Irán szerint Washington késlelteti a nukleáris tárgyalásokat, az EU lát esélyt a megállapodásra

Ali Bageri Káni, Irán nukleáris főtárgyalója elhagyja a Coburg-palotát, a zárt ajtók mögött zajló nukleáris tárgyalások helyszínét Bécsben 2022. augusztus 4-én

Irán azt állítja, hogy Washington halogatja a mérföldkőnek számító nukleáris megállapodás felújítására irányuló tárgyalásokat, és kijelentette, hogy a fogolycsere az Egyesült Államokkal nem kapcsolódik ezekhez.

A tárgyalásokon már csak néhány pontot kell megoldani, de ezek nagyon fontosak – mondta Nasszer Kanáni, az iráni külügyminisztérium szóvivője hétfőn Teheránban.

„Az amerikaiak halogatják, az európaiak pedig tétlenek (…) Amerikának és Európának nagyobb szüksége van a megállapodásra, mint Iránnak” – közölte Kanáni, hozzátéve, hogy Teherán olyan fenntartható megállapodást szeretne, amely megőrzi legitim jogait.

Ehhez kapcsolódóan: Újraindulnak a tárgyalások az iráni atomalkuról

Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint a héten további tárgyalások lehetnek a megállapodás felújításáról.

„A tervek szerint a múlt hét végén Bécsben lett volna egy találkozó, de nem jött össze. Lehetséges, hogy ezen a héten lesz megtartva” – mondta Borrell egy hétfői spanyolországi sajtótájékoztatón.

Irán 2015-ben állapodott meg a közös átfogó cselekvési tervről az Egyesült Államokkal, Franciaországgal, Németországgal, Nagy-Britanniával, Oroszországgal és Kínával. Az atomalku értelmében Irán beleegyezett, hogy az ENSZ ellenőreinek felügyelete mellett korlátozza urándúsítását, cserébe a legtöbb gazdasági szankció feloldásáért.

Ehhez kapcsolódóan: Iráni illetékes: Teherán képes rá, de nem szándékozik atombombát előállítani

2018-ban Washington egyoldalúan kilépett a nukleáris megállapodásból Donald Trump akkori elnök vezetésével, és ismét bénító szankciókat vezetett be. Irán erre úgy reagált, hogy fokozatosan visszalépett a megállapodásban vállalt kötelezettségeitől, például az urándúsítás területén.

Irán, Oroszország és az EU – valamint közvetve az Egyesült Államok – tárgyalói augusztus 4-én, Bécsben folytatták a tárgyalásokat a teheráni atomalkuról, miután a korábbi tárgyalások holtpontra jutottak.

Irán garanciákat kér arra, hogy az atomalku felújítása esetén egyetlen jövőbeli amerikai elnök se léphessen vissza a megállapodástól.

Joe Biden elnök azonban nem adhat ilyen biztosítékot, mivel az alku inkább politikai megállapodás, mint jogilag kötelező érvényű szerződés.

Ehhez kapcsolódóan: Biden főként az iráni atomprogramról tárgyal a Közel-Keleten

Borrell szerint a tárgyalások a lehető legmesszebbre jutottak, és most van a fordulópont, amikor az iráni válaszlépéseket mérlegelik.

„Volt egy olyan iráni válasz, amelyet észszerűnek tartottam az Egyesült Államok felé továbbítani” – mondta Borrell.

„Az Egyesült Államok hivatalosan még nem válaszolt. De várjuk a válaszukat, és remélem, hogy az lehetővé teszi, hogy befejezzük a tárgyalást. Nagyon remélem, de biztosra nem mondhatom” – tette hozzá.

Kanáni azt is elmondta, hogy az Egyesült Államokkal folytatott fogolycsere-tárgyalások nem kapcsolódna a nukleáris megállapodáshoz.

Ehhez kapcsolódóan: Irán kikapcsolta az atomenergia-ügynökség dúsítást figyelő kameráit

Teherán régóta követeli több mint egy tucat, az Egyesült Államokban fogva tartott iráni hazaengedését, míg Washington több iráni–amerikai kettős állampolgár, köztük a 2015 októberében letartóztatott üzletember, Sziamak Namazi szabadon bocsátását próbálja elérni.

„Hangsúlyozzuk, hogy a fogolycsere Washingtonnal külön kérdés, és semmi köze a 2015-ös paktum felújításáról szóló tárgyalási folyamathoz” – mondta a szóvivő.

Készült a Reuters és az AFP tudósításának felhasználásával.