Közel húsz év afganisztáni jelenlét után Washington kivonja összes csapatát az országból. Íme néhány kulcsfontosságú esemény az Egyesült Államok leghosszabb háborújából.
2001. szeptember 9.
Ahmad Sah Maszúd tálibellenes parancsnokot meggyilkolják az al-Káida ügynökei a Kabultól északra fekvő és általa uralt Pandzsir-völgyben. Ez komoly csapás volt a tálibellenes Északi Szövetségre. A szakértők az Egyesült Államok elleni szeptember 11-i terrortámadások egyik előzményének tekintik az eseményt.
Ahmad Sah Maszúd volt tálibellenes parancsnok 2000-ben
2001. szeptember 11.
Az al-Káida ügynökei eltérítenek négy utasszállító repülőgépet az Egyesült Államokban. Két gépet a New York-i World Trade Centerbe, egy másikat pedig a washingtoni Pentagonba vezetnek. A negyedik repülőgép egy pennsylvaniai mezőre zuhan. A támadásokban összesen közel háromezer ember halt meg.
2001. szeptember 18.
George W. Bush amerikai elnök engedélyezi az erő alkalmazását az Egyesült Államok elleni szeptember 11-i – az úgynevezett 9/11-es – terrortámadások felelősei ellen.
George W. Bush volt amerikai elnök beszédet tart 2001. szeptember 18-án
2001. október 7.
Bush bejelenti, hogy az amerikai különleges egységek megkezdték az Enduring Freedom (Tartós Szabadság) hadműveletet Afganisztánban. A különleges műveleti erők kis csapatai az Északi Szövetséggel és a tálibokkal szembeforduló pastu harcosokkal együttműködve lépnek fel. Ők irányítják az amerikai légi csapásokat a tálib és al-Káida-harcosok, kiképzőtáborok és légvédelem ellen. Az afganisztáni tálib rezsim azért került célkeresztbe, mert támogatta az al-Káida vezetőjét, Oszama bin Ladent, a 9/11-es terrortámadások kitervelőjét.
George W. Bush volt amerikai elnök a Fehér Házban 2001. október 7-én
2001. december 5.
Afganisztán tálibellenes frakciói Németországban aláírják a bonni megállapodást. A megállapodással létrejön az ideiglenes afgán kormány, amelynek élén Hamid Karzai, a durrani pastuk popalzai törzsének vezetője áll. A bonni megállapodás egyúttal előírja, hogy az ENSZ megbízásából Nemzetközi Biztonsági Támogató Erőket (ISAF) küldenek Afganisztánba.
Afganisztán új vezetője, Hamid Karzai 2001. december 22-én
2001. december 6.
Az amerikai légi csapások célpontja a Pakisztánnal határos délkelet-afganisztáni Tora Bora-barlangkomplexum, Oszama bin Laden feltételezett rejtekhelye. Az al-Káida vezetője Pakisztánba menekül.
Bombázások a Tora Bora-barlangkomplexumban
2001. december 9.
A tálib rezsim összeomlik, amikor Kandahart, az utolsó, tálib ellenőrzés alatt álló afgán nagyvárost teljes mértékben ellenőrzésük alá vonják az amerikai katonai erők. A tálib harcosok azonban folytatják a gerillaháborút.
2002. november
Létrejönnek az Egyesült Államok vezette tartományi újjáépítési csoportok (PRT-k). A PRT-k, amelyekben együtt dolgoznak civil szakemberek és katonai csapatok, az afgán tartományokban elsősorban humanitárius újjáépítési feladatot látnak el. A PRT-k parancsnokságai ugyanakkor háborús logisztikai és katonai kommunikációs feladatokat is kapnak.
Az amerikaiak és mások mellett magyarok is szolgáltak Afganisztánban. A honvédség katonái 2006 és 2013 között felügyelték Baglán tartományban egy PRT irányítását. Az MH PRT két katonája egy 2010-es tálib támadásban életét vesztette, az afganisztáni jelenlét évei alatt összesen négy magyar halt meg. Az egyes PRT-k feletti parancsnokságot végül a NATO vette át.
2002. december
Az Afganisztánban állomásozó amerikai csapatok létszáma 9 700-ra nő.
