Már márciusban sejthető volt, hogy a Molnak nagy valószínűség szerint nem sikerült beszereznie a szükséges engedélyeket ahhoz, hogy júliusban átvehesse a hazai hulladékgazdálkodás nagy részét, amire a hulladéktörvény és a magyar állammal kötött koncessziós szerződés is kötelezi őket, a Mol álláspontja mégis az volt, hogy elég, ha a vele szerződő alvállalkozók rendelkeznek a szükséges engedélyekkel. Most a kormánytöbbség úgy tervezi módosítani a hulladéktörvényt, hogy a Mol álláspontja érvényesüljön.
Rohamtempóban közeledik a július 1-jei határidő, amikor a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. átveszi a magyar hulladékpiac nagy részét, és szinte egyeduralkodó lesz a hazai hulladékgazdálkodásban.
A magyar állam tavaly júliusban kötött szerződést egy koncessziós eljárást követően a MOL Nyrt.-vel. A kontraktus szerint a MOL, illetve az általa tulajdonolt koncessziós cég szállíthatja el a következő 35 évben a lakossági közszolgáltatásból származó hulladékot és a termelő gazdálkodó szervezeteknél keletkező intézményi résztevékenység körébe tartozó hulladékot, neki kell gondoskodnia a hulladék felhasználásáról, illetve megsemmisítéséről.
A MOL a szerződés értelmében létre is hozta a hulladékos koncessziós társaságot, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.-t, nem sikerült ugyanakkor a hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó engedélyeket beszereznie, pedig a hulladéktörvény és a koncessziós szerződés szerint 2022. december 31-ig meg kellett volna történnie a szükséges engedélyek beszerzésének.
Ahhoz, hogy egy cég hulladékgazdálkodással foglalkozhasson Magyarországon, először a kormányhivataltól kell környezetvédelmi engedélyt szereznie.
Ehhez kapcsolódóan: Így einstandolhatja a Mol a hulladékos cégek vagyonát
Még márciusban írtunk róla, hogy szakmai szervezetek szerint nem látható, hogy a koncessziós társaságnak sikerült volna megszereznie az engedélyeket határidőre, a hivatalos állami nyilvántartásokban ugyanis nem szerepelt a MOHU, de még a MOL sem az engedéllyel bíró cégek között.
Az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) honlapján sem a Mol, sem a MOHU nevére nem dobott ki találatot a kormányzati honlap, de hasonló volt a helyzet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal esetében is, amelynek honlapján szintén nem található meg a Mol, illetve az általa alapított MOHU sem az engedéllyel működő cégek listájában.
Pedig a koncessziós szerződés egyértelműen fogalmaz: amennyiben a koncessziós társaság nem szerzi be a szükséges engedélyeket, a szerződés 2023. január 1. napján megszűnik (a koncessziós szerződés 5.1, illetve 5.3 pontja szerint).
A cég a Szabad Európával márciusban közölte, hogy „a szükséges engedélyekkel az adott állami hulladékgazdálkodási közfeladatot ténylegesen végző jogi személyeknek, azaz a koncesszió indulásakor a koncesszori alvállalkozóknak kell rendelkeznie”.
A Mol érvelése azért furcsa, mert a szerződésben egyértelműen le van írva, hogy az olajtársaság koncessziós cégének kell az engedélyt beszereznie. Ha ez nem lenne elég, a hulladéktörvény is egyértelműsíti: be kellett volna szerezni az engedélyeket. E kötelezettségek elmulasztása esetén a koncessziós szerződés az aláírását követő egy év elteltével megszűnik.
Ehhez kapcsolódóan: A kormány biztos bevételt ígért a Molnak a hulladékos koncesszióban
A koncessziós szerződést július 27-én a Mol rézéről Világi Oszkár vezérigazgató-helyettes és Bacsa György csoportszintű stratégiai operáció- és üzletfejlesztés-ügyvezető igazgató írta alá, míg az állam részéről az ellenjegyzésre július 28-án került sor Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter aláírásával. A jogszabályok szerint jövő hónapban szűnik meg a szerződés.
