Idén százéves a Lenin-mauzóleum

A Lenin-mauzóleum (jobbra) a Vörös téren 1962 októberében. A Kreml tornyai és a Boldog Vazul-székesegyház (Vaszilij Blazsennij-székesegyház) kupolái között Lenin mauzóleuma száz éve Moszkva központi részének egyik nevezetessége, de egykor egészen másképp nézett ki

Bolsevikok a Kreml falán lévő dombormű avatásán. Az 1917-es bolsevik forradalmat közvetlenül követő években a mai mauzóleum helyén állt ez a dombormű, amely az 1917-es forradalom során meggyilkolt és a Kreml falainak tövében ásott tömegsírokban eltemetett kommunistáknak állított emléket. Ezen az 1918. novemberi fényképen Vlagyimir Iljics Lenin (balra középen) szinte pontosan azon a helyen áll, ahol néhány évvel később elhelyezték bebalzsamozott holttestét

Egy munkás szobra a Vörös téren a húszas években. 1922-ben állították fel ezt a gipszből készült emlékművet egy munkásról, néhány méterre délre attól a helytől, ahol később Lenin mauzóleuma épült

Magas rangú bolsevikok, köztük Feliksz Dzerzsinszkij (balról a harmadik) – a szovjet titkosrendőrség hírhedt alapítója, aki a bolsevik tömeggyilkosságok nagy részét megszervezte – Lenin holttestét nézik 1924. január végén. Lenin halála után vita tört ki arról, hogy mi legyen a holttestével. Sztálin azt szorgalmazta, hogy a holttestet balzsamozzák be nyilvános kiállításra, mondván, hogy a konzerválás „nem mond ellent a régi orosz szokásoknak”, Trockij viszont visszataszítónak találta az ötletet, hogy egy istentelen forradalmárból szent ereklyét csináljanak. A holttest nyilvános tiszteletadás céljából történő megőrzésének „semmi köze a marxizmus tudományához” – mondta akkor

Lenin holttestének első mauzóleuma egy valószínűleg 1923. január végén készült felvételen. Lenin halálának másnapján Alekszej Scsusev építészt behívták a Kremlbe, és utasították, hogy három nap alatt építsen egy monumentális építményt, ahol a holttest kiállítható. A fából készült emlékmű határidőre elkészült, és a szovjet állampolgárok ezrei kezdtek el özönleni, hogy megtekintsék a holttestet

Bolsevik vezetők, köztük Sztálin (jobbról a harmadik, a kamera felé néz) a második mauzóleum kilátóján 1926-ban. 1924 márciusában Scsusev építtette ezt a nagyobb méretű, fából készült mauzóleumot. Az elsővel, a kisebbel számos probléma merült fel, többek között a gyászolók állandó áradata miatt keletkező meleg, ami azzal a kockázattal járt, hogy Lenin maradványai bomlásnak indulnak

1925 januárjában pályázatot írtak ki egy Lenin bebalzsamozott holttestének elhelyezésére szolgáló állandó mauzóleum tervezésére. A képen egy a mintegy száz tervből

Egy másik mauzóleum látványterve. Végül nem ez lett a nyerő

Lenin mauzóleumának alapjait építik a húszas évek végén. Scsusev egy vörös- és feketegránit-mauzóleum tervét nyújtotta be, amely két korábbi, végül győztes faépítményét idézte. A fekete gránit a gyászt jelképezte, míg a vaskos, lépcsőzetes kialakítás azt sugallta, hogy „Lenin meghalt, de a munkája tovább él” – magyarázta később

Látogatók lépnek be a Lenin- és Sztálin-mauzóleumba 1957 augusztusában. Sztálin 1953-ban bekövetkezett halála után holttestét bebalzsamozták és Leniné mellett állították ki. A mauzóleumot úgy alakították át, hogy a bejárat fölött mindkét szovjet diktátor neve látható legyen

A Lenin- és Sztálin-mauzóleum kidobott gránittömbje Moszkva melletti nyughelyén 1993-ban. 1961-ben, a Szovjetunióban zajló Sztálin-mentesítés közepette a grúz származású diktátor holttestét eltávolították a mauzóleumból, és a Kreml falai mellett temették el

Felvonulás a Vörös téren 1970-ben. A mauzóleum kilátójánál szovjet vezetők sorakoznak. A mauzóleum a szovjet hatalom szimbolikus magjaként szolgált, és számos támadás célpontja volt. Ilyen volt az 1973-as öngyilkos merénylet, amelyben a merénylő és a mögötte a mauzóleumba belépő házaspár vesztette életét. Lenin holtteste nem sérült meg a robbanásban

Lenin holtteste a mauzóleumban 1993-ban. A Szovjetunió összeomlása óta a mauzóleum és a benne található évszázados holttest kínos relikviává vált Oroszország számára. A mauzóleumot katonai felvonulások alkalmával általában eltakarják. A Szovjetunió 1991-es összeomlása óta folyik a vita arról, hogy nem kellene-e inkább eltemetni a bebalzsamozott holttestet

Katonák lapátolják a havat az épület bejárata előtt. Egy 2017-es felmérés szerint a válaszadók 63 százaléka támogatta Lenin eltemetését, míg 31 százalék szerint holttestének a mauzóleumban kellene maradnia.  Vlagyimir Putyin orosz elnök többször is kijelentette, hogy a holttest maradjon ott, ahol van, „legalábbis amíg nagyon sokan ehhez kötik az életüket”

Lenin halálakor, 1924 januárjában vita volt abból, hogy lehet-e mauzóleumot építeni a kommunista forradalmárnak. Sztálin szerint a holttest bebalzsamozása nem mondott ellent az orosz szokásoknak, míg Trockij visszataszítónak találta ezt a fajta istenítést. Három nap múlva állt az első változat.