Amerikai katonák érkeznek az afgán Bagram légibázisra 2002. március 12-én
2003. május 1.
Kabuli látogatása során Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter kijelenti, hogy az afganisztáni „fő harci műveletek” befejeződtek. Azt mondja, hogy az Egyesült Államok most az ország stabilizálására és újjáépítésére összpontosít.
Donald Rumsfeld volt amerikai védelmi miniszter Kabulba látogat
2005. május 23.
Karzai afgán és Bush amerikai elnök aláírja az országaik közötti stratégiai partnerségről szóló dokumentumot.
Hamid Karzai afgán és George W. Bush amerikai elnök
2007. december
Huszonötezer amerikai katona tartózkodik Afganisztánban.
2009. május
Ötvenezer amerikai katona van Afganisztánban.
2009. december 1.
Barack Obama amerikai elnök további harmincezer katonát vezényel Afganisztánba az „állományszint-feltöltési” stratégia részeként. Ezután már hatvanhétezer amerikai katona tartózkodik az országban.
2010. augusztus
Az amerikai katonai jelenlét Afganisztánban meghaladja a százezer főt.
2011. május 1.
Amerikai különleges egységek végeznek az al-Káida vezetőjével, Oszama bin Ladennel a pakisztáni Abbottabadban található rejtekhelyén.
2012. március
A tálibok felfüggesztik az előzetes béketárgyalásokat az Egyesült Államokkal. A fegyveresek szerint ennek egyik oka az az amerikai törekvés, hogy az afgán hatóságokat is bevonják a tárgyalásokba.
2013. június 8.
Karzai bejelenti, hogy az afgán erők átveszik a biztonsági műveleteket az Egyesült Államok vezette NATO-koalíciótól.
2014. március
Afganisztánban harmincnégyezer amerikai katona tartózkodik.
2014. május 27.
Barack Obama bejelenti, hogy 2016 végéig az összes amerikai csapatot kivonják.
Barack Obama volt amerikai elnök beszédet mond 2014. május 27-én
2014. december 28.
Obama bejelenti, hogy hivatalosan véget értek az amerikai harci cselekmények Afganisztánban.
2015. október 15.
Obama visszavonja az összes amerikai csapat 2016 végéig történő afganisztáni kivonásáról szóló döntését, és kijelenti, hogy 5500 katonát akar az országban tartani. Közben az afgán kormányerők harcban állnak a tálibokkal.
2016. július 6.
Obama azt mondja, hogy az országban kialakult „bizonytalan” helyzet miatt inkább 8400 amerikai katonát tart Afganisztánban, mint hogy az év végéig 5500 főre csökkentse a létszámot.
2017. augusztus 22.
Donald Trump amerikai elnök bejelenti Afganisztán-stratégiáját. Kizárja az elhamarkodott kivonulást, és azt mondja: fokozni akarja az amerikai hadsereg afganisztáni szerepvállalását.
Donald Trump volt amerikai elnök beszédet tart 2017. augusztus 21-én
2017. november
Az Afganisztánban állomásozó amerikai katonák létszámát tizennégyezerre emelik.
2020. február 29.
Az Egyesült Államok és a tálibok „békét célzó megállapodást” írnak alá Afganisztánban. Az egyezség értelmében az amerikai és a szövetséges külföldi katonai erőket 14 hónapon belül ki kell vonni Afganisztánból.
Az Egyesült Államok és a tálibok „békét célzó megállapodást” írnak alá Afganisztánban
2020. december 2.
Az afgán kormány és a tálibok előzetes megállapodást kötnek a béketárgyalások rendjéről. Ez az első írásos megállapodás a 19 éve tartó háború alatt.
2021. április 14.
Joe Biden amerikai elnök bejelenti, hogy szeptember 11-ig – a szeptember 11-i terrortámadások huszadik évfordulójáig – az összes megmaradt amerikai csapatot kivonják Afganisztánból.
2021. július 8.
Biden azt mondja, hogy az amerikai csapatok kivonását augusztus 31-ig szeretné befejezni.
Joe Biden amerikai elnök beszédet tart 2021. április 14-én