Tavaly háztartásonként 800 ezer forinttal nőtt a magyarok megtakarítása, írta meg a Napi.hu. Nem mi vagyunk a hibásak, ha a miénk nem, és bankkal csak annyi a kapcsolatunk, hogy - jó esetben - oda érkezik a fizetésünk. Megnéztük, hogy még milyen "optikai tuning"-okkal lehet szebbé tenni a valóságot.
Természetesen a megtakarításoknak már a puszta léte is csak a középosztálytól felfelé igaz, és közülük is csak a legfelsőbb decilisekben nőhetett a vagyon: az új elit több prominense esetében adott már erről hírt a sajtó.
Az alsó rétegeknek nincs megtakarítása, nemhogy még 800 ezerrel nőtt volna, amit kiszámolt a Napi.hu a Nemzeti Bank friss statisztikái alapján. Sőt, ők inkább kisebb személyi kölcsönökkel jelennek meg a rendszerben, csak a negatív oldalon. Olyan bontás még nem született, hogy az egyes jövedelmi tizedekben élők anyagi helyzete hogyan változott a válság alatt.
A számok tehát csalókák tudnak lenni, és nem feltétlenül azért, mert bárki is meghamisítaná azokat, hanem a politikai kommunikáció mindenek felettisége miatt. Nézzünk pár példát.
Havi 262 700 forint fiksszel
A statisztikák javulása nem annak köszönhető, hogy valaki belepiszkál az Excel-táblákba. A megfelelő adatok kiemelése (pl. az államadósság csökkenése esetén a nettó adósság helyett bruttó) mellett legtöbbször az adatfelvétel módszertanának megváltoztatása szépíti a világot.
A szociálliberális kormány az autópálya-építési költségeket szerette volna kivenni az államháztartásból, a Fidesz-kormány (és az MNB) pedig az állami Eximbankot - végül egyiküknek sem sikerült.
“Minél összetettebb adatokról van szó, amilyen például a reálkereset vagy a GDP, annál bonyolultabb a módszertan” - magyarázza Mellár Tamás, aki most független (de a Párbeszéd frakciójában ülő) parlamenti képviselő, de 20 éve a Központi Statisztikai Hivatal - Fidesz által kinevezett, és a szociálliberális kormány által, bíróság által törvénytelennek ítélten elbocsátott - elnöke volt.
Az is fontos, hogy nincs erős nemzetközi protokoll, mondja Mellár Tamás, így könnyebben elindul egy “kreatív folyamat”. A magyar államigazgatás és kormányzat egy nagyon erősen hierarchizált rendszerré vált, "amelyben nincs meg a statisztikai ágazat függetlensége, és hiányzik a szakmai felügyelet is. Van ugyan Statisztikai Tanács, de ez nem független és ezért nem tudja ellátni az ellenőrző funkcióját" - mondja a volt elnök.
A keresetek kiszámolásánál például a KSH az 5 fő feletti alkalmazotti létszámmal működő cégek adminisztratív adatait használja. De ez csak egy részét fedi le a sokaságnak, a kis és mikrovállalatok nincsenek benne. Náluk pedig nem nőnek olyan mértékben a bérek, mint a nagyoknál - mondja Mellár Tamás. “Tavaly tombolt a válság, 6-7 százalékos GDP-esés volt, miközben a keresetek tovább nőttek: ez valószerűtlen. Megfelelő adatfelvételt kellene készíteni, és azzal korrigálni, de azt évek óta nem teszik meg”.
Egy másik módszertani szempontot is említ: “egy olyan halmaz esetében, ahol nagy a szórás, nem átlagot, hanem mediánt kellene számolni”. (A medián a sokaság matematikai közepét mutatja, akitől mindkét irányban ugyanannyian szerepelnek.)
Emiatt is sokan csodálkoznak, hogy az ő bérük miért nem éri el a hirdetésekben, közleményekben szereplő számot. Tavaly január–szeptember között a bruttó átlagkereset 395 000, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 262 700 forint volt. Ha a mediánt néznék, jóval alacsonyabb összeg lenne.
Az átlagbér számítás egyébként nem csak az 5 főnél kisebb cégekben dolgozókat nem veszi figyelembe. Nem számol a közmunkásokkal sem, miközben őket azért beszámolják a foglalkoztatottak közé (korábban is beszámolták, de akkor töredéke volt a közmunka a Fidesz-kormányok alattinak).
