A zöld átállás vártnál magasabb költségei és az ellátási láncok átalakulása miatt Európának a korábbi években megszokottnál magasabb inflációval majd hosszabb távon együtt élnie – húzta alá több európai lapnak, köztük a Szabad Európának adott interjúban Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter, aki szerint a nemzeti vétójog nélkül már négy éve meg lehetett volna állapodni a globális társasági minimumadóról.
A magyar helyreállítási terv megítélése az eljárás jelenlegi szakaszában az Európai Bizottság kezében van, a pénzügyminiszteri tanács soros elnöki tisztségét június végéig betöltő Franciaország tárcavezetője ezért lapunk érdeklődésére nem kívánt állást foglalni a kérdésben. „A bizottság dolga valamennyi nemzeti helyreállítási terv megítélése, majd ezt követően az, hogy ajánlással forduljon a tagállamokat képviselő tanácshoz. Mivel jelenleg én látom el a pénzügyminiszteri tanács elnöki teendőit, egyetlen szót sem mondhatok a folyamatról, amely teljesen az Európai Bizottság kezében van” – szögezte le Bruno Le Maire, aki több európai lapnak, köztük a Szabad Európának adott interjút a francia soros elnökség pénteki, utolsó pénzügyminiszteri tanácsülése előtt.
A pénteki ülésen a tanács a tervek szerint többek között szabad utat ad a lengyel helyreállítási tervnek, és a francia elnökség reményei szerint pontot tesz egy hosszan elhúzódó vita végére a globális szinten megállapított, legalább 15 százalékos kötelező társasági adó bevezetéséről. „Több mint négy éve dolgozunk a minimumadószinten. Eljött az idő a döntésre, mert mostanra minden technikai kérdést tisztáztunk. A döntés csak a politikai akaraton múlik” – mutatott rá Bruno Le Maire, aki 2018-ban elsőként tett javaslatot a nagy multinacionális cégek egységes adóztatására.
A megállapodást az utóbbi időben a magyar kormányon kívül már csak a varsói blokkolta, de utóbbi és általános várakozás szerint a helyreállítási terv jóváhagyásáért és bizonyos további garanciák fejében feladja majd az ellenállását. A francia pénzügyminiszter ugyanakkor kitart amellett, hogy a két dossziénak semmi köze egymáshoz. „Semmilyen összefüggést nem látok a nemzeti helyreállítási tervek és a nemzetközi adózás között” – jegyezte meg újságíróknak.
Bruno Le Maire-t elmondása szerint többek között éppen a társasági minimumadó körüli vita győzte meg annak szükségességéről, hogy az EU-nak adókérdésekben is át kellene térnie az egyhangúság elvéről a minősített többségi döntésekre. „Immár öt éve töltöm be a pénzügyminiszteri posztot, és mély meggyőződésem, hogy adózási ügyekben meg kell kérdőjelezni az egyhangúság szabályát. Minősített többségi szavazással már négy évvel ezelőtt elfogadhattuk volna a jogszabályt” – tette hozzá.
Ehhez kapcsolódóan: Macron bekeményített Moszkvával szemben egy esetleges ukrajnai látogatás előttA globális társasági minimumadó formába öntését Párizs azon terv szerves részének tekinti, amely az európai szuverenitás megerősítésére irányul. „Az ukrajnai háború és a regionális fókuszú új globalizáció igazolja az európai szuverenitás megerősítésének szükségességét. A francia elnökség konkrét eredményei alapján úgy gondolom, hogy elértük ezt a célt” – vélekedik a pénzügyminiszter, aki szerint ebbe a vonulatba illeszkedik a tanácsi közös álláspont a karbonimportadóról vagy a megállapodás a nagy technológiai cégek tevékenységét szigorúbb keretek közé szorító digitális jogszabályokról.
