Mivel Iránban megugrott a kereslet az új autók iránt, a kormány tavaly lépéseket tett a külföldi autók behozatalára vonatkozó, régóta fennálló tilalom feloldására. Bár erre úgy tekintettek, mint lépést a vásárlói igények kielégítésére, a kezdeményezés rejtélyes módon elakadt.
Iránban a halál nem Audival jár, hanem otthoni gyártású kocsival – így tartja sok iráni, aki kénytelen a külföldi import híján olyan, helyben gyártott autót venni, amelyet szerinte egy korrupt és a biztonsággal keveset törődő ágazat állít elő.
Az Iszlám Köztársaság 2017-ben tiltotta be a nyugati személygépkocsik behozatalát, hogy visszavágjon a nukleáris programja miatt közelgő újabb amerikai szankciókért. Az ötlet része volt Teherán azon törekvésének, hogy olyan „ellenálló gazdaságot” fejlesszen ki, amely egyszerre szolgálhatja ki az iráni autók iránti keresletet, csökkentheti a külföldi technológiától való függőséget és potenciálisan növelheti az exportbevételeket.
Az ötlet azonban nem a tervek szerint valósult meg. Az autógyártás jelentősen visszaesett. Annak ellenére hogy egyre több panasz érkezik a szokatlanul magas árakra, valamint a hazai gyártású autók és a kínai importmárkák minőségével és biztonságával kapcsolatban, még mindig sokkal több a potenciális vásárló, mint a rendelkezésre álló autó.
Először igen, aztán nem a nyugati kocsikra
A probléma enyhítésére a parlament az új költségvetésben hetvenezer nyugati személygépkocsi, köztük húszezer hibrid vagy elektromos jármű behozatalára különített el forrásokat. Miután azonban az Őrök Tanácsa – amelynek minden törvényjavaslatot jóvá kell hagynia – felülvizsgálatot követelt, a kocsik behozatalára vonatkozó záradékot részletes magyarázat nélkül törölték a javaslatból.
Mivel visszaesett a járműgyártás, az elöregedő járműpark pedig hátráltatja a közlekedési és tömegközlekedési ágazatot, az autóipar talpra állítása az egyik legnagyobb kihívás Ebrahim Raíszi ultrakonzervatív elnök számára.
Tavaly augusztusi hivatalba lépése óta Raíszi megpróbálta a maga oldalára állítani az autóipari dolgozókat, többek között a Pars Khodro autógyárban tett látogatása során, ahol a termelés leállt, miután a francia partner Renault kivonult a Washington által 2018-ban újra bevezetett amerikai szankciók miatt.
A Siráz városában lévő gyárban március 2-án tartott beszédében Raíszi bírálta a rendkívül magas autóárakat, és felvázolta a hazai ipar számára tervezett megoldások egész sorát, köztük azt, hogy jövőre ötven százalékkal felpörgetik az autógyártást, az autógyárak állami irányítását magánkézbe adják, valamint azt, hogy a védelmi és űrkutatási iparágak technológiáját és know-how-ját beépítik a hazai kocsikba. Emellett beszélt még elektromos és önvezető járművek fejlesztéséről.
Az elnök ostorozta a hazai autók rossz minőségét. Az iráni kocsik közül sok régi külföldi modellek helyben gyártott változata. Ezeket gyakran érik bírálatok a gyenge műszaki megoldások miatt, amelyek halálos balesetekhez vezetnek.
Halálos országút
Az ország délnyugati részén, Huzesztán tartományban, Behbahán városában egy nagy visszhangot keltő januári tömeges karambolt követően a nyomozók megállapították, hogy a légzsákok közel hatvan iráni járműben nem nyíltak ki, ami öt halálos áldozatot követelt.
Halálos tömegkarambol Behbahánban 2022 januárjában
„Milyen autóink vannak? Miért gyártunk halálos kocsikat?” kérdezte a közlekedési rendőrség vezetője, Kamal Hadianfar, utalva az iráni autókra általánosan használt leírásra. – Miért nem tartják be a szabványokat?”
Más, hazai gyártású járművek is rosszul teljesítettek a törés- és stabilitási teszteken, némelyik állítólag hajlamos kigyulladni.
Az iparágat emellett folyamatosan korrupcióval vádolják, ami a komplex autómaffiának köszönhető. Ez a bírálók szerint az amerikai szankciók kijátszásának ürügyével jött létre, és a hazai monopólium léte és a kormányzati felügyelet hiánya miatt virágzott fel.
Egy tömegszerencsétlenség következménye a Behbahán–Ramhormoz úton Iránban
Az egyik folyamatban lévő ügyben két nagy alkatrészgyártó cég felső vezetőit azzal vádolják, hogy kenőpénzt fizettek a kereskedelmi és biztonsági hatóságoknak, hogy megakadályozzák a külföldi járművek behozatalát és hogy fenntartsák az elavult autómodellek gyártását.
Az iráni média szerint a megfelelő ellenőrzések megkerülése lehetővé tette, hogy a szabványoknak nem megfelelő alkatrészeket importáljanak Kínából, és iráni gyártmányként, mesterségesen felpumpált áron adják el.
Azzal is vádolták az autógyártókat, hogy visszatartják az új autókat, és hálózatukon belül bizonyos márkakereskedéseket részesítenek előnyben, hogy magasabb áron adhassák el a kocsikat.
A Pars Khodro sirázi gyára
Van még egy utolsó remény
A külföldi autóimport újbóli bevezetésére sokan úgy tekintettek, mint lehetőségre a minőségi gépjárművek kínálatának javítására és a fogyasztói kereslet kielégítésére, valamint a nehéz helyzetben lévő iráni gazdaság bevételeinek növelésére. Az intézkedés lehetővé tette volna a 25.000 eurónál (körülbelül 27.000 dollárnál) olcsóbb járművek behozatalát, bár súlyosan megadóztattak volna.
De míg a teherautók és buszok behozatala (amelyekre nagy szükség van) bekerült a következő költségvetési javaslatba, a személygépkocsikra vonatkozó záradék nem ment át.
Mohammed Baker Kalibaf parlamenti elnök ezt úgy magyarázta, hogy bár az Őrök Tanácsának kifogásaival már foglalkoztak, új aggályokat vetett fel az a Megfelelési Tanács, amely közvetít az Őrök Tanácsa és a parlament között, és egyfajta legfelsőbb vezető tanácsadó testületeként működik.
Ha az ellenvetéseket nem sikerül kezelni, a hírek szerint meghiúsulhat a külföldi személygépkocsik behozatala.
„Bizonyos érdekek az autógyártók érdekeihez kötődnek, és nem engedik, hogy megtörjék a monopóliumot” – állította Dzsalal Rasidi Kocsi, a parlament belügyi és tanácsi bizottságának tagja.