Idén lesz tíz éve, hogy a kormány rendeletben szabályozta a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokat, és egy éve, hogy az utolsó jelentős áremelés megtörtént a menzákon. A szabályozás pozitív hozadékai mellett a szülők benyomásai elég változatosak a közétkeztetés színvonaláról. Az iskolai menzákra kerülő ételek sótartalma alacsony, az ára viszont meglehetősen borsos. Az elmúlt másfél évben kétszer is jelentős áremelést hajtottak végre a köznevelési intézmények közétkeztetésében, ebből viszont várhatóan nem lesz repeta, hiszen jönnek az önkormányzati választások. Változott-e bármi a konyhában és a tányéron az elmúlt egy évben? Ennek jártunk utána.
Bár ma Magyarországon intézményenként és családonként is eltérhet a közétkeztetésért elkért összeg, alapvetően egy gyermek nem támogatott havi étkeztetése tíz- és 25 ezer forint között mozog attól függően, hogy hány étkezés szerepel benne. Olvasóink között volt, aki három étkezésért fizet tízezer forint körüli összeget havonta, de olyan is, aki ennek több mint a kétszeresét, 24 ezer forintot. Az is előfordul, hogy csak az ebédért kérnek el 15 ezer forintot.
Olvasóink visszajelzései alapján a közétkeztetésben elkért összeg és a minőség is nagyon változatos, de utóbbi mindenhol jelentősen emelkedett az elmúlt másfél évben. Többen az egyházi intézmények kosztját dicsérik, mások pedig elsősorban a fővárosi konyhák ételeitől kapnak hidegrázást. Akad olyan is, aki a mennyiségre panaszkodott, nem a minőségre. A legtöbb probléma az uzsonnával van, ezt egyik olvasónk egy répás zsömlével, egy másik pedig parizernek tűnő hústermékkel illusztrálta.
Répás zsemle – menzakoszt egy magyar iskolában (olvasónk felvétele)
Főételből jeles, uzsonnából megfelelt
„Uzsonna: fél szelet toastkenyér, fél szelet felvágott és egy karika uborka szintén felezve. Vicc!” – summázza egy olvasónk Heves vármegyéből. „Az ételek botrányosak, annyira, hogy a gyerekek a többségét fel sem ismerik” – szól a verdikt Budapestről. „A szendvicsek érdekesek néha az alig valami krémmel vagy leheletvékonyra szelt uborkával” – ez a nem ritka benyomás Kecskemétről. „Ritkán eszi meg a kisfiam az ebédet, mindig rakni kell pluszkaját de így is éhesen jön haza” – számolnak be a hajdú-bihari vármegyeszékhelyről.
Parizer és uborka – menzakoszt egy magyar iskolából (olvasónk felvétele)
„Gusztusos, nyálkás, rohadt ubival párizsivég, mint a képen. És ha jól megnézitek, akkor talán látjátok, hogy ez is meg lett (látszat)kenve az olcsó parizer alatt. Alapvető probléma, hogy szülőként csak tippelni tudok ezekről a kérdésekről, mert az iskolába nem mehetünk be. Egy hétéves beszámolóiból szerzem az információimat. A gyerek szerint: Ma megint valamilyen leves volt a nemszeretem kockarépával, és piros tészta, de azt nem ettem meg, mert a sajt nagyon büdös, savanyú volt a tetején.” „Fogalmam sincs, hogyan néz ki, amit kifizetek havi 21 ezerért (két gyerekre), csak hogy mindig nagyon éhesek. Azt a listából is látom, hogy friss zöldség nem igazán jut. Fehér liszt és cukor annál inkább” – írták nekünk a budapesti agglomerációból.