A francia kormány ipari és digitális politikáért is felelős tagja hangsúlyozta, hogy az európai gazdasági modell megújítása továbbra is Párizs egyik legfőbb törekvésének számít. „Egy új, a kínai és az amerikai között álló gazdasági modellt kell meghatároznunk” – mutat rá. A sajátos európai gazdasági modellnek meglátása szerint nagyobb igazságosságon, a minimumadón, a digitális cégek megadóztatásán, az innováción, a munkavállalók méltányos bérezésén, az új, felfutó technológiákon és a nemzetközi piacokon az egyenlő versenyfeltételeken kell nyugodnia úgy, hogy a mögöttes stratégiai cél a klímaváltozás elleni küzdelem.
Bruno Le Maire szerint a világgazdaság új korszakba lép, amely véget vet az ingyenpénznek. „Mindenkinek tisztában kell lennie ezzel. Az alacsony kamatlábak korszaka lejárt. Új világba lépünk át” – jegyezte meg, hozzátéve, hogy ez a helyzet további akadályokat gördít a bankuniós projekt véglegesítésének útjába. A pénzügyminiszter ezért nem számít arra, hogy a következő hetekben sikerül véglegesíteni a bankuniós reformot. Mindazonáltal reméli, hogy az eurócsoport elnöke által javasolt lépcsőzetes megközelítést alkalmazva bizonyos előrelépést lehet majd elkönyvelni.
Ehhez kapcsolódóan: Financial Times: Orbán Viktor utasítása kellett Marine Le Pen magyar hiteléhezA francia pénzügyminiszter a tagállamok között, de különösen az euróövezeten belül rendkívül szoros koordinációt tart szükségesnek a rekordokat döntő infláció megfékezése érdekében. Szerinte ezt a megközelítést tükrözi, hogy mindenki fellép a magas energiaárak ellen, pénzügyi támogatást próbál nyújtani a leginkább rászoruló háztartásoknak és fogyasztóknak, és intézkedik a nyugdíjak fenntarthatóságának érdekében. „Úgy látom, hogy ugyanolyan döntéseket hozunk, és ez a következő hónapokban segítségünkre lesz az infláció szintjének csökkentésében” – mutatott rá.
A francia adatok szerint ugyanakkor jelenleg éppen csúcson jár az infláció. Le Maire 2022 vége előtt nem lát esélyt arra, hogy az inflációs görbe meginduljon lefelé. Úgy véli, hogy 2023 végéig elég magas szinten marad az infláció. Ettől kezdve ugyanakkor az Európai Központi Bank monetáris politikai mixe, a háztartások védelmében hozott kormányzati intézkedések és az energetikai beruházások együttesen alacsonyabb inflációt eredményezhetnek majd. „A mostani válság után magasabb inflációs szinttel kell majd együtt élni, mint eddig. Korábban évi nulla–egy százalék volt az infláció átlagos mértéke. A jövőben hozzá kell szoknunk ahhoz, hogy átlagosan két százalék körül lesz” – vélekedik Franciaország pénzügyminisztere.
A megszokottnál magasabb szinten stabilizálódó infláció meglátása szerint közvetlenül összefügg a zöld átállás előzetesen vártnál sokkal magasabb költségeivel, de az ellátási láncok átalakulásával is. „Mondtam önöknek, hogy a szuverenitás Franciaország európai ambícióinak központi kérdése. Örülök, hogy az EU tagállamainak túlnyomó többsége mostanra osztja ezt az ambíciót. De azzal is tisztában kell lennünk, hogy a szuverenitásnak ára van” – hangsúlyozta.
