A Kutyapárt vagy a Mi Hazánk jelent nagyobb kockázatot a nagypártokra? Siker-e az ellenzék népszavazási aláírásgyűjtése, ha a referendum már csak a választás után lehet? Az elmúlt két hét politikájának elemzése Ruff Bálint kommunikációs és kampányszakértővel.
Két hete ott hagytuk abba az előző beszélgetést, hogy érdemes lesz figyelni a népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtését. Időközben ez lezárult, kérdésenként 230 ezer aláírást gyűjtöttek. Viszont az is kiderült, hogy az április 3-i választással és a kormány kezdeményezte népszavazással egy időben már nem lesz lehetőség megtartani ezt a referendumot is. Ez öngól lett az ellenzéki oldalon?
Szerintem semmiképpen sem öngól. Végre valami megindult az ellenzéki oldalon, és az aláírásgyűjtés lezárását is erőteljes kiállással, egy közös sajtótájékoztatóval nyomatékosították. Az utóbbi időszakban többen kritizálták, hogy az előválasztás után nem lendül kellő svunggal tovább az ellenzéki kampány. Mi is hiányoltuk a momentum megtartását, Márki-Zay Péter váratlan győzelmét követően. De látni kell, hogy ez nem feltétlen a miniszterelnök-jelölt és csapatának a felelőssége.
Ugyanígy a hat párt aggodalma is érthető. Ha azt látják, hogy valami nem működik, akkor nekik kutya kötelességük, feladatuk, hogy teljes erejükből, minden gondolatukkal a kormányváltás felé mozdítsák el ezt a kampányt.
Most úgy tűnik, hogy nyugvópontra tértek a közöttük lévő viták, vagy legalábbis ezek nem a nyilvánosságban zajlanak. Összegyűlt a kellő számú aláírás a népszavazási kezdeményezéshez, a hidegben, ünnepek között, nehezen megfogható kérdésekben. Azt pedig tudni lehetett, hogy nem lesz tartható a referendum lebonyolítására az április 3-ai dátum. Többen figyelmeztettek, hogy az eljárásban lévő határidők nem rugalmasak, azokat ki kell várni.
Szerintem nem öngól, ez egy jó mérföldkő. Én úgy látom, hogy ebben valami elindult.
Erős január van a kormányfő mögött. Hatósági ár bevezetése alapvető élelmiszerekre. A melegeket és a pedofilokat már nyíltan összemosó nyilatkozata az udvari rádióban és falusi disznóvágás a közösségi médiában. Ezek szerint magasabb sebességfokozatban a Fidesz kampány?
Ezek mind egy politikai pajzsot képeznek Orbán Viktor kezében. A gazdaság gyengélkedik, az infláció magas, háború veszélyezteti egyik szomszédunkat. Ezek ellen jelenthetnek kommunikációs védelmet ezek a pajzsok.
Vegyük a disznóölős posztokat. Miért csinál ilyet egy kormányfő, és miért teszi ki ötször a közösségi médiába? A disznóvágás helyszíne Öttömös, ami a billegő Csongrád 2. számú körzetének egyik pár ezer fős települése. Ebbe a választókerületbe tartozik Szeged és a Homokhátság nagy része. Itt, akárcsak a többi billegő körzetben, a népesség 38-39 százaléka ötezer fő alatti településen lakik. Ahol a disznóvágás megszokott feladat karácsonytól február végéig.
Orbán Viktor 35 éve azt a történetet építi, hogy ő egy közülünk, egy falusi gyerek, aki ért mindenhez. Lehet a nagyvárosban miniszterelnök, találkozhat Putyinnal Moszkvában, de ha kell, oda megy és a disznóvágás minden fázisában remekel. Azt már kevesebben veszik észre, hogy egy 60 ezer forintos gumicsizma van rajta, az őt vendéglátó helyi jelölt pedig olyan ruhában van, mintha egy NER buliba indulna. Pufi dzsekiben, egy ráfeszülős farmernadrágban, egy sportcipőben inkább koktélbárba készült, mint a tanyavilág sártengerébe.