Vannak viszont, akik nagyon elégedettek az iskolai koszttal. „961 Ft/nap/ebéd (havonta 16 ezer Ft körül jön ki), ami szinte mindig finom, helyszín: budapesti egyházi középiskola.” „Három gyermek, így kedvezményes az étkezés. Két gyerek katolikus intézménybe jár, ott változatos, finom az étel. A másik gyermek közétkeztetés, kb. ehetetlen kategória sajnos, ebédet bevinni nem lehet, mert nem tudja megmelegíteni” – írják Dél-Magyarországról.
„Le a kalappal. Átlag 18 ezer forint, és biotej, gyümölcslé, ivójoghurt stb., például mindennap a tízórai gyümölcs, a köret normális, van bulgur is, nem csak krumpli és tészta stb. Az uzsi olyan, amilyen, de zöldség ahhoz is jár nekik” – így látják egy Pest megyei kisvárosban.
„17-18 ezer Ft egy gyermek, Down-szindrómával élő kislányomnak féláron van, tehát ennek kb. a fele. (…) Budaörsön a spec. iskolában, ahova jár, nagyon jó minőségű a menza” – szól egy másik budaörsi beszámoló.
Van, ahol nem a minőséggel és nem is a mennyiséggel van gond, hanem a tálalással: „A tömlős sajtot egyben kapta meg az elsős gyerek. Hogy mivel, hogyan kellett volna kibontania, nem tudom. Volt, amikor egy kettőbe vágott banánt kaptak.”
Esetleg a speciális diéták miatt nehéz megoldani az étkezést: „Háromgyerekesek vagyunk, elvileg a felét kellene fizetnünk, ha megoldott lenne a diétájuk tartása, amit a közétkeztetés itt sajnos nem tud megoldani még mindig. Ezért én főzöm az ebédet az oviba és a suliba is, én gondoskodom a tízórairól és az uzsonnáról is. Nem mertem még kiszámolni, így mennyire jön ki.”
„A közkonyháról kapjuk az ételeket, az adag jóval kevesebb, de az ára nem csökken. Csak annyit rendelünk, ahány gyermek aznap érkezik. Ha valaki esetleg lebetegszik, akkor módosítjuk a rendelést” – írta egy vidéki óvoda és bölcsőde konyháján dolgozó olvasónk.
Ehhez kapcsolódóan: Sok családnak okozhat gondot a dráguló iskolai étkezés
Konyhapénz
2010-ben 29 milliárd, 2022-ben 87 milliárd, 2023-ban már 101 milliárd 521 millió forint volt az állami hozzájárulás mértéke a közétkeztetésre a költségvetésben – számolt be korábban Zoltai Anna, a Közétkeztetők és Élelmezésvezetők Országos Szövetségének (KÖZSZÖV) elnöke. A közétkeztetési szektor szereplői már 2022 végén elmondták, hogy az egekbe emelkedő rezsiköltségek és élelmiszerárak miatt a megemelt büdzsé még csak az áremelkedést sem fedezi, ezért újabb áremelésre lesz szükség. Ez 2023 januárjában meg is történt.
Az 1997. évi XXXI. gyermekvédelmi törvény szerint a szülőkre kizárólag a nyersanyag árát lehet terhelni, az étel elkészítésének többi költségét az önkormányzat és az állam állja. A konyháknak három működtetési formája létezik.
- Önkormányzati nonprofit cég működteti a konyhát: ekkor minden bejövő költséget a működtetésre kell fordítaniuk vagy a fejlesztésbe visszaforgatniuk.
- Az intézmény saját konyháján készül az étel, nekik nincs saját bevételük.
- A közétkeztetési piac nagyjából negyven százalékát teszik ki a cégek, vállalkozók által nyújtott szolgáltatások.
A gyümölcs kiemelt, de drága elem a közétkeztetésben
Hatolkai Máté, a Kalória Gödöllői Gyermek- és Közétkeztetési Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezető igazgatója szerint az elmúlt egy évben nagyjából stabilizálódott a piac. „Legalábbis abból a szempontból, hogy amíg az egyik élelmiszercsoport ára emelkedik, a másiké csökken. Inkább hullámzást látok, mintsem folyamatos emelkedést. Ez a folyamat már nagyjából 2023 második fele óta tart” – mondta.
