Így szösztelenítik Michelangelo Dávid-szobrát

Eleonora Pucci restaurátor hátizsákos porszívóval és műszálas kefével tisztítja a port és a törmeléket Michelangelo Dávid-szobráról a Galleria dell'Accademia múzeumban Firenzében, 2023. szeptember 25-én

Pucci kéthavonta felmászik a szobor fejére, hogy megtisztítsa a portól. A tisztítás azért elengedhetetlen, mert az évi közel kétmillió látogató behordja a port, és a légzésből származó páratartalom is sötétítheti a márványt
 

Pucci kéthavonta felmászik a szobor fejére, hogy megtisztítsa a portól.
A tisztítás több órányi aprólékos, figyelmes munkát jelent. Az ecsetekkel óvatosan kell eltávolítani a port a szobor mélyedéseiből. A legproblémásabb terület a fej, ahol a restaurátornak a hajfürtöket kell alaposan átvizsgálnia a porlerakódások, sőt a pókok után kutatva. Az arc, a szemek, az ajkak és a szeméremtest is bonyolultabb terület a restaurátori tisztítás szemontjából

Michelangelo mindössze huszonhat éves volt, amikor felkérték, hogy készítsen egy szobrot a Santa Maria del Fiore-székesegyháznak. A munkát eredetileg másra bízták, de több szobrász azért nem vállalta a munkát, mert silány minőségűnek tartották a carrarai márványtömböt

 

Michelangelo Buonarroti 1501-ben kezdte meg a munkát, és három évvel később adta át. Az ószövetségi Dávid, akit a filiszteus Góliáttal való küzdelme előtt ábrázol a szobor több mint öt méteres, és öt tonnás lett. A kortársak emiatt il Gigante, azaz az Óriás néven becézték

A szobor a reneszánsz művészet egyik legjelentősebb alkotása. Formabontónak számított a harc előtti feszült pillanat plasztikus megragadása és a teljes meztelenség is

A szobor többször megsérült, baleset és vandalizmus miatt is. Az utóbbiból a legismertebb eset az 1991-es incidens, amikor Piero Cannata olasz művész, akit további akciói miatt ma már inkább az ország legkitartóbb műkincsrongálójaként emlegetnek, kalapáccsal leverte Dávid bal lábujját