Hová tűntek a választási kifogások? - a civil szavazatszámlálás tanulságai

A választás után nemcsak az ellenzéki erők, de a szavazatszámlálásra mozgósító szervezetek is bírálják egymás munkáját. Heti összefoglalónkban olvashatnak arról is, hogy miért merült ki a zöldhitel kerete és a dél-ukrajnai Herszonban a rubel bevezetésével kezdik az elcsatolást a megszálló oroszok.

Több ezer fideszes is lehetett az ellenzéki pártok által delegált szavazat-számlálók között – vetette fel Barlai Melani, a magyarországi választásokat már ötödször monitorozó Unhack Democracy egyik alapítója. A Szabad Európának adott kritizálta a szavazatszámlálókat toborzó és kiképző 20K Mozgalom munkáját. Úgyhogy megkérdeztük a szóba került civileket is, válaszaikból pontosabb kép rajzolódik ki a történtekről. Abban mindenki egyetért, hogy sikeres volt a tömeges civil szavazatszámlálói jelenlét a szavazófülkéknél, jóval kevesebb volt az adminisztratív hiba. Ettől még csúcsra járatva működött a választók szervezett utaztatása.

Egyszerűen: A legelterjedtebb választási csalás

Túlvállalták magukat

Hiába emelte meg 100 milliárd forinttal a zöldhitel keretösszegét a jegybank, így sem jutott mindenkinek. A bankok elkezdték kiértesíteni a pórul járt ügyfeleket, akik közül van olyan, aki februárban adta be a hiteligénylését. Sokan vannak, akik emiatt elbukják a 10 százalékos foglalót, vagy kénytelen az 50 százalékkal drágább piaci hitelt felvenni. A bankok sokkal több hiteligénylést fogadtak be, mint amennyit teljesíteni tudtak.

A következő években elfelejthetjük az alacsony kamatok időszakát. A keddi, egy százalékpontos emelés után az infláció megfékezése miatt továbbiak is lesz, és ezek azt vonják maguk után, hogy drasztikusan meg fognak drágulni a hitelek. Az elemző szerint hét százalékig is emelkedhet a ráta, és nem várható mérséklés jövő nyár előtt.

Amiről az eljárás valóban szól

Magyarország az első és eddig az egyetlen állam, amellyel szemben megindították az uniós pénzek védelmét szolgáló jogállamisági mechanizmust. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint ennek az az oka, hogy a magyarok ki akarnak maradni a háborúból és meg akarják védeni a gyerekeket bármilyen szexuális propagandától. Tulajdonképpen erről nézve szerencsésen is alakulnak a dolgok, ugyanis a háborúhoz, vagy a szexuális propagandához semmi köze nincs a jogállamisági eljárásnak. Hogy mihez van köze és mi lehet a következménye: összefoglalta brüsszeli tudósítónk.

Ehhez kapcsolódóan: A korrupciótól az egyenlőtlen médiaviszonyokig – megvitatták a magyar jogállamisági jelentést

Közben Magyarország megvétózta, hogy az EU elítélje a török emberi jogi aktivista bebörtönzését. Hétfőn életfogytiglani börtönre ítélték Törökországban Osman Kavala aktivistát. Az ítélet nemzetközi felháborodást váltott ki. Az Európai Unió elítélte volna a bírósági döntést, de a Szabad Európa értesülései szerint Magyarország megakadályozta a közös kiállást. Megkérdeztük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, hogy miért akadályozta meg a közös kiállást. Bár Szijjártó Péter hivatala reagált, nem fecséreltek túl sok időt hat kérdésünk megválaszolására.

Lesz kiút az ukrajnai válságból?

Vlagyimir Putyin „csapdába vezette Oroszországot” Ukrajna megszállásával – mondta a kommunista családban felnőtt, egykori legendás lengyel ellenzéki és lapszerkesztő, Adam Michnik. Szerinte a donbászi offenzívát most megindító orosz vezetőre végső vereség vár, viszont ez esélyt ad a nagyon szükséges liberális reformokra. A Szabad Európának adott interjújában Michnik azt mondta, hogy Putyin valószínűleg abban a tévhitbe ringatta magát, hogy ukrajnai inváziója során az események nagyrészt a 2014 februári krími megszállás forgatókönyvét követik majd.

Ehhez kapcsolódóan: Melyik ország mennyire támogatta Ukrajnát?

Egy 25 éves orosz katona videóblogban számolt be az Ukrajnában töltött idejéről, arról, hogyan lőnek bajtársaival ukrán állásokat, és mit csinálnak az elfoglalt lakásokban. A harci cselekményekről és a fosztogatásokról is posztolt videókat a közösségi médiában. De nemcsak a pusztítást mutatta ne, hanem veszteségeiket is. Itt tudja megnézni felkavaró videónkat.

A kazettás bombákat a világ döntő része még katonai célpontok ellen is betiltotta, az orosz hadsereg viszont az ukrajnai civilek ellen is beveti a háború kezdete óta. A lőszer lényege, hogy egy megadott ponton kinyílik a külső borítása, és a belső vázról több, akár több ezer kisebb lőszer csapódik be végül szétszóródva. A könnyen taposóaknákká váló fegyverek lakott területek elleni használata önmagában háborús bűncselekménynek minősülhet. Cikkünkben azt vesszük számba, Ukrajna melyik részén vethették be ezeket a fegyvereket.

Ennyi maradt Ukrajna nemzeti és kulturális örökségéből az orosz csapatok után

Háborúellenes kampányba kezdett a lengyel kormány, és a hirdetéseket magyarul is elérhetővé tették az interneten. A #StopRussiaNow (Állítsuk meg Oroszországot most!) címmel indult kampány célja, hogy felhívja a figyelmet mind a háborúra, mind pedig arra, hogy bárki tehet a háború ellen. A plakátokon békeidőben megszokott jelenetek láthatók, például egy ágyában alvó gyerek vagy egy bevásárlóközpont, a másik felükön pedig az, hogy miként néz ki egy hasonló jelenet most Ukrajnában.

A Gazprom leállította a gázszállítást Lengyelország és Bulgária részére, miután a két ország nem volt hajlandó rubelben fizetni az ellátásért. A lengyel kormány többször is leszögezte, hogy nem fognak valutát váltani a fizetéskor, és az év végén lejáró gázvásárlási szerződést sem kívánják meghosszabbítani. A bolgár energiaügyi miniszter kiemelte, hogy országa kifizette az áprilisi gázszállítást, így az orosz lépés a fennálló szerződés megsértését jelenti.

Most az üres lapokat is beszkennelik, ígéri a kalózrádió

A Médiatanács döntése értelmében a Tilos Rádió szeptemberben elveszíti frekvenciahasználati jogát, a rádió munkatársaival arról beszélgetünk videónkban, milyen lehetőségek állnak most előttük. Kalózkodni már nem lehet – de talán nem is kell, ha sikerül ismét nyerni a műsorszolgáltatási lehetőségre kiírandó újabb pályázaton.

Szelfi – Független, civil, tehát Tilos?