Nagyjából hasonló véleményen van a szektor profitorientált oldalán működő martonvásári HPM Plus Kft. ügyvezető igazgatója, Martonosi Tamás. Szerinte a háború miatti áremelkedések robbanásszerű indulása után mára már jobb képet mutat az árszint. Az áram nagyjából háromszorosa annak, amibe 2022 februárja előtt került, a gáz alig kevesebb. A rezsi azonban szerinte csak az egyik összetevő.
A cégvezető szerint sokkal nagyobb érvágás a szektorban érzékelhető krónikus munkaerőhiány. „A mi ágazatunkban ez hatványozottan jelentkezik, mert a vendéglátó szektor munkavállalói látják el, a szakácsok, a konyhai személyzet mind onnan érkezik. Ott pedig iszonyatos munkaerőhiány, ezzel együtt óriási béremelkedés volt az elmúlt négy-öt évben. Ez nem csak a háború miatt történt, már a Covidot megelőzően elkezdődött. A vírus alatt viszont rengeteg helynek be kellett zárnia. Sokan az ott dolgozók közül munka híján elhagyták az iparágat, és nem is jöttek vissza. Nagyon nagy hiány és óriási bérigény van a munkavállalók részéről” – tette hozzá.
Hatolkai Máté, az önkormányzati cég vezetője viszont máshogy érzékeli a helyzetet. A munkaerőhiányt tekintve náluk jobb a helyzet, mint a Covid idején, legalábbis az ő cégüknél a kedvező munkahelyi viszonyok miatt alacsony a fluktuáció, de hozzáteszi, hogy régiós és munkáltatói szinten is nagy eltérések vannak. „A probléma az lesz, hogy lesz egy nagy nyugdíjba vonulási hullám, ami a teljes ágazatra érvényes lehet. A munkaerő minőségét nem fogják tudni pótolni. A mostani hatvan év felettiek a huszonéveseket körbefutják, teljesen más a felfogás. Nem akarnak dolgozni, tisztelet a kivételnek. Hosszú távon a gépesítés, az automatizálás lesz az irány. Azt, amit a mi szüleink megcsináltak, a mai gyerekek már nem fogják” – teszi hozzá.
Hová lett a vaj?
Az önkormányzati fenntartású cég vezetője szerint ugyanakkor az is látszik, hogy a gyártók, forgalmazók továbbra is ragaszkodnak a magas árszínvonalhoz, és nem engednek akkor sem, ha a piaci folyamatok más irányba mutatnak. „Például ha egy alapanyag ára csökken, attól még a mi beszerzési költségünk nem fog, mert a profitszerzés érdekében tartják az árszínvonalat. Ez a rugalmatlanság egészen addig a pontig tart, amíg a keresleti oldal mást nem mond – lásd a tejzsírból készült termékek ára (vaj, tejszín), ami robbanásszerűen kezdett csökkenni, mert egy idő után az emberek egyszerűen elkezdtek jóval kevesebbet vásárolni belőlük. Arra az árszínvonalra viszont, ami két évvel ezelőtt volt, már nem fognak visszamenni ezek sem” – tette hozzá Hatolkai Máté.
Két hullámban volt áremelés az iskolai közétkeztetésben: először 2022 második félévében drágult a befizetés harminc-negyven százalékkal, aztán további húsz százalékkal emelkedtek az árak 2023 elején. Az igazgató szerint az áremeléseknek számos összetevőjük volt, de az egyik legmeghatározóbb a gyenge forint.
Aki emel, az veszít
Hasonló emelés vélhetően ebben a tanévben már nem lesz. Nem azért, mert ne lenne indokolt, az ok jóval prózaibb: júniusban önkormányzati választások lesznek, azt pedig egyik politikai szereplő sem szeretné, ha egy újabb áremelés miatt a szavazófülkében büntetnék meg választói – mivel a közétkeztetés elsősorban önkormányzati feladat.
