Hova tűnik évi több tízezer autó Magyarországon?

A lapunk birtokába került rendőrségi statisztikák szerint a lebukó kilométeróra-csalók 99 százaléka megússza. Nem csoda, hogy a szakember szerint évente több tízezer céges kocsi „tűnik el" Magyarországon és lesz belőle keveset futott, megkímélt állapotú autó.

„Heti szinten találkozom olyan céges autókkal, amelyben óra szerint 40 ezer kilométer van, de látom rajta, hogy azzal a kocsival sokkal többet mentek” – mondta a Szabad Európának Varga Tibor, az Autóvizsgálat.hu ügyvezetője.

A gépjárművek vásárlás előtti átvizsgálásával foglalkozó szakértő szerint a járványt megelőző évben, 2019-ben 158 ezer új személygépkocsit értékesítettek Magyarországon, amelyek nagyobb része valamilyen céges konstrukció volt. Ez lehetett cégautó, taxi, vagy bérautó, amelyeket jellemzően 3-4-5 évig használnak. „Hány olyan használtautó-hirdetést lehet olvasni, ahol céges autót, vagy taxit hirdetnek eladásra? Hová tűnik éves szinten több tízezer céges autó?” – tette fel a kérdést Varga Tibor.

A szakértő szerint az autók nem tűnnek el, csak átalakulnak. A céges kocsikból lesznek a nagypapa, vagy vidéki orvos által használt, keveset futott, megkímélt állapotú, garázsban tartott gépjárművek a hirdetésekben. A szakértő szerint a kilométer-számlálókat két nagyszerviz között, műszaki vizsga és eladás előtt pörgetik vissza a leggyakrabban. Ezzel elkerülik azt, hogy az eredeti futásteljesítmény kerüljön be a különböző adatbázisokba.

Feljegyzik az óraállást a műszakin

A kormány 2012-től tette kötelezővé a gépjárművek kilométeróra-állásának rögzítését a műszaki vizsgákon. Majd 2019-ben indította útjára a Jármű Szolgáltatási Platformot (JSZP), amely lényegében a magyarországi autók központi adatbázisa.

Ügyfélkapus bejelentkezést követően bárki rákereshet egy-egy kocsira ingyen. Az oldal elvileg annak lenne segítség, aki használt autót akar vásárolni. Rendszám alapján le lehet kérdezni a gépjármű kilométeróráját, és a műszaki vizsgákon készült fotókat is meg lehet tekinteni.

Ezenkívül az új autók esetében a kötelező szervizek alkalmával jegyzik fel a kilométeróra állását, a legtöbb kocsi adatait már elektronikus szervizkönyvben is tárolják. A csalók emiatt ütemezik úgy az óratekeréseket, hogy az mindig a kötelező szervizt, és a műszaki vizsgát megelőzően történjen meg.

Rutinművelet a tekerés

Autótípusfüggő ugyan, de 5-10 perces művelet az óraállást megváltoztatni, ezért 20-30 ezer forintot kell fizetni. Egy bonyolultabb autóban tart tovább egy kicsit a pörgetés: a BMW-ben például a slusszkulcs is megjegyzi a kilométerállást, a Mercedesben pedig a lámpavezérlő, ezért ezeket is átírjak a számítógépes programban, akik ezzel foglalkoznak, nemcsak a kilométerórát.

„Az átlagos magyar használtautó-vásárló 200 ezer kilométer feletti futásteljesítményű autót nem szívesen vesz meg. Egy olyan kocsi, amelyik 4-5 év alatt 300 ezer kilométert futott, lényegében eladhatatlan. Itt nemcsak arról van szó, hogy drágábban tudja eladni a fiatal használt cégautót, hanem arról, hogy nem lesz rá vevő” – mondta Varga Tibor.

A használt autók szakértője szerint ezért tekerik vissza 300 ezerről 120 ezerre az órát, és máris sorban állnak a kocsiért a vásárlók. A legnagyobb gond, hogy Magyarországon a legtöbb használt autót vásárló egy tíz-tizenkét éves kocsitól azt várja, hogy csak 120 ezer kilométer legyen benne. És amíg ez határozza meg a keresletet, addig a kínálat is ilyen lesz.