Reklám 1967-ből
Mi van a kosárban?
A fogyasztói ár változása esetében, amit inflációként emlegetnek, a fogyasztói kosár definiálása okoz gondot, mondja a KSH korábbi elnöke. “2021. januárban, amikor kijön az inflációs szám, akkor a 2019-ben felvett háztartás-statisztikák alapján határozzák meg a háztartási kosarat. Ez két éves csúszás, ami azt eredményezi, hogy olyan termékek vannak benne, amelyek már nem azt mutatják, hogy milyen a tényleges fogyasztás”.
Például a 2019-ben a legtöbb ember által vásárolt okostelefonok szerepelnek 2021-ben a kosárban, miközben egy kétéves telefon már öreg, jelentősen csökkent az ára, és az emberek sem azt veszik már. “Legendás történet volt a Népszabadságé, ami már rég megszűnt, de még benne volt a fogyasztói kosárban” - mondja Mellár Tamás.
“Mindig gondja volt a fogyasztási statisztikáknak, hogy a fogyasztási szerkezeten belül miket tekintenek reprezentánsnak. 6-800 termékkel dolgoznak, így ebben nagy mozgástér van.
Erősebben érzi most a lakosság, hogy az inflációs adat messze van a valóságtól, és nem csak az élelmiszerárak miatt.”
Szegénység
A szegénységen nem csak a valóság, hanem mérésével a KSH is nagyot alakított az elmúlt években: több mint 1 millióval csökkent a szegények száma. Először is 2015-től eltörölték a korábbi létminimum számítást, és a medián jövedelem 60%-ának megfelelő szegénységi küszöböt használnak.
“De ez is módszertani kérdés” - mondja Mellár Tamás. Például amikor abban a kérdésben, hogy a megkérdezett tudna-e egy nagy összegű rendkívüli kiadást fedezni, a “nagy összegűt” kicserélték 70 ezer Ft-ra, egyik évről a másikra sokkal kevesebb lett a szegény a statisztikában.
“Szükség lett volna arra, hogy ún. Janus-éveket iktassanak be: amikor jelentős módszertani változás van, akkor a régi módszerrel és az újjal is föl kell venni az adatokat. Így összehasonlítható lesz a két év, át lehet számolni a régi adatot az újra” - mondja a volt KSH-elnök.
Ehhez kapcsolódóan: „Itt az előző években is vírus volt”- a közmunka nyomában BorsodbanEgy szociológus ezt írta megkeresésünkre: „kérdéseit jelen helyzetben nem tudom érdemben megválaszolni. A jelenlegi adatközlési gyakorlat nem teszi lehetővé az adatok érdemi értékelését. Kellően részletes módszertani elemzés nincs, az adatbázis elemi szinten nem, vagy csak nagyon nehezen és részlegesen, hozzáférhető. A hazai számítás az EU-előírásokat követi, az más kérdés, hogy az EU mérési mód mennyire releváns a hazai viszonyokra.”
Farkas Zsombor szegénységkutató is inkább az Eurostat adataiból dolgozik. "Nem tudjuk kimutatni, mi van a cigánytelepeken. A KSH alapmegoszlásokat közöl, az Eurostatban sokkal több van.”
A jövedelmi szegénység és a társadalmi kirekesztés Eurostat indikátorok. "2014-15 óta a mindenki által nézett medián 60 százalékát szegénységi küszöbként kezelő szegénységadatok valóban javulnak. De a medián 40 százaléka alatt élőknél nincs javulás. Az adatok mögé közé kéne nézni, de azokat nem publikálják."
A kutató szerint sokan a szegénységi küszöb statisztikai határa fölé tudtak kerülni, de nem tudják, mennyien. Ezért a szegénységi rést mutatót szokták használni, vagyis, hogy valaki mennyire van a szegénységi küszöbtől. Ez a pedig szám romlik.
Foglalkoztatottság, munkanélküliség
A kormány előszeretettel hangoztatja - és részben igaza is van -, hogy 2010-hez képest 3-4 százalékra esett a munkanélküli ráta. Viszont, mondja Mellár Tamás, korábban a külföldön dolgozókat nem vették foglalkoztatottnak, most már igen, ahogy közmunkás is nagyságrenddel több lett a korábbinál.
