Vlagyimir Putyin orosz elnök rendeletbe adta, hogy az ország Nemzeti Gárdájában ezentúl folyjon „katonai-politikai munka” is. Az orosz Nemzeti Gárda egy 2016-ban alapított, a hadseregtől független szervezet, amely közvetlenül az orosz fegyveres erők főparancsnokának és a védelmi bizottság elnökének, azaz Vlagyimir Putyin elnöknek jelent.
A Gárda belföldi feladatokat lát el, részt vesznek a terrorizmus és a szervezetbűnözés elleni küzdelemben, de rohamrendőri feladatokat is ellátnak. Emellett részt vesznek az állami intézmények őrzésében és a rendfenntartásban is. Putyin kritikusai szerint a Nemzeti Gárda valójában az elnök személyes testőrsége, amelyet a belső ellenségek ellen hozott létre.
Az elnöki rendelet nem részletezi, hogy pontosan mit is értenek az új szerepkör alatt, azonban a Gárda vezetője, Viktor Zolotov még az év első felében bejelentette, hogy egy új intézményrendszert fognak bevezetni a szervezetben, amelynek a katonai-politikai oktatás is a része lesz.
„További morális és pszichológiai támogatást remélünk a tavaly kidolgozott javaslatok bevezetésétől, amelyeket a hadsereg főparancsnoka is jóváhagyott, ezek a javaslatok arra irányulnak, hogy katonai-politikai szerveket hozzunk létre a kötelékben” – mondta Zolotov a Nemzeti Gárda márciusi vezetői gyűlésén.
Komisszárok
Az elnök rendelete egy újabb jele annak, hogy valamilyen módon visszatérni látszik az a fajta katonapolitikai képzés az országban, amely 1919 és 1991 között szerves részét képezte a szovjet fegyveres erők életének. A szovjet időkben a politikai tisztek (komisszárok) feladata volt a katonák politikai-ideológiai képzésének biztosítása.
Vlagyimir Putyin orosz elnök 2018 júliusában döntött arról, hogy a Védelmi Minisztériumon belül létrehozza a Katonapolitikai Igazgatóságot. Az igazgatóság feladata a saját definíciója szerint a katonai-politikai propaganda szervezése, a szolgálatosok ideológiai meggyőződésének formálása, és a hadsereg morális és politikai állapotának felügyelete.
Tanultak a belarusz eseményekből
Andrej Kolesznyikov a Carnegie Moscow Center orosz belpolitikai tanulmányok programjának kutatója és vezető munkatársa szerint a Nemzeti Gárda feladatainak bővítését úgy is lehet értelmezni, hogy a kormány felkészül egy esetleges „felkelésre”.
„Figyelembe veszik a Belaruszban szervezz tapasztalatokat. Megkezdődik a katonai-politikai munka (értsd: a gyűlölet szítása a rohamrendőrök között a tüntetőkkel szemben) a Nemzeti Gárdában” – írta Kolesznyikov egy Twitter-bejegyzésben.
Belaruszban hetek óta folyamatosak a tüntetések, ugyanis az ellenzék szerint az országok 26 éve irányító Lukasenka csalással került hatalomra. Bár a volt szovjet tagköztársaság független Oroszországtól, a két ország szoros viszonyt ápol, a belarusz elnök – aki nemrég titokban letette az elnöki esküt – a hetekben kért pénzügyi segítséget Putyintól.