokban állnak a döglött halak. „Úgy harminc évvel ezelőtt a tenger még tele volt élettel. Mostanra ez megváltozott. Nyáron kiúsztam a hajókhoz, és láttam, mi történik. A Kaszpi-tengeri Flotta az egyik oka” – mondta a férfi, akinek nem közöljük a nevét, mert nyilatkozata miatt börtönbe is kerülhet, miután Moszkva nemkívánatos szervezetnek nyilvánította a Szabad Európát.
Egy helyi nő, akinek szintén névtelenségben kell maradnia, elmondta, hogy kilenc évvel ezelőtt a régió fővárosából, Mahacskalából költözött Kaszpijszkba abban a reményben, hogy itt tisztább a víz. Szerinte sokat változott a helyzet azóta, hogy évente tengeri hadgyakorlatot tartanak. „A hajók nem a kikötőben vannak, hanem a tengerparton horgonyoznak. Éjjel-nappal üzemanyagot égetnek, a motorok állandóan bömbölnek, és természetesen az összes kibocsátás a tengerbe kerül. (…) Aztán a hajók elkezdenek lőni. Borzalmas tőle a levegő, égett szag terjed, még a csukott ablakokon keresztül is beáramlik, lehetetlen lélegezni.”
A flotta minden szeptemberben gyakorlatot tart. Idén több mint harminc hajó vett rajta részt. Ezek a nyílt tengeren zajlanak, de a helyiek azt mondták, hogy a parton ilyenkor üzemanyag-lerakódást és elpusztult halak tömegét látni.
Az újságírók mind a gyakorlatokat, mind a tényleges harci tevékenységet összefüggésbe hozták a kaszpi fókák nemrég tapasztalt tömeges pusztulásával. Mind a Kalibr, mind az X–55 cirkálórakéták mérgező rakéta-üzemanyagot használnak, amely a tengerbe kerülhet. A Kaszpi-tengeren azonban nem gyűjtöttek független tudományos adatokat, hogy felmérjék az orosz katonai tevékenység környezetre gyakorolt hatását.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a Kaszpi-tengeri Flotta hajói mellett sétál Asztrahán kikötőjében 2002. április 25-én