A szélsőjobboldali Flamand Érdek párt a csütörtökön kezdődő négynapos európai választások elé időzítette tüntetését a Brüsszel melletti festői mezőkön. A cél: felhívni a figyelmet arra, hogy gazdálkodók termőföldjeit és hagyományos életmódját veszélyeztetik a szerintük fennhéjázó környezetvédők.
Ez csak újabb példája annak, hogyan próbálják eszközükké tenni a mezőgazdaságot a populista és a keményen jobboldali csoportok a 27 országból álló unió egészében.
Kedden utolsó lökésként több mint fél tucat ország harcos gazdáinak csoportjai közeledtek Brüsszel felé, azt remélve, hogy lesöpörhetik az asztalról a progresszív európai zöldmegállapodást, és visszakaphatják azt a mozgásteret, amellyel oly sokáig rendelkeztek annak eldöntésében, hogyan művelik a földjeiket. Ott is egyértelmű volt a szélsőjobb hatása, több EU-tagország képviselői is részt vettek a több száz traktort felvonultató tüntetésen.
A múlt heti, kisebb demonstráción, amelyet a fővárostól délre tartottak, Eduard Van Overstraeten gazda így elégedetlenkedett: „Gazdaként most egy szám lettél.” Kénytelen volt eladni hatvan hektárjának negyedét – beleértve a házát –, ahol korábban búzát, kukoricát és burgonyát termelt, hogy Brüsszel körül erdősáv jöhessen létre a biológiai sokféleség javítása és a légszennyezés elleni küzdelem jegyében.
Az övéhez hasonló elégedetlenkedők, amelyek középpontjában a trágya és a növényvédő szerek használatának korlátozása és a mezőgazdasági területek egy részének kényszerű parlagon hagyása áll a madarak és a méhek – és végső soron az emberek – javára, tovább szorították a jobboldal pereme felé a konzervatív kereszténydemokraták befolyásos választói bázisát.
„Senki nem véd meg minket, így másoknak kell hatalomra jutniuk” – mondta Van Overstraeten.
Ehhez kapcsolódóan: Kormányhatározatokban ígérték meg, de senki sem látta a pénzt a magyar félsivatag megmentéséreAhogy a keddi és korábbi brüsszeli tüntetéseket az önmagát illiberálisnak valló magyar miniszterelnök által finanszírozott pénzes agytröszt segítette, helyi szinten a feltörekvő Flamand Érdek párt tette ugyanezt.
„Új pártot keresnek hiteles narratívával. Ez vagyunk mi – mondta Klaas Slootmans, a Flamand Érdek párt parlamenti képviselője. – A józan ész azt diktálja, hogy meg kell védeni a gazdákat és az élelmiszer-ellátást.”
A gazdákat a környezetvédő zöldekkel, illetve a baloldal nagy részét a populista és szélsőjobboldali erőkkel szembeállító politikai kérdés lényege: megvéded-e a gazdálkodókat és az élelmiszer-ellátást azzal, hogy szabad kezet adsz a gazdáknak, hogy saját belátásuk szerint tegyék a dolgukat? Vagy korlátozod őket, és szigorú szabályokat írsz elő a levegőszennyezés csökkentése és egy olyan természetközelibb élet érdekében, amely kordában tartja a klímaváltozás túlzásait?
Az elmúlt egy évben azonban a tudományos érveket a háttérbe szorította az utca zaja.
Döntő módon a centrista pártok, különösen a kereszténydemokraták meginogtak és jobbra fordultak a hónapokig tartó hajthatatlan tüntetések nyomán az egész unióban, amikor gyakran traktorok százai állták el a gazdaságilag fontos utakat, vagy zárták körbe Európa számos nagyvárosát, így Párizst és Madridot.
Brüsszelben gumiabroncsokat égettek a gazdák a rájuk nehezedő gazdasági nyomás miatt
Ahogy a klímaváltozás – aszályokkal, hőhullámokkal, árvizekkel és tüzekkel – egyre nagyobb pusztítást kezdett okozni, az EU szigorú törvényeket akart hozni a zöldmegállapodás részeként, hogy 2050-re klímasemlegessé tegye az uniót. A mezőgazdaság az üvegházhatású gázok kibocsátásának több mint tíz százalékáért felelős az EU-ban, olyan források révén, mint a műtrágyákban lévő dinitrogén-oxid, a járművekből származó szén-dioxid és a szarvasmarhákból a levegőbe jutó metán.
Az EU éveken át diktálta a tempót, és ezzel számos elismerést szerzett a nemzetközi színtéren. Ám elvesztette saját gazdái támogatását, akik egyre kevésbé tudtak kiigazodni a számtalan szabály között, amelyek néha pontosan előírták, hogy mikor lehet vetni és aratni, és ezt műholdas megfigyeléssel még ellenőrizték is. Mindez táptalajt biztosított a szélsőjobboldalnak, amely az Európai Parlamentben és számtalan tüntetésen szidta a bürokratikus beavatkozást.
Uniós és nemzeti szinten már megnyirbálták az ambiciózus célkitűzéseket. Hollandiában az új koalíciós tervek bővelkednek olyan intézkedésekben, amelyek nagyrészt a gazdálkodók igényeinek felelnek meg a környezetvédőkével szemben. A koalícióban Geert Wilders szélsőjobboldali pártja az uralkodó erő.
A dac áradása sok farmert juttatott el a harciasság évtizedek óta nem látott szintjére. A Holland Gazdák Védelmi Ereje, amely a keddi tüntetések mögött áll, gyakran harcosnak nevezi a tagjait, és megmozdulásai némelyike erőszakba is torkollt.
A keddi felvonulás lett volna a tervek alapján a több hónapos tiltakozás csúcspontja, a szóbeszéd szerint százezer tüntetőt vártak rá. Ennek a töredéke jelent meg.
Jos Ubels, az FDF (Gazdák Védelmi Ereje) második számú vezetője az időjárást és a természetet okolja. Nyugat-Európa nagy része a legcsapadékosabb tavaszát éli emberemlékezet óta, még június elején is bevetetlen a föld, és növényi vész pusztítja – mondta. „Az időjárás hiúsította meg.”