„Jó eséllyel indulhat a Klubrádió a Budapest 92,9 MHz frekvencia pályázatán” – közölte a Médiatanács október közepén, miután nem hosszabbították meg az egyetlen kormányfüggetlen közéleti rádió frekvenciáját. Arról, hogy miért fontos a kormánynak a rádiós piac, pár héttel ezelőtt írt a Szabad Európa, most pedig azt nézzük meg, hogyan jutottunk el odáig, hogy szinte nem maradt az éterben a kormánytól független hang.
A rádiós piac átrajzolása már 2010 előtt megkezdődött, és ha megnézzük ennek főbb állomásait, megdöbbentő párhuzamosságra találhatunk a nagypolitikával. Cikkünk elkészítéséhez mintegy féltucat szakmabelivel beszéltünk, akik jelentős része ma is a médiában dolgozik, ezért csak név nélkül vállalták a nyilatkozatot.
Class és Neo – az ősbűn
„Naivak voltunk. Nem sokan hittek abban, hogy a Fidesz legyalul mindent” –kommentálta azt a 2009-es döntést egy, az MSZP döntéshozatalára akkoriban rálátó forrás a Szabad Európának, ami később alapvetően meghatározta, hogyan alakul a rádiós piac a következő évtizedben.
Amikor közeledett két országos rádió, a Danubius és a Sláger frekvenciaengedélyének 2009-es lejárta, a MSZP-kormány már romokban volt, és tudni lehetett, hogy a következő választásokon a Fidesz fog nyerni. A frekvenciákra végül új pályázatot írtak ki. Ezen az ORTT (a Médiatanács elődje) szocialista és fideszes delegáltjai nagy egyetértésben új rádióknak szavaztak bizalmat: a Class FM és a Neo FM kezdhette meg a sugárzást. A szavazás után le is mondott a testület elnöke, Majtényi László, ugyanis a kezdetektől gyanús volt, hogy nagykoalíciós megállapodás lehet a háttérben. A Class mögött álló Advenio Zrt. tulajdonosa, Simicska Lajos régi üzlettársa, Nyerges Zsolt volt, a Neo mögötti FM1 konzorciumot pedig MSZP-közelinek tartották. Azt, hogy a pályázat politikailag manipulált lehetett, Jeffrey Levine, az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének akkori ügyvivője is megemlítette több, Washingtonba küldött táviratban, amiket később a Wikileaks publikált.
A Magyar Nemzet MNO, a Lánchíd rádió és a Class FM rádió közös cégtáblája
Ahogy azonban megerősödött a Fideszes kétharmad, úgy borult fel a korábban megkötött alku. A hirdetési piac átalakult, fokozatosan az állam vált a legnagyobb hirdetővé. Az állami reklámköltések pedig egyre nagyobb hányadban kizárólag a kormányközeli médiacégeknél landoltak, függetlenül azok népszerűségétől. 2012-ben csődbe is ment a Neo a hirdetések elapadása és a Médiatanács által rá kiszabott büntetések miatt, de ehhez hozzájárult a rádió menedzsmentjének hozzá nem értése is, emelte ki több szakmabeli forrásunk.
„Nyolc év MSZP-kormányzás alatt meg kellett volna erősíteni a médiát. De egyrészt nem igazán számítottak arra, mit fog csinálni a Fidesz médiafronton. Másrészt a baloldal demokráciafelfogása is kizárta, hogy annyira központi irányítás alá kerüljön a média, mint ahogy az ma van. A Heti Válasz kiadója kapott állami támogatást az MSZP-SZDSZ kormányok alatt is. Hasonló ma teljesen elképzelhetetlen lenne” – fogalmazott a már idézett MSZP-közeli forrásunk.
Amikor azonban megszűnt a Neo, a megüresedett országos frekvenciára a Médiatanács nem írt ki pályázatot. Ehelyett felosztotta azt a különböző közszolgálati adók között, így a Class FM egyetlen országos rádióként monopolhelyzetbe került.
Eközben zajlott a helyi frekvenciák újrapályáztatása, és mind több régi adó veszítette el frekvenciáját. A „pályáztatási gyakorlat alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a Médiahatóság szándéka a rádiós médiatérkép átrajzolása. A pályázati felhívások tartalma, illetve egyes frekvenciák esetében a pályázatok elmaradása, továbbá a pályázati eredmények is a régóta működő rádiók számára kedvezőtlen helyzetet teremtettek. Csak az újrapályáztatott frekvenciák negyedén folytathatta a működését az adott frekvenciát korábban is használó rádió... Ahol azonban volt hatósági szándék az adott rádió piaci pozícióinak megőrzésére, ott nem okozott problémát a korábbi frekvenciák mindegyikének megszerzése” – áll a Mérték elemzésében.
