Az előzetes eredmények azt mutatják, hogy Maszúd Pezeskian reformpárti képviselő és a keményvonalas Szaíd Dzsalili vehet részt az iráni elnökválasztás második fordulójában.
Mohszen Eszlami, az iráni választási bizottság szóvivője június 29-én az állami tévében azt mondta: a két jelölt július 5-én mérkőzik meg egymással. Pezeskian a leadott szavazatok 42,5 százalékát szerezte meg, míg Dzsalili 38,6 százalékot kapott.
Ugyanakkor rekordalacsony volt a részvétel a választáson, mindössze negyvenszázalékos – tette hozzá.
Mohammad Bager Galibaf, a parlament konzervatív elnöke és Mosztafa Purmohammadi korábbi igazságügyi és belügyminiszter kiesett a versenyből.
Az előrehozott választást azután írták ki, hogy Ebrahim Raiszi elnök májusban életét vesztette egy helikopter-balesetben több más vezető tisztségviselővel együtt.
Előzetesen mind a négy jelöltet átvilágította és jóváhagyta az Őrök Tanácsa, az az alkotmányos felügyelő testület, amelynek tagjait közvetlenül vagy közvetve Irán legfelsőbb vezetője, Ali Hámenei ajatollah nevezi ki.
Ehhez kapcsolódóan: Iránban hat jelöltet engednek indulni az elnökválasztáson, Ahmadinezsád most sincs köztükA választás eredménye aligha hoz majd jelentős politikai változásokat, ám hatással lehet az Iránt 1989 óta irányító, most 85 éves Hámenei utódlására.
A választás előestéjén kudarcba fulladtak az utolsó erőfeszítések arra, hogy egy konszenzusos jelölt mögé sorakoztassák fel a konzervatívokat: sem Galibaf, sem Dzsalili nem volt hajlandó visszalépni a másik javára.
A konzervatívok aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy az egység hiánya megoszthatja a szavazatokat, és ez a reformpárti Pezeskiannak kedvezhet, aki 2008 óta a parlament tagja. A házelnök helyetteseként tevékenykedett 2016 és 2020 között, amikor a mérsékeltek és a reformerek voltak többségben a törvényhozásban.
Megkérdőjelezte az állam módszereit a kötelező fejkendőviselet betartatására, és szót emelt a tárgyalások mellett a Nyugattal. Ám most azt mondta, hogy megválasztása esetén Hámenei politikáját követi majd.
Dzsalili, aki soha nem töltött be választott tisztséget, Hámenei személyes képviselője a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácsban. 2007 és 2013 között a tanács titkáraként ő vezette az iráni küldöttséget a Teherán nukleáris programjáról folytatott sikertelen tárgyalásokon.
Irán politikai vezetői régóta azt vallják, hogy a rendszer legitimitását az erős szavazói részvétel adja, de a legutóbbi választások alacsony számai és a tömeges tiltakozások megkérdőjelezik ezt.
A negyvenszázalékosra becsült június 28-i részvétel az irániak nagy részének közönyét jelzi. Sokan belefáradtak az ország folyamatos gazdasági bajaiba és a nemzetközi elszigeteltségbe.
A másként gondolkodók otthon és külföldön is bojkottra szólítottak fel – azzal érveltek, hogy a korábbi szavazások sem hoztak változást.
Ehhez kapcsolódóan: Hoz-e jelentős változásokat Iránban Raiszi halála? A válasz röviden: nemIránban a legfelsőbb vezető mondja ki a végső szót az állam minden dolgában, az elnöknek nincs sok befolyása a kulcsfontosságú kérdésekben.
Raiszi Hosszein Amirabdollahian külügyminiszterrel és több más tisztviselővel együtt vesztette életét, amikor helikopterük május 19-én lezuhant.
Sok iráni Teherán mészárosaként emlegeti a volt elnököt a politikai foglyok tömeges kivégzésében játszott állítólagos szerepe miatt 1988-ban, amikor Teherán helyettes ügyésze volt.
Your browser doesn’t support HTML5
Halálra ítéltek egy rappert Iránban, mert kiállt a rendőrségen agyonvert Mahsza Aminiért