Brutálisan emelkedett a mobil-előfizetés és otthoni internetszolgáltatás ára márciusban. Ott tartunk, hogy már nem az élelmiszerek áremelkedése miatt drágul az élet Magyarországon, hanem a szolgáltatók átárazásai miatt. A 3,6 százalékos márciusi infláció 72 százalékát a szolgáltatószektor adja; szakértők szerint ez a fajta infláció ragadósabb.
Mindhárom telekommunikációs szolgáltató drasztikus áremelkedést jelentett be év elején, és ez már az inflációs adatokban is visszaköszön. Az immár részben állami kézbe került Vodafone márciustól – ahogy a cég fogalmaz – 15,4 százalékos díjkorrekciót alkalmaz. A Yettel szintén nagyon hasonló, 15,3 százalékos áremelésről döntött, és a Magyar Telekom sem maradt ki, kerek 15 százalékos inflációkövető díjkorrekciót alkalmazott.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint márciusban a fogyasztói árak átlagosan 3,6 százalékkal nőttek tavaly márciushoz képest.
Havi alapon, vagyis februárhoz képest 0,8 százalékos volt a drágulás üteme, amit aggasztó jelnek neveztek az elemzők. „Összességében tehát továbbra is jelentős inflációs nyomás uralkodik a magyar gazdaságban, hiszen ahhoz, hogy fenntarthatóan elérhető legyen a háromszázalékos inflációs cél, az egyhavi inflációnak 0,2-0,3 százalék körül kellene alakulnia” – fogalmazott Virovácz Péter, az ING vezető elemzője.
Dinamikus árazás
Az elemző szerint miközben februárban még azt lehetett mondani, hogy a 0,7 százalékos havi átárazódás kevésbé aggasztó, mivel annak jelentős része olyan tételekből adódott össze, amelyek gyors átárazódásúak (például az üzemanyagok), addig a márciusi adatról ez nem mondható el. A részletes adatok alapján ugyanis a 0,8 százalékos havi átárazásból 0,5 százalékpontért a maginflációs kosár részét is képző szolgáltatások felelősek.
Emellett az olyan nem maginflációs tételek, mint az üzemanyagok (0,1 százalékpont) és a háztartási energia (0,2 százalékpont) járult hozzá a magas havi inflációhoz. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter ugyanakkor – az Index információ alapján – nem a szolgáltatók, például az internetszolgáltatók vagy a telekommunikációs szektor képviselőit, hanem a Mol és a Magyar Ásványolaj Szövetség vezetőit rendelte be, hogy magyarázatot adjanak az üzemanyagok drágulására.
„Ezzel szemben pozitívumként kiemelhető, hogy a tartós fogyasztási cikkek ára havi alapon nem változott a márciusban gyengélkedő forint ellenére sem, miközben az élelmiszerek drágulása csupán 0,1 százalékot tett ki átlagosan” – tette hozzá.
Az elemző szerint ma már ott tartunk, hogy az éves bázisú, 3,6 százalékos infláció 72 százalékát a szolgáltatószektor adja, vagyis „a fejlett és a régiós országokhoz hasonlóan immár ez a tétel okozza a legnagyobb fejfájást” a gazdaságpolitikai döntéshozóknak.
„Annál is inkább, mert ez a fajta infláció ragadósabb, mint a maginflációs kosáron kívüli tételek árhatása” – tette hozzá.
Az elemző szerint áprilisban a havi átárazódás kissé gyengébb lesz az elmúlt három hónapban látott mutatónál. Ez elsősorban az élelmiszerek és ruházkodási cikkek szezonális árváltozásával hozható összefüggésbe. „Arra számítunk, hogy az üzemanyagok áremelkedése is megtorpan, elsősorban a kormányzat és a Mol között lezajló tárgyalás hatására” – tette hozzá. Virovácz Péter szerint ezzel szemben a szolgáltatások áremelkedése folytatódhat.