Jól illusztrálja ezt a budapesti frekvenciák 2011-es újraosztása is. Az akkor országszerte több településen is elérhető frekvencián szóló Rádió 1 elvesztette fővárosi sávját – ezzel gyakorlatilag meg is szűnt az adó. A korábban országos Juventus kapott egy budapesti frekvenciát, míg a legerősebb, 89,5-ös budapesti sávot az akkor induló Music FM kapta meg. A magyarázat egyszerűnek tűnik: a Music mögött Simicska Lajos állt. 2019-ben, amikor lejárt a Music műsorszolgáltatási engedélye, nem csak a rádió, de a frekvencia is elhallgatott: a legértékesebb fővárosi sávra csak majd’ két év elteltével, idén októberben írt ki újra pályázatot az NMHH.
Újabb fordulatot a rádiós piacon is az a bizonyos 2015 februári G-nap hozott, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy Simicska Lajos összeveszett Orbán Viktorral. Simicska ugyanis eddigre már nevére vette a Class FM-et is, így a Fidesz országos kereskedelmi rádió nélkül maradt.
Andy Vajna bevásárol
Ekkor lépett színre Andy Vajna egykori filmügyi biztos, aki a régi Rádió 1 brandet felvásárolva új rádiót kezdett építeni. A Budapestről induló rádió sorra jutott hozzá különböző vidéki frekvenciákhoz. Hol pályázaton nyert a Rádió 1, hol felvásárolt vidéki rádiókat, melyek hálózatba kapcsolódtak a Rádió 1-gyel. De arra is volt példa, hogy önkormányzati adókat kerestek meg a hálózatba kapcsolódás ajánlatával.
A hálózat lényege, hogy az abba bekapcsolt, korábban önálló adók napi 20 órában átveszik a központi rádió adását. Erre azért volt szükség, mert a Rádió 1 hivatalosan körzeti szolgáltató, így a törvény szerint nem vásárolhatna fel akármennyi helyi frekvenciát. A hálózatba kapcsolódásnak viszont nincs korlátja, mindössze annyi, hogy napi 4 órában saját tartalomnak kell szólnia – erre jellemzően az éjszakai órákban kerül sor. (Ezt a jogi kiskaput kihasználva terjeszkedett korábban a régi Rádió 1, a Juventus és a Klubrádió is).
„A médiahatóság nem a piaci működés eredményeként kialakult, több frekvenciára épülő nagyobb szolgáltatásokat, illetve hálózatokat alapul véve pályáztatott, hanem minden egyes frekvenciát önálló jogosultságként írt ki… A pályázatokon pedig jellemzően nem a korábbi hálózatot működtető rádiók nyertek, hanem új szereplők” – írta Nagy Krisztina médiakutató az Andy Vajna rádiójának terjeszkedését vizsgáló elemzésében. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy sok, akár évtizedes múltra visszatekintő rádió szűnt meg végleg, illetve szól a helyi tartalmak helyett a központból sugárzott Rádió 1.
Azt, hogy a Rádió 1 terjeszkedése nem teljesen piaci alapon történt, több dolog is alátámasztja. Andy Vajna adója úgy nyerte el első frekvenciáját, hogy vállalta: nem fog hálózatba kapcsolódni. Ezt később mégis megtette, a Médiatanács pedig utólag módosította a rádióval kötött megállapodását. Miután pedig hálózatba kapcsolódott a közösségi frekvencián sugárzó Európa Rádióval a hatóság átminősítette a református Európa frekvenciáját kereskedelmivé – ilyenre korábban soha nem volt példa.
Andy Vajna
Andy Vajna kezdte építeni a Best FM-et is a Rádió 1 hálózatának mintájára. A Rádió 1 ma már 42 frekvenciával rendelkezik, ezzel gyakorlatilag az egész országban fogható. A filmügyi biztos halála után ugyan kicsit megtorpant a két hálózat terjeszkedése, de miután Mészáros Lőrinc közelébe kerültek az adók, ismét biztos a háttér. Az utóbbi időszakban pedig a kormánypárti sajtótermékeket összefogó KESMA tulajdonában lévő Karc FM kezdett hasonló módon terjeszkedésbe.
