Politikai elemzők szerint olyan kevesen mentek el szavazni a vasárnapi időközi választásokon, hogy nem érdemes országos folyamatokra következtetni belőle. Ettől még rosszul jött az ellenzéknek néhány újabb vereség.
Vasárnap Magyarországon öt megyeszékhelyen, kilenc más településen és a főváros négy kerületében tartottak olyan időközi önkormányzati választást, ahol pártjelöltek is indultak. Nyíltan fideszes jelöltek tizenhat helyen indultak és tizenkét helyen nyertek.
Ehhez kapcsolódóan: Taroltak a kormánypárti jelöltek a vasárnapi időközi választásokonKarácsony Gergely főpolgármester csalódást keltőnek értékelte az eredményeket. Míg mondjuk Kocsis Máté szerint az, hogy a fideszes jelölt nyerte az önkormányzati képviselőséget a VIII. kerület 5. egyéni választókerülében, azt jelzi, hogy „az elmúlt két és fél év botrány- és kudarcpolitikájáról” mondták el véleményület „az emberek”.
Alig érdekelt valakit
Ezek a választások nagyon nem mozgatták meg a szavazókat, kiugróan alacsony, húsz százalék körüli volt a részvételi arány. A Kocsis által említett körzetben például Gondos Judit fideszes jelölt 2019-ben 786 szavazattal is kikapott az azóta a járványban elhunyt Balogh Lajostól.
Ehhez kapcsolódóan: Roma aktivista volt a járvány 28 éves áldozataGondos Judit ezúttal 489 szavazattal 63 százalékos arányt elérve győzött. Általában is három-négyszáz szavazattal már nyerni lehetett, így negyven-ötven szavazatos különbséggel is nagy százalékos arányú győzelmet lehetett aratni.
„Az eredményekből nem lehet messzemenő következtetéseket levonni az országos politikára” – mondta el Rajnai Gergely, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa. Elmondása szerint általában is alacsony szokott lenni a részvétel az időközi választásokon, de így különösen, hogy nyáron tartották.
„A pártok mobilizációs képességét lehet ilyenkor felmérni, azaz hogy mennyire tudják elvinni a választókat az urnákhoz nehezebb körülmények között is. Ebből a szempontból pedig ismert, hogy a Fidesz gépezete jobban működik, mint az ellenzéki pártok alig-alig vagy egyáltalán nem létező gépezete” – tette még hozzá az elemző. Szerinte így papírforma az, hogy a Fidesznek jobban fekszik az ilyen, alacsonyabb részvételű választás, mint a sokkal nagyobb nyilvánosság előtt zajló országos döntések.
Elmondta még, hogy a kispénzű pártok kevésbé is tudnak ilyenkor kampányolni, mivel csak az országgyűlési választásokra kapnak kampányfinanszírozást. Sokan ezért jellemzően nem is hallanak az időközi választásokról, hacsak nem keresi fel őket egy pártaktivista.
„Óva intenék a hosszú távú következtetésektől, ezek különösen kis részvételű időközi választások voltak” – mondta el Virág Andrea, a Republikon Intézet igazgatója. Elmondása szerint a nyár és a kis tét mellett a politikusok és a választók is megfáradhattak a folyamatos kampányban, előtte ugyanis tavaly augusztus óta folyamatosan kampányolt minden párt.
Emellett az ellenzéki apátia is hozzájárulhatott még az alacsony részvételhez, pontosabban az, hogy az ellenzéki szavazók csalódottak az áprilisi eredmények miatt.
„Az országgyűlési választásokon minden párt kiköltekezte magát. Ha egy párt nem rendelkezik korlátlan erőforrásokkal, ez igenis lehet probléma. Úgy értve, hogy ez döntés kérdése, ezek a pártok nem feltétlenül ezekre az időközikre akarták fókuszálni az erőforrásaikat” – mondta még Virág Judit.
Összességében azért szerinte kedvezőtlen a kép az ellenzék oldaláról, hiszen ilyenkor végigfut a sajtón, hogy ismét vereséget szenvedtek. Ez pedig tovább rombolja potenciális szavazóik bizalmát és lelkesedését is.