A legtöbb importautó órája manipulált

Máshogy látja a hazai helyzetet a használt autók értékesítésével foglalkozó üzletember.

„Teljesen eltűnt a Magyarországon újonnan üzembe helyezett autók esetében a kilométeróra-tekerés” – mondta a Szabad Európának Csontos Zoltán autókereskedő, a Csonti Car ügyvezetője.

Szerinte ez annak köszönhető, hogy a vásárlók egyre tudatosabbak lettek, sokan ismerik a JSZP-t, ahol bárki megnézheti rendszám alapján a kiszemelt autó történetét: mikor járt műszaki vizsgán és akkor hány kilométert mutatott az óra.

Csontos Zoltán szerint a külföldről behozott autók kilométer-számlálóját viszont sanszos, hogy tekerik. „Nem tudni, hogy mi történik az importautókkal, mielőtt megjelennek a magyarországi vizsgaállomásokon. A JSZP ebben az esetben már csak azt mutatja meg, hogy miután magyar rendszámot kapott az autó, hogyan alakult a megtett kilométerek száma” – mondta.

Fontos megjegyezni, hogy eleinte kevesebbet, de 2012 és 2018 között sokkal több használt autót hoztak be külföldről, mint amennyi újat itthon üzembe helyeztek. Ha csak azt hisszük el, hogy kizárólag az import autók óráját manipulálják, az is komoly gondot okoz, hiszen a használt autóállomány egyre jelentősebb részét teszik ki.

Csontos Zoltán is megerősítette, hogy a magyar vásárlók nem szívesen vesznek olyan gépjárművet, amely több mint 200 ezer kilométert futott, bár az elmúlt időszakban ebben is változás van.

„Rájöttek, hogy nem esik szét egy autó, ha eléri a kétszázezredik kilométer. Viszont 400 ezer kilométeres futásteljesítmény felett már csak kedvezményes áron tudok használt autót eladni” – mondta Csontos Zoltán.

Nem sokat kockáztat, aki csal

Az elmúlt nyolc évben 1 774 esetben indult nyomozás gépjármű kilométer-számláló műszer által jelzett érték meghamisítása ügyében, de csak 21 esetben került sor vádemelésre, vagy valamilyen büntetés kiszabására – derült ki azokból az adatokból, amelyeket az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) küldött meg a Szabad Európának. Ez azt jelenti, hogy az óratekerők 99 százaléka büntetés nélkül megússza a csalást.

Az elmúlt nyolc év adatai azt mutatják, hogy ha valaki gyanúba keveredik, mert csalt az autó kilométerórájával, 1 százalék az esély arra, hogy emiatt valamiféle retorzió éri: megrovást kap (3 fő), illetve próbára bocsájtást (3 fő), pénzbüntetést (3 fő), felfüggesztett szabadságvesztést (1 fő) indítványoz ellene a nyomozóhatóság, esetleg vádemelési javaslatot állapítanak meg ellene (11 fő). (Az adatbázis és ezáltal a grafikonunk nem az elkövetési idő, hanem a statisztikában való rögzítés időpontja szerint tartalmazza a bűncselekményeket).

Utóbbi esetben, ha az ügyészség is úgy dönt, bíróságra kerül az ügy, ahol még bármilyen döntés, így akár felmentő ítélet is születhet. Ebből is látszik, hogy nem kockáztat sokat az, aki óratekerésre adja a fejét. Egy laptop és néhány szoftver elegendő ahhoz, hogy vissza lehessen tekerni egy személygépkocsi kilométeróráját.

A jogalkotási oldalon óriási hiányosság, hogy a törvények nem azt büntetik, aki elad egy tekert órás autót, hanem magát az óratekerés tényét. Ritkán fordul elő, hogy a rendőrök akkor lépnek be egy műhelybe, amikor valaki éppen egy autó kilométeróráját manipulálja...

Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!