Foglalkoztatottnak, egyébként meglehetősen nagyvonalúan, az számít, aki a kikérdezésnél igennel felel a kérdésre, hogy az elmúlt héten dolgozott-e legalább egy órát pénzért. Az igazsághoz tartozik, hogy ez nem a KSH, hanem a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, az ILO előírása.
Tavalyi példát említ Mellár Tamás, a regisztrált munkanélküliek kapcsán. “Ezt a munkaügyi hivatalok adatai alapján veszik föl. De tavaly a hivatalok tavasszal lassították a bejelentkezés ütemét, mondván, nem tudják földolgozni azokat. Így az emberek csak később váltak regisztrált munkanélkülivé, mert a hivatal nem tudta fogadni a kérésüket. A munkanélküli viszont már három hónap után kikerül: ő már nem munkaerő. Ő már nem létezik a rendszer számára.”
Mellár Tamás szerint míg a kormány 200-250 ezer munkanélküliről beszél, a regisztráltak száma 300 ezer körüli, valójában 4-500 ezer munkanélküli van Magyarországon.
Viszont hamarosan újabb foglalkoztatottsági sikerre számíthatunk: január 1-től ugyanis foglalkoztatottnak számít az a szülő, aki gyesen vagy gyeden van, dolgozott előtte, és visszavárják a munkahelyére. “Hogy ezt honnan fogják tudni, nem tudjuk” - mondja Köllő János, az MTA (ma már ELKH) Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos tanácsadója. “Egy átlagos magyar gyeses anya 3,5 évet van távol a munkától. Amikor a munkaerőfelmérésben megkérdezik azt is, hogy akar-e dolgozni mostanság, akkor 85%-uk nem akar.”
A KSH azt írja, ez a módosítás (ami közleményük szerint szintén nemzetközi előírás) 120-150 ezerrel növeli majd a foglalkoztatottak számát.
Előbb az üzenet, később a valóság
Az Eurostatnak már korábban is voltak vitái a magyar kormánnyal a maastrichti kritériumok kapcsán. A GDP-hez és az államháztartási hiányhoz uniós pénz kötődik, kifizetések, eljárások, ezért ezek esetén erős a kontroll, de a szegénység vagy a munkanélküliség esetén kevésbé.
“Bármilyen módszertani leírás tökéletlen. Mindenütt vannak nemzeti sajátosságok, melyekre nem tud komolyabban figyelni az Eurostat. A pénzhez kötődő területeken kívül általában mechanikusan elfogadják az ország adatait, azt gondolják, hogy a saját hivataluk csak nem tol ki a lakosaival” - mondja Mellár Tamás.
A COVID-halálozási statisztikák kapcsán is látszott, hogy a friss adatokat sokszor hónapokkal, sőt akár egy évvel később korrigálják, hogy mégis konzisztens maradjon a rendszer. Ez persze abból is következik, ha az adatok, mint például az anyakönyviek, bonyolult, többlépcsős úton jutnak el a közzétevőhöz. De a korrekció már senkit nem érdekel, az üzenet már jóval korábban átment.
“A statisztikai gyakorlatban bevett szokás, hogy a nyers adatoknak nem kell teljesen pontosnak lenniük, azok kedvezhetnek egy kicsit a kormánynak, majd később a valósághoz igazítjuk” - mondja a KSH volt igazgatója.
Ehhez kapcsolódóan: Kérdőjelek a magyar Covid-statisztikák körülA statisztikák révén pénzhez lehet jutni. Települési önkormányzatok például érdekeltek abban, hogy a valóságosnál nagyobb létszámot mutassanak ki olyan területeken, melyekhez normatív állami költségvetési támogatások kapcsolódnak. De így vannak ezzel országok is az uniós támogatások elosztásánál.
Megtakarítani is lehet a megfelelő számokkal: ha mondjuk egy kategóriához szociális juttatások, szolgáltatások társulnak.
És végül a statisztikák a politikai kommunikáció építőanyagai is. Ezzel minden hatalom él, de a transzparencia vagy a közjó érvényesülése helyett elsődlegesen a politika hatalmi szempontjait követő kormányzás különösen.
Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!