A miniszterelnök elítélte a csádi elnöki palota elleni támadást, amelyben tizenkilencen meghaltak. Később kiderült, hogy tizennyolcan támadók voltak, akikről azt mondta a csádi kormányszóvivő, hogy ittas, késekkel felszerelkezett, szervezetlen banda volt, és érthetetlen, miért indítottak támadást.
Az indiai vakáción lévő Orbán Viktor kormányfő elítélte a csádi elnöki palota ellen szerda éjjel elkövetett támadást. „Megrendülve értesültem a N’djamenában nemrég történt támadásról. Ez egy sajnálatos incidens, az erőszak nem megoldás. Csád kulcsfontosságú az egész Száhel-övezet stabilitása szempontjából, és Magyarország kiáll a csádi kormány mellett a szuverenitás és a biztonság érdekében tett erőfeszítéseiben” – írta az X-en.
Szerda éjszaka támadtak rá a csádi elnöki palotára úgy, hogy az elnök is az épületben volt. Az első jelentések szerint tizenkilenc halálos áldozatot követelt a meghiúsított támadás, amelyet a Boko Haram iszlamista terrorszervezethez kötöttek, Moszkva is ezt a szervezetet nevezte meg közleményében.
Nemrég a Reuters hírügynökség a csádi kormányszóvivő nyilatkozata alapján azt írta, hogy a támadást egy részeg férfiakból álló, késsel és machetével hadonászó, szervezetlen banda hajtotta végre, akiket a biztonsági erők könnyedén semlegesítettek.
A 24 támadó láthatóan alkohol és kábítószer hatása alatt állt. Az elnöki épülethez hajtottak, kiszálltak, és késekkel támadtak a bejáratot őrző négy őrre, akik közül egyet megöltek, kettőt pedig megsebesítettek – mondta Abderaman Koulamallah kormányszóvivő. A csoport ezután bejutott az elnöki palotába, ahol az őrök tüzet nyitottak rájuk. Tizennyolc támadót megöltek, hatot elfogtak. Valószínűleg nem terrorcselekményről van szó – tette hozzá. „Ezek az emberek N’djamena egy bizonyos negyedéből érkeztek, amelyet nem fogok megnevezni. Nem volt náluk lőfegyver, a kísérletük szervezetlen és teljesen érthetetlen volt” – fogalmazott.
A támadás egybeesett Vang Ji kínai külügyminiszter szerdai csádi hivatalos látogatásával.
Csádot Mahamat Idriss Déby elnök vezeti, aki azután ragadta magához a hatalmat, hogy a lázadók megölték az apját, a régóta hivatalban lévő Idriss Déby elnököt. Az idősebb Déby a kilencvenes évek elején egy katonai puccs után irányította Csádot, amely gazdag olajkincsekben, mégis Afrika egyik legszegényebb országa.
A támadás kényes időszakban történt Csád számára, amely nemrég felmondta régi partnerével, Franciaországgal kötött védelmi együttműködését. Mali, Burkina Faso, Niger és Csád katonai hatóságai az utóbbi időben hátat fordítottak a Nyugatnak, inkább Oroszország katonai támogatását fogadták el. A régiót több mint egy évtizede támadják felkelők, köztük az Iszlám Államhoz, az al-Káidához és a Boko Haramhoz köthető csoportok.
Ahogy korábban beszámoltunk róla, 2023 őszén derült ki, hogy a magyar kormány Afrikába, a Szahara déli részénél fekvő Csádba akar magyar katonákat küldeni, illetve „komplex támogatást” nyújtani „a magyar nemzeti érdek” mentén.
A Magyar Honvédség csádi katonai szerepvállalásáról 2023 novemberében döntött a parlament. E szerint a magyar katonák 2025. december 31-ig a Csádi Köztársaság területén egy, legfeljebb kétszáz fős katonai kontingensben vehetnek részt tanácsadási, támogatási és harctéri mentorálási feladatok ellátása érdekében.
Tavaly szeptember 8-án Budapestre érkezett Mahamat Déby csádi elnök, hogy egyezményt írjon alá, amely utat nyithat a magyar katonák kiküldése előtt az afrikai országba.
Szeptember 17-én derült ki a Magyar Közlönyből, hogy Magyarország kétszázmillió euróval (nyolcvanmilliárd forinttal) támogatja Csádot. Kedvezményes hitelprogram indulhat, amelyet az állami Eximbank bonyolít majd a csádi kormánnyal. Célként az szerepel, hogy „vízgazdálkodási, mezőgazdasági és élelmiszeripari, valamint információs technológiai projektek megvalósítására” tervezik költeni a pénzt.