Az orosz hadsereg által az ukrajnai háborúban széles körben használt kazettás bombák civilek százainak okoznak maradandó sérülést és szenvedést – közölte a Human Rights Watch jogvédő szervezet csütörtökön közzétett jelentésében.
A New York-i székhelyű csoport a Cluster Munition Monitor 2022 című globális jelentésében azt írta, hogy jelenleg Ukrajna az egyetlen olyan ország, ahol ilyen lőszereket alkalmaznak, ezért sürgette Oroszországot és Ukrajnát, hogy hagyjon fel ezek használatával, és csatlakozzon a 2008-as nemzetközi egyezményhez, amely tiltja ezeket.
Oroszország az ukrajnai invázió kezdete óta széles körben használ kazettás bombákat, míg az ukrán erők a jelek szerint legalább háromszor vetettek be ilyet a háborúban – áll a jelentésben.
A kazettás lőszerek, amelyeket ágyúval, rakétával lehet kilőni vagy repülőgéppel ledobni, a levegőben szétnyílnak, és számos kis robbanószert szórnak szét nagy területen.
Ehhez kapcsolódóan: Terrorizmust támogató államnak minősítette Oroszországot a lett parlamentSok ilyen résztöltet azonban nem robban fel, és ezek később válogatás nélkül megcsonkíthatják és megölhetik a civileket, köztük gyerekeket is, bárkit, aki hozzáér.
A jelentés szerint Ukrajnában az orosz invázió kezdete és a július közötti időszakban legalább 689 polgári áldozatot regisztráltak, akiket kazettás lőszer ölt meg.
A jelentés szerint Ukrajna 24 régiójából legalább tízben több száz orosz kazettás bombatámadást dokumentáltak, jelentettek vagy valószínűsítettek.
Oroszország nem tagadta, hogy kazettás lőszert használt Ukrajnában, mert „a lőszerek legitim típusának” tekinti, amelyek „csak akkor károsak, ha rosszul használják”.
Ehhez kapcsolódóan: Jogvédők a taposóaknák használatának beszüntetésére szólították fel OroszországotA jelentés szerint az ukrán erők legalább három alkalommal használhattak kazettás lőszert tartalmazó rakétákat olyan helyszíneken, amelyek az orosz fegyveres erők vagy az általuk támogatott fegyveres csoportok ellenőrzése alatt álltak.
Ukrajna sem tagadta, hogy kazettás bombákat használt a konfliktusban, de azt mondta, hogy „Ukrajna fegyveres erői szigorúan betartják a nemzetközi humanitárius jog normáit” – áll a jelentésben.
Sem Oroszország, sem Ukrajna nem részese a kazettás bombákról szóló, 2008-as egyezménynek, amely tiltja az ilyen típusú lőszereket, és amelyet eddig 110 ország ratifikált és további 13 ország aláírt.
„A kazettás bombák által a civileknek okozott azonnali és hosszú távú szenvedés miatt jelenlegi ukrajnai alkalmazásuk túlzott, és kivétel nélkül jogellenes” – mondta Mary Wareham, a HRW munkatársa.
Ehhez kapcsolódóan: Koszovóban ukrán civileket is kiképeznek aknamentesítőnek„A kazettás bombák széles körű használata Oroszország által Ukrajnában kijózanítóan emlékeztet arra, hogy az egyezménynek mit kell legyőznie, hogy sikerüljön véget vetni az emberi szenvedésnek, amelyet ezek a válogatás nélkül gyilkoló fegyverek okoznak – mondta Wareham, hozzátéve: – Minden országnak minden körülmények között el kell ítélnie ezeknek a fegyvereknek a használatát.”
A HRW vizsgálata Harkivban, Ukrajna második legnagyobb városában megállapította, hogy az orosz erők kazettás lőszert tartalmazó rakétákat lőttek ki, amelyeknek a résztöltetei házakat, utcákat és parkokat, valamint egy szülészeti kórház járóbeteg-rendelőjét és egy kulturális központot találtak el májusban és júniusban.
A közeli Derhacsi városát ért május 12-i támadásban egy nő azonnal meghalt a kertjében, férje pedig elvesztette a lábát, amibe később belehalt.
A HRW jelentése szerint a kazettás bombák áldozatainak száma csökkent az elmúlt években, most ezt a tendenciát törte meg Oroszország inváziója Ukrajnában.
A jelentés szerint Moszkva régi kazettás bombákat és újonnan gyártottakat egyaránt használt.
A HRW nem talált bizonyítékot arra, hogy Ukrajna kazettás lőszereket is kapott volna a más országoktól érkezett tüzérségi és rakétarendszerek, valamint egyéb fegyverek mellett.
Ehhez kapcsolódóan: Hol vethették be eddig Ukrajnában a hírhedt kazettás bombákat?A jelentés szerint az Egyesült Államok 2016-ban gyártott utoljára kazettás lőszert, de nem csatlakozott a nemzetközi betiltásához, és nem kötelezte el magát, hogy a jövőben soha nem gyárt ilyet.
A jelentés kiemelte Kínát és Iránt is, akik aktívak az új típusú kazettás bombák kutatásában és fejlesztésében.
A jelentést a kazettás bombákról szóló egyezmény tízéves találkozóján mutatják be a részt vevő országoknak az ENSZ genfi székházában jövő héten.
„Azoknak a kormányoknak, amelyek még nem csatlakoztak az egyezményhez, át kell gondolniuk álláspontjukat, és csatlakozniuk kell a többiekhez, akik segítenek megszabadítani a világot a kazettás bombától” – mondta Wareham.
Ehhez kapcsolódóan: A brit, aki bombákat hatástalanít Ukrajnában