Gyerekek az ebédlőben
Azt, hogy ki hogyan fogja benyelni az emiatt várható veszteséget, még nem látni pontosan, de könnyen mehet a minőség rovására ott, ahol például még olcsóbb alapanyagokkal vagy elkészítési módokkal operálnak majd a konyhák. Az áremelés akkor is népszerűtlen a közétkeztetésben, ha minden szülő látta napi szinten a boltokban, hogy lőnek ki az élelmiszerárak korábban elképzelhetetlen ütemben.
Nehezíti a helyzetet, hogy jelentősen bővült a támogatottak köre, ugyanis a minimálbérhez kötik a jövedelemalapú ingyenességet. Ahol a mindenkori minimálbér 130 százaléka az egy főre jutó átlagbér, ott már ingyen jár a koszt – legalábbis a bölcsődékben és az óvodákban. Ez egy négyfős családban 2022-ben még csak 680 ezer forint volt, most már viszont 920 ezer körül mozog a határ.
„Óvodában, bölcsődében a gyerekek döntő többsége jövedelemalapon támogatott étkezést kap, ez pedig százszázalékos támogatást jelent. Három- vagy többgyermekes családnál az általános iskolában és a középiskolákban is ötvenszázalékos támogatás jár. Mivel a családok többsége nem mondhatja el, hogy egy négyfős család esetében például nettó 922 ezer forintot (a 2024. évi támogatási küszöb nettó 230.649 Ft egy főre jutó jövedelem) visznek haza, így nagyon tág ez a kör” – mondta Hatolkai Máté.
Ehhez kapcsolódóan: „Koszos szobában is lehet szeretni a gyerekeket, de kaja nélkül nem működik a rendszer”
A kenyér elviszi a sót
A hirtelen áremelkedések hatására az elmúlt évben a konyhákon országszerte elterjedtek különböző költségcsökkentő praktikák. Volt, ahol a hét több napján nem főztek levest a magas gázárak miatt, másutt pedig hasonló okokból még a reggeli tea és kakaó helyett is más folyadékot kaptak a gyerekek. A tisztított alapanyagok helyett héjával vették a zöldséget, gyümölcsöt, mert így a beszerzési ár kedvezőbb, bár többletmunkát kellett ráfordítani. A dietetikus szerint a drágább felvágottak helyét először a húspástétomok, mára viszont elsősorban a különféle, a konyhán elkészített krémek vették át. A friss zöldség és gyümölcs helyére sokszor mirelitáru kerül, mert ott nincs tisztítási veszteség sem. Volt, ahol már ezzel sem bajlódtak, hiszen a fagyasztott árut melegíteni nagyobb hőveszteség, mint egy szobahőmérsékleten tartott konzerv tartalmát.
Fűszerezésre a szabályozás által radikálisan lecsökkentett sótartalom helyett zöldfűszereket, fokhagymát, hagymát, akár gombát használnak a szakember szerint, mivel az alapanyagok sokszor már önmagukban is tartalmaznak nátriumot, így előfordulhat, hogy a reggelihez járó kenyér már tartalmazza a napi sótartalom nagy részét. Bár nem feltétlenül a spórolás inspirálta, mégis sikersztorinak számít a közétkeztetésben a dietetikus szerint a bulgur, amivel kapcsolatban kollégái szerint egyértelműen pozitív visszajelzések érkeztek a gyerekektől.
Spórolni még a 2022-es energiaár-robbanás idején kezdtek, ahogy mindenhol máshol, a konyhákon is. Sok helyen például a gázfogyasztás mérséklése okán gyümölcslevet adtak leves helyett. „Voltak, akik ennek nem nagyon örültek, bár nem a többség, de ők voltak a hangosabbak. Így nálunk ez most választható, és úgy látjuk, hogy 50-50 százalékon áll a két egység” – mondta Hatolkai Máté.