Ehhez kapcsolódóan: Macron „érzéketlen” EU-bővítési terve és a mögötte rejlő igazságBruno Le Maire üdvözli az Európai Bizottság készségét arra, hogy alaposabban megvizsgálja a villamosenergia-piac működését, és szükség esetén változtatásokat javasoljon. Ezt a helyes irányba tett első lépésnek nevezi a miniszter, aki azonban konkrét eredményeket is vár. Gazdasági és klímavédelmi szempontból is elhibázottnak tekinti azt a modellt, amelyben a villamos energia árát alapvetően a gázárak határozzák meg. „Gazdaságilag nagyon nehéz megértetni a franciákkal és a spanyolokkal, hogy több pénzt kell a megújuló energiákba vagy a nukleáris energiába invesztálniuk a szén-dioxid-kibocsátás szintjének csökkentése érdekében, miközben a földgáz ára határozza meg a villanyszámlát” – mutat rá.
Le Maire szerint ha csökkenteni akarjuk az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, mindenki számára elérhető áron kell hozzáférést biztosítani az alacsony szénkibocsátású energiához. Teljesen egyetért a céllal, hogy 2035-re uniószerte betiltsák a belső égésű motorokkal működő autók gyártását. A terv végrehajtásának kulcsa ugyanakkor a villamos áramhoz való hozzáférés és a villamos energia ára lesz. „Jó dolognak tartom, hogy teljesen áttérjünk az elektromosságra. De ebben az esetben nagyon alacsony áron mindenhol elérhetőnek kell lennie a villamos energiának. Ne tegyük függővé a villamos energia árát a gázétól, ha mindenkinek megfizethető áron akarjuk biztosítani a villamos energiát” – hangsúlyozza a pénzügyminiszter.
Bruno Le Maire úgy látja, hogy az elmúlt években a felelősségen alapuló szolidaritás elvének alkalmazásával egész Európában sikerült megelőzni a mély szociális és politikai válságokat. A politikus két olyan kihívást lát a következő időszakban, amelyek esetében meg kell találni a finanszírozás legmegfelelőbb módját. Az első a szén-dioxidtól mentes energia biztosítása, ami sok milliárd eurónyi beruházást tesz szükségessé a következő években. A másik pedig a közös védelmi kiadások költségeinek finanszírozása, ami közvetlenül összefügg az ukrajnai háborúval.
A pénzügyminiszter szerint különböző lehetőségeken kellene elgondolkodni, de arról nem beszélt, hogy személy szerint milyen megoldásokat támogatna. Emlékezetes, hogy Mario Draghi olasz miniszterelnök néhány napja az európai munkahelyek védelmét közös hitelfelvétellel biztosító SURE-hoz hasonló program létrehozását javasolta a háztartások által fizetett energiaszámlák csökkentésére, ezen keresztül az infláció mérséklésére.
A miniszter világossá tette, hogy a francia kormány számára elsőbbséget élvez az ukrajnai agresszió miatt Oroszországgal szemben a közelmúltban elfogadott hatodik szankciós csomag gyors és helyes végrehajtása, mielőtt további intézkedések az asztalra kerülnének.
Le Maire konkrét adatokkal is igyekezett alátámasztani azt a véleményét, hogy a Moszkva elleni gazdasági szankciók működnek és hatékonyak. Ezzel összefüggésben rámutatott, hogy az orosz gazdaság idén körülbelül tízszázalékos recesszióba süllyedhet, a legmélyebb szintre a kilencvenes évek óta. Az árdrágulás mértéke meghaladja a 17 százalékot, amire 2002 óta nem volt példa. Eközben a magánberuházások idén eddig húsz százalékkal estek vissza, az ipari termelés márciusban közel tíz százalékkal, az autóipar teljesítménye pedig a tavalyi év hasonló időszakához képest 85 százalékkal csökkent. Az EU eddig kilencmilliárd eurónyi orosz oligarchákhoz köthető vagyont fagyasztott be.
„A közösen meghozott intézkedések hatékonyak, nagyon kézzelfogható a hatásuk az orosz gazdaságra. Ki kell tartanuk e politika mellett, mert ez a helyes” – szögezte le a francia pénzügyminiszter.
Ehhez kapcsolódóan: Kerüljön képbe az olajembargóról! – kérdések és válaszok