Intézmények vándorlása: kikerül a miniszter alól a Külügyi és Külgazdasági Intézet is

Már nincs képben az Eximbank (Budapest, 2021. december 20.)

Bár a neve alapján elszakíthatatlannak tűnhet a kapcsolat, az intézmény április 1-el mégis a Miniszterelnöki Kabinetirodához kerül a Külgazdasági és Külügyminisztérium alól – tudta meg a Szabad Európa. Az információt három KKI-s munkatárs is megerősítette. A bejelentés a néhány héttel ezelőtti nagyköveti értekezleten hangzott el.

Az intézetet Ugrósdy Márton titkársága alá sorolják be, és információink szerint zártkörű kft-ként, egy szerződés köti majd a KKI-t a kabinetirodához. A KKI eddig a Demokrácia Központ Közalapítvány alá tartozó, önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezet volt, amit egy szerződés kötött a külügyminisztériumhoz – ez a fajta kettősség továbbra is megmarad, nem kormányzati szervként haladnak tovább. A külüggyel való kapcsolat sem szűnik meg teljesen, megrendeléseket, továbbra is teljesítenek majd onnan is.

„​Szerintem azért szomorú ez az egész, mert minden hibája ellenére, a KKI-ban volt független külpolkutatás, így viszont nem lesz, és a szakmában már alig van olyan intézmény, ahol erre lehetőség maradna az országban” – nyilatkozta a Szabad Európának egy neve elhallgatását kérő KKI-s dolgozó. „​A NER-en belül a KKI egy anomália volt, mert persze együtt dolgoztunk a KKM-el, de kifejezetten cél volt, hogy ne kormányzati beszélő fejek legyünk. Olyan nem volt, hogy beleszóltak abba, hogy mit írhatunk le vagy mondhatunk. Persze, volt egy implicit határ, amit nem léphettünk át”.

Ebben a cikkben a magyar diplomácia fő csapásirányát elemeztük: Az orosz, a belarusz és a kínai külügyminiszterre volt ideje a magyar diplomáciának, a V4-es partnerekre nem

Egy másik kutató szerint viszont a jelenlegi szellemi önállóságon továbbra sem esik csorba, csupán arról van szó, hogy Orbán Viktor figyelme a nemzetközi kapcsolatokra irányul az utóbbi években, és így a miniszterelnöki hivatalnak egyre nagyobb szüksége van a KKI munkájára. „​A covid alatt rengeteg anyagot kellett írunk arról, hogy más országokban mi zajlik. Állítólag, ez olyan nagy sikerű volt, hogy erre a miniszterelnökségen is felfigyeltek, így a mostani lépés logikusnak tűnik” – mondta lapunknak egy KKI-s kutató.

Újabb agytröszt kerül Orbán Balázshoz

Az elmúlt időszakban nem ez az egyetlen változás az intézet körül, az előző igazgató, Ugrósdy Márton 2018-2022-ig volt a KKI élén, ám tavaly óta a Miniszterelnöki Kabinetiroda Politikai Igazgatói Irodát vezető helyettes államtitkáraként dolgozik. Szijjártó Péter ezzel még egy intézmény elveszít az Eximbank, a kulturális intézetek és az Információs Hivatal után. Az ott dolgozók között megoszlanak azok, akik szerint a váltás jelentős változásokat hozhat a további szellemi munkába és akik szerint csupán egy formális átcsoportosításról van szó.

Ebben a cikkben is foglalkoztunk a feltételezett feladatmegosztással: Második külügyminiszterré vált Novák Katalin

Hegedüs Dániel, a German Marshall Fund munkatársa szerint az Orbán Balázs-féle átvétel „része annak az erőforrás centralizációnak amit az elmúlt években lehetett látni”.

„​Az, hogy a KKI éppen milyen politikai vezetés alatt áll, annak csak a Fideszes belső politikai harcok szempontjából van jelentősége” – véli a politológus. Az elemző szerint a KKI-val kapcsolatos változások mögött az az indok állhat, hogy az intézet intellektuális tőkéjét a más think tankokat is vezető Orbán Balázs nagyobb sikerrel tudja majd a kormány javára hasznosítani.

Az általunk megkérdezett kutatók szerint a változás elsődleges oka a KKI kiemelkedő teljesítménye, ami miatt már a covid alatt is érkezett hozzájuk megrendelés a Miniszterelnökség részéről. „​Minden munkavállalót nagyon érdekel hogy mi lesz most. En azt mondom, alapvetően szeptembertől látszik majd, hogy minőségileg hogyan változik majd a KKI munkája, ha lesz változás" – mondta egyikük a Szabad Európának.

A témában kerestük a Miniszterelnök politikai igazgatóját, Orbán Balázst és a KKI-t is, amint válaszolnak, cikkünket frissítjük.

Ehhez kapcsolódóan: Nem vette át Szijjártó Péter a brit, a német és a francia nagykövet diplomáciai jegyzékét a finn és a svéd NATO-csatlakozásról