Élettani és jogszabályi kötelezettség miatt is az egyik legfontosabb elem a közétkeztetésben kiadott ételekben a zöldség és a gyümölcs tálalása, ez viszont egyre nagyobb probléma, hiszen ezeknek az élelmiszereknek az ára jelentősen emelkedett az elmúlt két évben.
Hatolkai Máté szerint a másik nagy probléma a táplálékérzékenység terjedése, mivel a diétás alapanyagok nagyon drágák. „Egy gluténérzékeny gyermeknél majdnem kétszeres árat kellene elkérni. Két gluténérzékeny gyereknél ez már közel nyolcvanezer forint lenne havonta, az rengeteg pénz – teszi hozzá a gödöllői önkormányzati cég vezetője. Ráadásul bizonyos ételallergiáknál szempont a kockázat is. 2022 januárjában Újpesten egy iskolai születésnapi tortázás után egy hétéves kisfiú rosszul lett, és már a mentők sem tudták megmenteni az életét. Halálát vélhetően ételallergia következtében kialakult heves reakció okozhatta. Ezért egyáltalán nem mindegy, hogy ki milyen allergiával mit fogyaszt. – Ráadásul a közétkeztetés során a hozzávalók számos kézen átmennek, nyomokban rájuk kerülhet az allergiát kiváltó élelmiszer, és ez bizonyos estekben nagyon komoly következményekkel járhat. Éppen ezért mondjuk el minden fórumon 2015 óta, hogy ezt a felelősséget nem fair az étkeztetőkre tolni, és életveszélyes elvárni” – tette hozzá.
Az önkormányzati cég vezetője szerint mindenki máshogy küzdött meg a felmerülő magas költségekkel, ők például a rezsi elől előremenekültek energetikai beruházásokkal, zártak be konyhát is, optimalizálták a működésüket. Martonosi Tamás hasonlóan látja: szerinte bár a közétkeztetést törvények és rendeletek szabályozzák, a cégek törekedhetnek arra saját belátásuk szerint, hogy folyamatosan javítsanak az általuk nyújtott szolgáltatásokon. „Ha valaki megmarad a lekváros buktánál és a gulyáslevesnél, azzal is lehet valahogyan teljesíteni az előírásokat, de a jövő a folyamatos újításoké” – vélekedett.
A HPM Plus Kft. ügyvezető igazgatója szerint az árak kiigazítására még szükség lenne egy legalább tízszázalékos emelés formájában valamikor ebben az évben – már csak az infláció követése miatt is –, bár hozzáteszi, hogy ténylegesen 15 százalékos emelés lenne racionális, hiszen bár a kormány tíz százalék alá prognosztizálta a fogyasztói árindexet, az élelmiszerekre ez egyáltalán nem igaz, ott sokkal magasabb volt a változás mértéke. „Ez jellemzően szerződésfüggő, vagy év elején emelnek, vagy iskolai év elején, szeptemberben” – mondta.
Hiába drága sokaknak a közétkeztetés, mégis sokszor előfordul, hogy a gyerekek nem számolgatnak ebéd közben, ha nem ízlik nekik az étel, nagy része a szemétbe kerül. „Ennek nagyon sok oka van, a sótartalom csak egy elem. Nagyon sokszor jelzik vissza a kollégák, hogy egyszerűen nincs elég idejük a gyerekeknek, hogy megegyék az ételt. 15-20 perc jut ebédszünetre, és ebben minden benne van a sorban állástól kezdve a helytaláláson át az étkezésig. Amit nincs idejük megenni, azt kidobják” – mondja Szűcs Zsuzsanna dietetikus.
Ehhez kapcsolódóan: Gyermekétkeztetési Alapítvány: Egymillió felnőttnek és kétszázezer gyermeknek nem jut elegendő ennivaló