Barátságos hangnem, ötödár: így zajlottak a felvásárlások
„Ezek a megbeszélések nagyon titkosan mennek, csak személyesen és négyszemközt” – mondta egy olyan vidéki rádió korábbi tulajdonosa, aki pár évvel ezelőtt eladta adóját. „Egy ismerős keresett meg a döntéshozatal közeléből, és jelezte: nem fogják meghosszabbítani a frekvenciánkat. De teljesen barátságos hangnemben zajlottak a tárgyalások, semmi fenyegetés nem hangzott el, még időnk is volt gondolkozni az ajánlaton.”
A volt rádiótulajdonos arról beszélt, hogy nem a későbbi végleges tulajdonostól érkezett az első ajánlat, hanem „vannak emberek, akik a felvásárló központból megkapják a keretet ara, hogy a vásárlásokat csinálják meg. De nekik semmi közük a végső aláírókhoz.” Forrásunk szerint „ritka kivétel”, amikor teljes árat fizetnek egy rádióért. A jól menő kecskeméti Gong Rádióért 300 milliót fizettek forrásunk tudomása szerint (a Gong Mészáros Lőrinc környezetéből került mára a KESMA-n belülre). Szerinte jellemzőbb, hogy „ötödárat kapnak csak, de a semminél ez is jobb, máskülönben pályázhat” a tulajdonos a frekvenciára. Annak kimenetele pedig ilyen előzmények után minimum kétséges. Viszont, ha megtörténik a megállapodás, akkor a „hivatalos helyről küldik a szerződést, vagy felrendelik az illetőt a budapesti központba”. Forrásunk szerint „az aláírás után egy-két nappal a Médiatanács meg is hosszabbítja a frekvenciát. Ezért gondolom, hogy a végső aláíró rendelkezik befolyással a döntéshozatalra.” A rádiós ebből pedig azt a következtetést vonta le, hogy az „információs központ nem a Médiatanács, és az is világosan látszik, hogy ellenőrzött rádiókat akar a hatalom”.
Az ő tapasztalata szerint a helyi rádiók esetében nem az az elsődleges cél, hogy minden frekvencián a propaganda szóljon. „Ezekben a rádiókban amúgy is kevés a politika. Az lehet fontos, hogy kontrollálni tudják. Ne történhessen meg, hogy akár választások előtt hirtelen kormánykritikussá váljon egy fontos helyi média. De a bevételek is nagyon érdekelték őket. Az eladás után nagyon hamar megjelentek a kormányhirdetések is az adón.”
Egy másik rádiós, akinek vidéki adóját aztán bekapcsolták a Rádió 1 hálózatába, szintén arról számolt be, hogy végig baráti hangnemben zajlottak a tárgyalások. „Egy szakmai találkozón – mintegy mellékesen – vetette fel a Rádió 1 egyik vezetője, hogy nem gondolkodunk-e az eladásban. Pár napig gondolkodtunk, aztán leültünk tárgyalni. Végig korrektek voltak velünk, amihez hozzájárulhatott, hogy egy szakmailag elismert brandet építettünk fel. Mert hallottam olyanról, ahol ezek a tárgyalások rossz hangulatban zajlottak. Mi korrekt árat kaptunk a rádiónkért, de a döntésünkben nyilván az is közrejátszott, hogy pár hónap volt hátra a frekvenciánk lejártáig.”
Egy harmadik vidéki rádiós, akinek adója szintén Andy Vajnához került, nem bánta meg az üzletet. „Most még több helyi tartalmat állítunk elő, mint korábban. Nem igaz, hogy eltűntek volna a helyi hangok. Annak a feltételeit kellett megteremteni, hogy ebben a rendszerben is tudjunk tartalmat csinálni. Nem árt sokszor újraépíteni az ember gondolkodását, én is többször megtettem. Mindig arra törekedtem, hogy az engem érintő megállapodásokból a legjobbat hozzam ki”. Azt is elmondta, hogy örül, hogy egy kollégáját sem kellett kirúgnia forráshiány miatt. A Klubrádióra utalva azt mondta, hogy amikor tulajdonos volt a helyi rádióban, soha nem volt problémája a médiahatósággal. „Ha valaki hibázik, akkor hibázik. Mi olyan műsorokat csináltunk, amilyet kellett, csak ezzel foglalkoztunk.”