A hatósági árak bevezetése is hasonlóan az önvédelmet szolgálja. Az infláció magas, azzal fenyeget, hogy akár összefüggő társadalmi csoportoknál is elégedetlenséget okozhat. Lehet azon mosolyogni, hogy milyen élelmiszerekre vezettek be árstopot, de ne felejtsük el, hogy a billegő körzetek falvaiban, tanyáin lakó szavazókra hat. Amikor a boltosnak ki kell majd rakni, hogy ezt Orbán Viktornak köszönhetjük, akkor az ottani emberek nem fogják azt érezni, hogy lenézik őket. Pont ellenkezőleg, számítunk, fontosak vagyunk, ez az üzenet megy majd át.
Két lehetőség áll az ellenzék előtt, ha erre reagálni akarnak. Vagy megértetik az emberekkel, hogy a gazdaság helyzetét rejti a kormány ezzel a populista lépéssel, aminek később még lesznek hátrányos hatásai. Vagy hasonlóan populista módon azt kérdezik, miért nincs benne a kenyér, miért nincs benne a krumpli, miért nincs benne a balatoni nyaralás. Ja, azt már kisajátítottátok, a Balaton-part már a Tiborczé és a Mészárosé. Az ellenzék az első megoldást választotta, végre közös fellépéssel.
Nem tudom kihagyni a csirke far-hát kérdését, amely a második körben került a hatósági áras termékek közé.
Szerintem amikor a döntéseket tervezik, akkor már eleve számolnak az ellenzéki reakciókkal. Itt is ez történt. Kijött az első hír, megszülettek az első reakciók, majd jött a módosítás, ami ismét válaszokat, reakciókat generált. Így ugyanaz az üzenet többször hömpölygött végig a kommunikációban.
Az elmúlt időszakban az ellenzék elég gyakran szóba hozta a kormányfő és kihívójának nyilvános vitáját is. Orbán Viktor nyilvánosan nem reagált egyelőre, a Fidesz kommunikációs igazgatója pedig azt válaszolta, hogy beosztottal nincs értelme vitatkozni. Hogyan jutottunk el oda, hogy választásokat lehet nyerni vita nélkül?
Magyarország 32 éve gyakorolja a demokráciát. Ez idő alatt nem vált a politikai kampányok bejáratott részévé a választási vita, aminek az elhagyása komoly felháborodást eredményezne minden oldalon.
1998-ban Horn Gyulát hívta ki Orbán Viktor, akkor a vita a régi és az új erő összecsapása volt. Ezt a vitát megnyerte Orbán Viktor, és 98-ban ő tudott kormányt alakítani. A 2002-es vitában Medgyessy Péterrel találkozott. Akkor a nem éppen a szónoki képességeiről híres Medgyessy Péter egyenlőre hozta a vitát, amit egyébként Orbán Viktornak kellett volna nyernie a főszabály szerint. Úgyhogy ez igazából egy elvesztett vitának számít a fideszes politikus szempontjából, ráadásul Medgyessy Péter lett a miniszterelnök. A 2006-os vitára már a plebejusabb típusú, népvezéres Orbán Viktor érkezett kihívóként. Az ereje teljében lévő Gyurcsány Ferenc várta, aki le is győzte Orbán Viktort a vitában, majd a választásokon is. Ez volt az utolsó vitája Orbán Viktornak.
Politikai közhely, hogy a hatalomban lévőt a vita nem erősíti. A kihívó az, aki többet nyerhet, ha erőt tud mutatni. Orbán Viktor veszteséget minimalizál azzal, hogy nem vitázik senkivel. Nehezen tudom elképzelni, neki mikor érné meg vitába szállnia egy ellenzéki kihívóval. Legfeljebb akkor, ha ellenfele sokkal vezetne minden kutatásban. A sajátjaikat, a Fidesz szavazókat nem érdekli, hogy Orbán Viktor vitatkozik-e. Nem gondolják, hogy gyáva, ha nem vállalja a szócsatát.