Pontosabban szűnne meg. Csütörtökön, június 8-án ugyanis egy olyan törvénymódosító javaslat jelent meg a parlament honlapján, amely legalizálja a Mol álláspontját, vagyis elég lesz, ha az alvállalkozóknak van engedélyük, a Mol koncessziós cégét mentesítik a kötelezettég alól. Az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottságának fideszes elnöke által jegyzett iromány lényegében úgy módosítaná a hulladéktörvényt, hogy mentesíti a Mol koncessziós cégét az engedélyek beszerzése alól.
Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország korrupcióellenes civil szervezet jogi igazgatója azt mondta a Szabad Európának, hogy törvénysértően indulhat a Mol 35 éves hulladékkoncessziója, a kormány egy utolsó pillanatos törvénymódosítással elismerte, hogy a nagy állami hulladékkoncessziót elnyerő Mol nem teljesítette a szerződésben vállalt feltételeket.
„Több forrásból sejthető volt, hogy a Mol/MOHU nem teljesítette ezeket a kötelezettségeket” – mondta Ligeti Miklós.
A jogi igazgató szerint éppen ezért próbálták közérdekűadat-igénylés útján kikérni a hazai energetikai óriástól azokat a dokumentumokat, melyek elviekben igazolnák, hogy a hulladékkezelést 35 évre elnyerő Mol valóban képes ennek a közfeladatnak az ellátására.
„Miután a vállalat mások mellett üzleti titokra hivatkozva megtagadta a vonatkozó információk kiadását, pert indítottunk az adatok nyilvánosságáért, melyet első fokon áprilisban meg is nyertünk” – tette hozzá.
Ehhez kapcsolódóan: A hazai kisvállalkozások üzletét adta oda az állam a Molnak a hulladékos koncesszióval
A jogi igazgató emlékeztetett arra, hogy a kormány szigorú formai követelményeket támasztott az olajtársasággal szemben azzal, hogy arra kötelezte: 2022. december 31-ig szerezze meg a hulladékos tevékenységhez szükséges engedélyeket, valamint köse meg azokat az úgynevezett kapacitást biztosító szerződéseket, amelyekkel igazolni tudja, hogy képes lesz a hulladékkezelési közfeladatok ellátására.
Ligeti Miklós arra is felhívta a figyelmet, hogy sántít az a sajtóban megjelent Mol-reakció, miszerint a MOHU az engedélyeket és a kapacitások lekötését tulajdonképpen az alvállalkozóin és a beszállítóin keresztül tervezi megszerezni, illetve megoldani.
„Erre a hulladéktörvény jelenlegi rendelkezései nem adnak lehetőséget, ahogy a Mol és a magyar állam között létrejött hulladékkoncessziós szerződés sem” – tette hozzá.
Ligeti Miklós szerint a június 8-án benyújtott törvénymódosító javaslat tulajdonképpen utólag legitimálná, emelné törvényerőre a Mol/MOHU által választott megoldást, az engedélyek és a kapacitások alvállalkozók, illetve beszállítok útján történő intézését.
„Ez azonban egyértelműen ellentétes azokkal a hulladéktörvényben foglalt előírásokkal, amelyek mind a hulladékkoncesszióra irányuló kiírás, mind a Mol ajánlata elbírálásának, mind pedig a Mollal megkötött koncessziós megállapodás aláírásának idején meghatározták ezeket a kötelezettségeket” – tette hozzá.
A jogi igazgató szerint a törvénymódosításra azért is szükség van, mert a hulladékkoncessziós megállapodás 4.2. pontja alapján az állam a koncessziós tevékenység gyakorlásának megkezdését megelőző tizedik napon, vagyis idén június 20-án ellenőrzi, hogy a Mol/MOHU rendelkezik-e az engedélyekkel és a kapacitást lekötő szerződésekkel. „Vagyis napokon belül kiderült volna a turpisság” – tette hozzá.
Az RTL Híradójának megkeresésére a kormány azt a választ adta, hogy „a módosítás csak pontosításokat tartalmaz az átmenet segítése érdekében.” A tervek szerint az Országgyűlés kedden szavazhat a módosításról.
Ehhez kapcsolódóan: A Mol-koncesszió ára: egy monitor hulladékdíja közel ötször drágább lett, mint Ausztriában