Class helyett Retró, Simicska helyett Vajna
Miközben épült a Rádió 1, az egyetlen megmaradt országos frekvencián Simicska Lajos Class FM-je szólt, potenciálisan 2,8 millió hallgatót érve el. A rádió frekvenciaengedélye 2016 végén járt le, amit a Médiatanács akár plusz öt évre meg is hosszabbíthatott volna. Azt, hogy erre aligha fog sor kerülni, nem csak az jelezte előre, hogy a Fidesz volt pártpénztárnoka összeveszett a miniszterelnökkel. De az is, hogy a Médiatanács rendre hatalmas büntetéseket szabott ki a Class FM-re, így megteremtve a lehetőséget arra, hogy indoklás nélkül elutasítsa a csatorna frekvenciahosszabbítási kérelmét – mint idén azt a Klubrádió esetében tette.
2016 májusában Simicska Lajos el is adta a rádiót, feltehetően azért, hogy az ne kerüljön egyből Fidesz-közelbe. A vevő ugyanis az amerikai Michael McNutt üzletember vezette Sláger Rádió Zrt. volt. (McNutt volt az, aki a Sláger és a Danubius nevében évekig pereskedett a magyar állam és a Class ellen a 2009-es frekvenciadöntések miatt.)
Ez azonban már nem befolyásolta a Médiatanács döntését, és 2016 novemberében a Class elvesztette frekvenciáját. Így az a furcsa helyzet állt elő, hogy Magyarország országos kereskedelmi rádió nélkül maradt. Az NMHH ugyanis nem írt ki pályázatot a Class frekvenciájára egészen 2018 tavaszáig. Ezzel pedig az állam több százmillió forintos frekvenciahasználati díjtól esett el (csak úgy, mint a fővárosi 89,5 MHz esetében). Másfél év elteltével aztán újra megszólalt az országos frekvencia: az akkor még Andy Vajna érdekeltségébe tartozó Retró Rádióé lett a sáv. A Retró hasonlóan a Rádió 1-hez egy korábban mások által sikerre vitt brandet vett át. A korábban nyíregyházi Retró kapott új tulajdonost és hátszelet. A ma már a KESMA portfóliójába tartozó adó a leghallgatottabb rádió Magyarországon.
Az ingyenessé tett MTI-nek van egy olyan szolgáltatása is, hogy a hírügynökség anyagaiból minden órában felvesznek egy hírblokkot. A kisebb helyi adóknak ez hatalmas könnyebbség, mert így szinte ingyen tudnak eleget tenni a kötelező hírszolgáltatásnak. Cserébe viszont mindenhol ugyanaz a központilag összerakott hírblokk megy le.
A közmédia feletti ellenőrzést elvileg a Közszolgálati Alapítvány kuratóriuma látja el, de csak névleg. A Szabad Európa több, a kuratórium munkájára rálátó forrással beszélt. Egyikük „sóhivatalként” másikuk pedig „bábszervezetként” hivatkozott a szervezetre.
A kuratórium összetétele elvileg paritásos, mert három tagot delegál a kormány és hármat az ellenzék. De plusz egy tagot a Médiatanács is küld a testületbe, valamint a testület elnökét is, így garantált a kormánypárti többség.
„A közszolgálati média felett nincs sem társadalmi, sem politikai felügyelet”, fogalmazott egyik forrásunk. A közmédia átszervezésével jelentősen gyengült a kuratórium hatásköre. A Duna Médiaszolgáltatót felügyeli elvileg a Kuratórium, de a komoly pénzek az MTVA-nál vannak – azt pedig a Médiatanács felügyeli. A Duna Médiaszolgáltatóé a szerkesztői felelősség, ezt ellenőrizhetné tehát a kuratórium – de csak az elveket kérheti számon, a tartalomba ugyanis nem szólhat bele. Elvi lehetőség tehát volna a kirívó esetek megtárgyalására. Tudomásunk szerint voltak is erre kísérletek, ellenzéki tagok szerettek volna tárgyalni olyan esetekről, mint a Hír TV műsorvezetőjének független szakértőként való szerepeltetése, egy állami vállalat szóvivőjének műsorvezetőként való alkalmazása, vagy éppen Németh Balázs kirohanása. A testület kormánypárti többsége ezeket azonban még napirendre sem engedi venni – így a témák be sem kerülnek a testület nyilvános jegyzőkönyveibe, magyarázták forrásaink.