Márki-Zay Péter részéről jó lépés volt, hogy ő kihívta, de nyilvánvalóan ő is tudta, hogy ezt el fogják utasítani. Orbán Viktor nem fog olyanba belemenni, aminek minimum kétes a kimenetele.
Az elmúlt 30 év nem volt elegendő arra, hogy meghonosítsa a miniszterelnöki és miniszterelnök-jelölti vitáknak a rendszerét, de a negatív kampányfilmek gyökeret tudtak verni. Az egyik most futó klipben egy 99-ben bemutatott vígjáték karaktereire építenek, a másikban a járványkezelésre és a Völner-ügyre reagálnak. Melyik a jobb kampánytechnika?
A MiniFeri kampány primer szinten utal arra, hogy Gyurcsány Ferenc a főnök, az ő bábja Márki-Zay Péter. Aki nem ismeri a filmet, annak is átjön az üzenet, a legfiatalabbak is megértik. De ne feledkezzünk el arról, hogy ez nem egy kormányüzenet. A kisfilmet a CÖF nevezetű, magát civilnek tartó, de egyébként fideszes potentátokkal kitömött szervezet, amely egy Kft-n keresztül felvásárolja az egész országot beterítő, egyébként fideszes plakáthelyeket. Így ezek a költések nem kerülnek bele a kampányelszámolásokba, ellenőrzésekbe.
A másik oldal a Völner-üggyel támad, ami hűen mutatja be a NER 12 évét. Napvilágra kerülése ellentmond - vagy ellentmondani látszik - annak a közhiedelemnek, hogy az ügyészséget, a rendőrséget, a titkos szolgálatokat uralja a Fidesz. Ha hinni lehet a sajtó híreknek, akkor már 2021 áprilisa óta folytak a lehallgatások, és a kikerült anyagból naponta derülnek ki újabb, egyre szaftosabb részletek. Lehet, hogy nem lesz igazam, de ez kívülről elsőre eléggé irányított ügynek látszik.
Az a gyanús, ahogy felbomlanak a szálak?
Szerintem semmi nem ütötte meg annyira a Fidesz szavazókat, mint a Szájer-ügy, ami a világnézetük alapjait kérdőjelezte meg. Ha most egy hasonló kaliberű ügy előkerül, ha most megint kiderült egy nagy nyilvánvaló hazugság van, az nagyon fájna. Szerintem a Fidesz nagyon komoly háborúra készül. Ebben a felfogásban érthető, ha akarnak egy olyan ügyet, amelynek a kibomlását irányítani tudják, ahol kontrollálható a botrány.
Nagyon nehezen tudom elképzelni, hogy ha elindul egy titkosszolgálati akció, ami a végrehajtói kamara vezetőjét és az őt irányító igazságügyi miniszter-helyettest érinti, arról Orbán Viktor ne tudna. Nagyon nehezen tudom elképzelni, hogy a kiszivárgott több ezer oldalnyi lehallgatási jegyzőkönyvet Orbán Viktor és Fidesz kampánycsapata ne ismerte volna az első betűtől az utolsóig.
Vagy olyan szinten ereszt az ügyészség és rendőrség, olyan szinten készülnek egy kormányváltásra, hogy ebben aktívan is részt vesznek. Vagy a kormányzat tudomásával csinálják.
Ugyancsak a feltételezések nyomán tovább haladva, ebbe a rendszerbe illeszkedik akkor a Bangóné diplomájának kérdése is?
Szerintem igen. Rogán Antal kabinetfőnökét meggyanúsították azzal, hogy más tette le helyette a vizsgáit. Közben megvette a végrehajtóknak az egyik ingatlanát. Amikor ez megjelent, rögtön jött a válaszcsapás, Bangóné Borbély Ildikó diplomájáról. A szocialista képviselőnő egyébként valószínűleg be se került volna a 2022-es Parlamentbe.
Én azt gondolom, hogy a Fidesznek rengeteg betárazott, eltérítő bombája van. Dicséret illeti azonban az ellenzék gyorsaságát. Lényegében egy perc alatt lecsapták ezt a labdát, az MSZP kizárta az illető képviselőnőt. Az ügyet megállították, hogy ne tudjon tovább eszkalálódni. Szerintem ez egy jó lépés volt.
