Szergej Lavrov külügyminiszter szerint Moszkvának elfogyott a türelme a Nyugattal szemben, egy héten belül írásos választ vár a többek között Magyarországot is érintő orosz követelésekre. A NATO-val és az Egyesült Államokkal folytatott diplomáciai tárgyalások nem vezettek eredményre a kérdésben, miközben megerősödött az orosz csapatösszevonás az ukrán határon.

Diplomaták borúlátóan értékelték a magas szintű diplomáciai tárgyalások első hetét, amely magában foglalta a Washington és Moszkva közötti kétoldalú megbeszéléseket, valamint a NATO-val és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel (EBESZ) folytatott külön megbeszéléseket, miközben a nyugati félelmek hátterében az áll, hogy Oroszország katonai felvonulása Ukrajna küszöbén egy invázió előjátéka lehet.

Lavrov: Elfogyott a türelem

Január 14-i éves külpolitikai sajtótájékoztatóján Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt mondta, hogy a Kreml nem vár a végtelenségig a nyugati válaszra Moszkva követeléseire, köztük a NATO-bővítés leállítására és arra, hogy a kelet-európai országokban, köztük Magyarországon ne lehessenek jelen NATO-csapatok.

Ehhez kapcsolódóan: „Durva visszaélés”: a kazah katonák ENSZ-sisakot viseltek a tüntetések leverése idején

„Elfogyott a türelmünk – mondta Lavrov a sajtótájékoztatón. – A Nyugatot az önhittség vezérelte, és kötelezettségei és a józan ész ellenére tovább fokozta a feszültséget.” Lavrov szerint Oroszország azt szeretné, ha az európai biztonsággal kapcsolatos patthelyzetet kölcsönös tisztelettel és az érdekek egyensúlyával oldanák meg. „Moszkvának különböző válaszlehetőségek állnak rendelkezésére, ha a Nyugat elutasítja Oroszország biztonsági javaslatait” – mondta.

Háborús indokot keresnek?

Lavrov megjegyzései egy nappal azután hangzottak el, hogy a Fehér Ház közölte: továbbra is fennáll az Ukrajnába történő orosz invázió veszélye, mivel mintegy százezer orosz katona állomásozik a határ közelében. Az Egyesült Államok 24 órán belül nyilvánosságra hozza azokat a hírszerzési információkat, amelyek szerint Oroszország esetleg ürügyet próbál kitalálni egy ilyen invázió igazolására.

„Magas a katonai invázió veszélye” – mondta Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója január 13-án újságíróknak, míg Michael Carpenter, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) amerikai nagykövete az Oroszországgal Bécsben folytatott megbeszélések után „erősödő háborús uszításról” beszélt.

Washington és szövetségesei határozottan elutasították Moszkva követelését a NATO bővítését kizáró biztonsági garanciákról, és „masszív következményekre” figyelmeztettek, ha Oroszország megújítja Ukrajna elleni agresszióját.

Jövő héten Moszkvában folytatódik a tárgyalás

Annalena Baerbock német külügyminiszter január 14-én közölte, hogy jövő héten Moszkvába utazik az ukrán válságról szóló tárgyalásokra, bár elismerte, hogy gyors megoldás valószínűleg nem születik. „A diplomáciához a válságban sok kitartás, türelem és erős idegek kellenek (…) Ezért olyan fontos, hogy intenzíven használjuk a különböző kommunikációs csatornákat” – mondta az Európai Unió külügyminisztereinek informális bresti találkozóján.

Kapcsolódó hír, hogy az orosz védelmi minisztérium január 14-én bejelentette: a Kelet-Szibériában és a távol-keleti régióban állomásozó csapatokat gyorsgyakorlatok keretében az országon belüli mozgásra vezényelték, hogy ellenőrizzék „felkészültségüket a nagy távolságra történő átcsoportosítás után feladataik ellátására”.

Oroszország 2014 márciusában foglalta el Ukrajnától a Krím félszigetet, majd az ország keleti részén szakadár csoportokat kezdett támogatni, miután 2014 februárjában kormányellenes tüntetések buktatták meg Ukrajna Oroszország-barát korábbi elnökét, Viktor Janukovicsot. Az ukrán kormányerők és az ukrajnai Donyeck és Luhanszk régiók egy részét ellenőrző szakadárok közötti harcokban 2014 áprilisa óta több mint 13 200 ember vesztette életét.