Ha a Duna 150 millió forintot meghaladó értékű szerződést szeretne kötni, ahhoz szükség van a Kuratórium jóváhagyására, 300 milliós értékhatárnál pedig a tárgyalások megkezdéséhez is szükség volna. Forrásaink ugyanakkor arról számoltak be, hogy ilyen engedélyt sosem kértek a Kuratóriumtól. Pedig a Duna kötött több ilyen nagy értékű szerződést is. „A Kuratórium tagjai a sajtóból értesültek arról is, hogy a Duna egy új csatornát indít” – emlékezett vissza egyik forrásunk az M5 startjára.
Ahol a döntéseket hozzák
De hogyan zajlott ez a folyamat a rádiós piacot felügyelő, és a korlátos frekvenciák odaítéléséről döntő Médiatanács oldaláról?
Kövér László házelnök gratulál Karas Monikának, a Médiatanács megválasztott elnökének
Ahhoz képest, hogy 2010 után milyen radikálisan alakította át a rádiós piacot, az NMHH-nak eleve nem volt kidolgozott rádiós stratégiája. A nyilvánosan elérhető dokumentum meglehetősen keveset foglalkozik a rádióval. Az NMHH-nál is érdeklődtünk, a cikkünk publikálása után érkezett válaszukat az alábbi linken olvashatja el.
Cikkünk a hatóság válaszával: Az NMHH titka, kik döntenek a frekvenciákrólEgy, a Médiatanács munkájára rálátó forrásunk úgy fogalmazott, hogy „ha volt is elképzelés a rádiós piac átalakítására 2010-től kezdődően, az biztos, hogy nem a Médiatanácsnál kristályosodott ki”. Ezzel kapcsolatos döntése ugyanis nem volt a testületnek, de még olyan vizsgálatok vagy tanulmányok sem készültek, melyek megalapozhattak volna egy ilyen átfogó stratégiának.
A frekvenciapályázatokkal kapcsolatban azt mondta, hogy „a döntések előkészítése az NMHH Hivatalánál zajlott … az ott folyó munkába, annak szempontjaiba ill. abba, hogy megfogalmazódnak-e és, ha igen honnan valamiféle »igények«” nem láttak bele azok, akik nem a Hivatalnál dolgoztak. „Nagyon valószínű, hogy valakik a háttérből organizálták ezt” - fogalmazott forrásunk. Az onnan kikerülő döntési javaslatok ugyanis már elég egyszerűek és határozottak voltak. Ráadásul az esetleges hiánypótlásokat és kizárásokat is a Hivatal intézte, a Médiatanács elé már az azok után állva maradt – sokszor egyetlen – pályázó került.
Az első, botrányoktól hangos évek után pedig a kritikus hangok is elhallgattak. Ma már „igazából senkit nem érdekel, hogy mi történik a Médiatanácsnál, a döntések hátterét senki nem firtatta, úgy tűnt, hogy a rádiós piac »nem tűz közeli« szereplői elfogadták ezt a status quo-t.”
Azt, ugyanakkor egyik forrásunk sem tudta megmondani, hogy ha nem a Médiatanácsnál születnek a döntések, akkor hol. Forrásaink ugyanakkor mind azt valószínűsítik, hogy Rogán Antal és a Miniszterelnöki Kabinetiroda környékén kell keresni a valódi döntéshozókat.
A néhány helyen megmaradt független helyi és budapesti adón kívül ma már csak olyan rádiók szólnak az országban, melyek kormányközelben vannak. Mérhető hallgatottságuk pedig gyakorlatilag csak ez utóbbiaknak vannak. A mai rádiózásban alapvetően három (plusz egy) féle formátumot használnak az adók, és a kormányközeli portfólió mindet lefedi. Van a fiataloknak aktuális slágereket játszó (Rádió 1, Petőfi), az idősebbeknek szóló ún. talk radio csatorna (Karc, Kossuth), és a 40 év felettieknek szóló zenés adó (Retró, Dankó). Ezt egészíti ki a Best FM, ami a mindig népszerű helyi rádiók jellegzetességeit viszi tovább. „Ezzel a portfólióval nem lehet versenyezni”, fogalmazott egy rádiós forrásunk.