Vegyes a mérleg, ha az Európai Unió tagjaként eltelt húsz évre tekintünk vissza — ebben egyetért szinte minden elemző. De abban is, hogy egy történelmi igazságtalanságot orvosolt belépésünk az európai közösségbe, és csak a szélsőségesek vitatják azt, hogy rajtunk múlt, eddig mit hoztunk ki belőle.
Itt tudja meghallgatni a podcastot:
Your browser doesn’t support HTML5
Húsz éve az Európai Unióban: a kihasznált és elszalasztott lehetőség
2004. május elsején lett Magyarország az Európai Unió tagja. A huszadik évfordulón áttekintjük az eddig eltelt időszak eredményeit és kudarcait. Öt gondolat a beszélgetésből:
(1) Taggá válásunk leegyszerűsített idővonala: 1991-ben köt Magyarország társulási megállapodást az Európai Unióval, 1994-ben adja át a hivatalos csatlakozási kérelmet, 1998-ban kezdődnek meg a csatlakozási tárgyalások, 2003-ban népszavazás erősíti meg az ország belépési szándékát és még abban az évben alá is írják a csatlakozási szerződést.
(2) A belépés feltételeit, az együttműködés első szakaszát az első Orbán-kormány tárgyalta ki az EU képviselőivel. A csatlakozás eufóriája azonban már a Medgyessy-kormány mandátumára esett, igaz, nekik kellett az első nehézségeket is megoldaniuk.
(3) Az első években nagy könnyebbséget jelentett a magyar gazdaságnak a vámok és mennyiségi korlátozások eltörlése, de legalább ekkora kihívást hozott az uniós és a magyar versenyképességben tapasztalt különbség.
(4) A húsz évet két időszakra lehet osztani: tagságunk első hat évében, a szocialista kormányok alatt Magyarország alulteljesített az európai uniós források kihasználásában. A 2010-es kormányváltást követő szakaszban javult ugyan a pénzek lehívása, de ezzel együtt korrupciós aggályok is felmerültek, a magyar kormány pedig szembefordult az európai unió vezetésével, "szabadságharcot" hirdetett és a konfliktusok kezelése közben sok lehetőséget nem is vett észre.
(5) A szabad piac előnyei mellett is sok mindent köszönhet Magyarországnak az unió: például a csatlakozási tárgyalások idején magyar ötlet alapján készült a tagállami munkaerőpiacok védelmére kidolgozott terv, és az EU adminisztratív működtetésében, a jogalkotásban, a soros elnökségek programjával is hozzájárul a közösség sikerességéhez az ország.
Ez a Messziről jött ember, a Szabad Európa podcastsorozata a magyar kormány és az Európai Unió, a közösség intézményeinek ügyeiről. Célunk, hogy ne csak az EU erőközpontjaiból hazatérő magyar politikusok beszámolóiból ismerhessük meg a fejleményeket, döntéseket és viszonyokat, hanem objektív és független képet alkothassunk állandó brüsszeli tudósítónk, Gyévai Zoltán segítségével.