Kérlelhetetlennek tűnnek az ellenzéki összefogáson kívüliek. Elszánt az országos listaállítás mellett a Kutya Párt, és Gattyán György is ilyen terveket sző. Mindketten arra hivatkoznak, hogy ha lesz ebből 5%-os támogatottság, azaz tudnak frakciót állítani, akkor ennyivel kevesebb fideszes lesz a parlamentben. Gattyán még azt is mondja, hogy egy olyan rétegre céloznak, melyik szerinte amúgy sem szavazna az ellenzéki összefogásra. Mennyi a realitása ezeknek az érveléseknek?
A Magyar Kétfarkú Kutya Párt viccnek indult, és most is viccként működik. Ha az ellenzék gyengül, akkor ők erősödnek. A velük való foglalatoskodás egy teljesen tévútja a politizálásnak, mert aki vitába bocsátkozik velük, az végül is egy viccpárttal vitatkozik. Most már késő bármit is kezdeni a listaállítási szándékukkal. Egy évvel ezelőtt lett volna lehetőség a párt két vezetőjét bevonni az ellenzéki összefogás munkájába, a már most is vállalt politikai szerepük (egyikük a Hegyvidéki Önkormányzat képviselője, a másik a IX. kerületben alpolgármester) és az abból eredő tapasztalatukat felhasználva.
A sokszor emlegetett billegő körzetek közül az urbánusabbakban jelenthet kockázatot a Kutyapárt, városi szavazókat vihet el a nagypártoktól.
A Gattyán-féle mozgalomnál azt furcsállom, hogy kiplakátolták az országot, holott a köztéri hirdetési helyek 90 százaléka Fidesz-közeli cégek kezében van. Feltételezhetjük, hogy oda az kerül, amit jónak látnak politikai érdekeik szerint is. Ez pedig arra utalhat, hogy ennek a vállalkozásnak csak az a célja, hogy minél több százalékot vegyen el az ellenzéktől.
Gattyán György azt mondja, hogy rájuk az ellenzék támogatói nem szavaznának.
Nyilván ezt mondja, mit mást mondana?
Szerintem ennél sokkal érdekesebb a Mi Hazánk Mozgalom. Ez a párt nagyon jól eltalált egy létező politikai keresletet: a járványtagadók és oltásellenesek csoportját. Itt nem számít, hogy a lezárásellenzők vagy összefüggés-elméletekben hívők jobboldali vagy baloldali politikai irányultságúak, az ő véleményüket csak a Mi Hazánk vállalja fel.
Ha választanom kellene, hogy kinek van nagyobb esélye a Parlamentbe kerülni, akkor nem a Kutyapártot mondanám, hanem a Mi Hazánkat, amely éppen most alakítja át a kommunikációját. A szélsőjobboldaliságból, a zászlóégetéstől és a könyvdarálástól eljutottak oda, hogy egy témát, összeszedetten és koherensen képviseljenek. Nehéz megmondani, honnan vesznek el szavazókat, de nekem most az a benyomásom, hogy inkább a kormánypárttól, és attól is főleg a billegő körzetekben.
Mire figyeljünk a következő két hétben?
Arról szólnak a hírek, hogy egy komoly országjárásba kezd Márki-Zay Péter. Ki fognak jönni a programelemek és látni fogjuk azt, hogy milyen irányba megy tovább a kampánya. Érdemes figyelni, hogy tovább tudják-e vinni a népszavazási aláírásgyűjtés sikerét.
A másik oldalon a Völner-ügy további fejleményei lehetnek izgalmasak. Ha elfogadjuk, hogy ez egy irányított, kontrollált botrány, akkor szerintem valamifajta előre megtervezett finálé következik. Sokat elárul, hogy ki lesz az ügyben a következő kompromittálódó személy: ha újabb és jelentős kormánypárti közszereplő, akkor az arra utalhat, hogy ereszt a rendszer, és ennek akár beláthatatlan következményei is lehetnek.