Ennek hatására az éves bázisú fogyasztóiár-index a jelenlegi szint körül maradhat. Ezt követően azonban ismét emelkedésnek indulhat az inflációs mutató, vagyis a most kedvezőbbnek tűnő inflációs kép fokozatosan romlani fog. Továbbra is kétkörös áremelkedés lehet. „Az első kör várhatóan májusban kezdődik, a második pedig októbertől. Ennek eredményeképpen a decemberi inflációs előrejelzésünk változatlanul az 5,5–6 százalékos tartományban mozog” – tette hozzá.
Balog-Béki Márta, az MBH szenior tőkepiaci elemzője kedvezőnek nevezte a 3,6 százalékos éves ráta alakulását. „Enyhülő inflációs nyomást jelez, hogy a maginfláció 5,1 százalékról 4,4-re mérséklődött” – tette hozzá. Szerinte a folyamatot segítette a bázishatás, tovább mérséklődött a jelentős súlyt képviselő élelmiszerek áremelkedése.
A dezinflációt támogatta az is, hogy az éves alapú forintgyengülés ellenére a tartós fogyasztási cikkek ára csökkenni tudott, visszafogottabb áremelkedési ütem volt tapasztalható az alkohol- és dohánytermékek és a ruházkodási cikkek esetében is, ugyanakkor lassítja, hogy a szolgáltatások esetében fennmaradt a tíz százalék körüli, de már csak egy számjegyű, 9,9 százalékos drágulás márciusban.
A következő hónapokban már magasabb értékekkel számol az elemző, mert a szolgáltatók jelentős részénél továbbra is megfigyelhető – a vártnál magasabb – áremelkedés mérsékli az infláció csökkenésének folyamatát. (Márciusban 10,8 százalékkal drágult a telefon- és internetszolgáltatás.) „Az átárazási döntések egy része a szezonális termékek esetében a nyári szezon kezdetére tolódhat” – tette hozzá. Úgy gondolja, hogy 4,1 százalék lehet az idei éves inflációs ráta.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint márciusban 0,7 százalékkal nőtt az élelmiszerek ára: ezen belül leginkább a cukoré (30,9 százalék), a csokoládéé és kakaóé (11,6), a sertéshúsé (9,1), valamint az alkoholmentes üdítőitaloké (7,5) nőtt. A termékcsoporton belül a liszt ára 20,3, a tojásé 19,7, a száraztésztáé 13,1, a sajté 13, a tejé 11, a kenyéré 10,5 százalékkal csökkent.
A szolgáltatások ára 9,9 százalékkal nőtt, ezen belül a lakbér 14,1, az autópályadíj, a gépjárműkölcsönzés, a parkolás 10,7, a járműjavítás és -karbantartás 10,5, a sport- és múzeumi belépők 8,7, az üdülési szolgáltatás 6,8 százalékkal drágább, az utazás munkahelyre, iskolába 21,7 százalékkal olcsóbb lett. A szeszes italok, dohányáruk ára 4,4, ezen belül a dohányáruké 4,7 százalékkal emelkedett. A mosó- és tisztítószerek ára 8,4, a gyógyszereké, gyógyáruké 6,8, a testápolási cikkeké 4,6 százalékkal növekedett.
A tartós fogyasztási cikkekért 1,8 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, ezen belül a használt személygépkocsik ára 9,3 százalékkal csökkent, a konyha- és egyéb bútoroké 6, a szobabútoroké 3, az új személygépkocsiké 2,5, a fűtő- és főzőberendezéseké 1,9 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagok 2,3 százalékkal drágultak.
Itt a saját lista
A Szabad Európa 2021 szeptembere óta figyeli egy húsz tételt tartalmazó, a szerkesztőség által összeállított bevásárlólistával az árak alakulását ugyanabban az üzletben.
Míg a KSH a márciusi árakat közli, saját listánkkal már az áprilisi árváltozásokat láthatjuk. Az általunk figyelt üzletben ebben a hónapban egyedül a tej, a tojás és a banán lett olcsóbb. A tej 449 forintról 389-re, a tízdarabos tojás 690-ről 650 forintra, míg egy kilogramm banán 699-ről 599 forintra csökkent.
Drágult ugyanakkor a burgonya és a paradicsom, és többet kellett fizetni a mosószerért, a vécépapírért és az olívaolajért is. A benzin 621-ről 641 forintra drágult.