Az Integritás Hatóság számos feladatköréhez nem rendelkezik elegendő jogkörrel, ezért továbbiak felvételét javasolja, valamint a már rögzített hatásköreinek végrehajthatóságát is meg kellene teremteni – derül ki a szervezetnek az Országgyűlés számára készített éves beszámolójából.
A hatóság jelentésében egy nemzetközi összehasonlító elemzés rámutat, hogy a szervezet számos feladatköre ellátásához nincs felruházva elegendő jogkörrel. A vizsgált uniós tagországok korrupcióellenes hatóságai szélesebb hatáskörrel rendelkeznek, nagyobb figyelmet fordítanak a megelőző fellépési lehetőségekre, és nagyobb mozgásterük van szankciók kiszabására – olvasható a beszámolóban.
A magyar hatóság a litván és a lett hasonló szervezeteket tekinti nemzetközileg elismert, a feladatát hatékonyan ellátni tudó és akaró, valamint kellő jogkörökkel felruházott hatóságnak.
Például a lett hatóság jogosult felelősségre vonni a jogsértést elkövető köztisztviselőket, szankciókat kiszabni velük szemben, továbbá nyomozati és operatív tevékenységet lát el korrupciós bűncselekményeknél. Széles körben fér hozzá adatokhoz, például a közhiteles nyilvántartásban tárolt minden olyan információhoz, amelyek nyilvántartásba vételét jogszabály írja elő, valamint a titoktartási szabályoktól függetlenül jogosult adatigénylésre, ami adott esetben a hitelintézetek által kezelt adatokra is kiterjed – derül ki a jelentésből.
Mindezek alapján az Integritás Hatóság azt javasolja, hogy „az európai uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodás érdekében elengedhetetlen a hatóságot további hatáskörökkel felruházni, valamint a már rögzített hatáskörök szabályait végrehajthatóvá tenni” – olvasható a beszámolóban.
A hatóság a jogköreinek bővítésével és a szabályozási keretek módosításával kapcsolatban egyeztetést kezdeményezett az Igazságügyi Minisztériummal, valamint az Európai Uniós Ügyek Minisztériumával is.
A hatóság megfelelő működéséhez és a jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásához elengedhetetlenül szükséges hatáskörök a következő területeket érintik a beszámoló szerint:
- alapadatokhoz és adatbázisokhoz történő érdemi, direkt, elektronikus hozzáférés;
- vizsgálati jogkörök megerősítése (például helyszínek előzetes értesítés nélküli átkutatásának lehetősége, bírság kiszabásának lehetősége, a vizsgálattal érintett bármely szervezet által birtokolt adathordozók, illetve az azokon tárolt pénzügyi, jogi és egyéb adatok forensic eszközökkel való átvizsgálási lehetősége);
- a hatóság vizsgálatát lezáró jelentésében tett ajánlások kötelező érvényre juttatása;
- ezek végrehajtásának ellenőrzésére és kikényszerítésére további eljárási lehetőség biztosítása a hatóság számára;
- a hatóság az eljárásainak lefolytatásához szükséges mértékben valamennyi bank-, adó-, biztosítási titkot, bármely más pénzügyi, jogi és egyéb, törvény által védett adatot és titkot az adattal rendelkező szerv, illetve szervezet és a hatóság között kialakított közvetlen adatkapcsolattal megismerhesse, átvehesse.
A jelentésből kiderül az is, hogy a vagyonnyilatkozatokkal összefüggő érdemi feladatellátását sem tudta megkezdeni a hatóság tavaly, mert továbbra sem rendelkezik a szükséges adatbázisokhoz közvetlen, automatikus hozzáféréssel.
A hatóság egyeztetést kezdeményezett, hogy az eljárásaihoz szükséges mértékben valamennyi adatot közvetlen adatkapcsolat útján megismerhessen, átvehessen, azonban ezek az adatok a szükséges mélységben és terjedelemben a jelentés lezárásáig nem álltak a hatóság rendelkezésére – olvasható a jelentésben.
A beszámolóból kiderül, 2023-ban 120 milliárd forint uniós támogatást vizsgáltak. 114 olyan bejelentést kaptak, amely a hatóságra tartozik. Ezek közül öt vizsgálat zárult le, 16 folyamatban van, 34 vizsgálati előterjesztés vagy az ahhoz szükséges adatgyűjtés fázisában, 53-ról pedig megállapították, hogy az információ nem megalapozott, ezért nem indult vizsgálat.
Az öt lezárult vizsgálat között van a lombkoronasétányok rendszerszintű felülvizsgálata, a Microsoft- és víziközműügyek. Vizsgálat indult a roma foglalkoztatási program, a Híd a munka világába pénzügyeivel kapcsolatban. A 2013-ban indult programban – amely Farkas Flóriánhoz köthető – eltűnt 1,6 milliárd forint. A hatóság feljelentést tett Süli János volt Paks-ügyi miniszter családjának tehenészete miatt, amely 468 millió forint uniós támogatást kapott, amiből 466 milliót lehívtak, de szabályos felhasználásukat nem tudták igazolni.
Ehhez kapcsolódóan: Feljelentést tesz az Integritás Hatóság a lombkoronasétány-pályázatok miatt