Itthon is elrejtheti már legálisan a vagyonát, nem kellenek az offshore cégek

Orbán Viktor Mészáros Lőrinccel a felcsúti stadionban 2019 májusában

A kormányközeli üzleti körök egy pofonegyszerű és legális módszerrel kerülik el, hogy megjelenjenek a különböző hatóságok adatbázisában és a céginformációs rendszerben. Elég ehhez kinyomtatni egy papírt, aprópénzért eladni, átírni a hátoldalán egy nevet, és máris követhetetlenné válik több milliárd forint útja.

Míg korábban adóparadicsomokban alapított offshore cégek mögé bújtak el azok a milliárdosok, akik nem vállalták fel kétes úton szerzett vagyonukat a nyilvánosság előtt, ehhez ma már nem kell külföldre menni.

Sőt külföldi céget sem kell alapítani, és még strómanokra sincs szükség, legalábbis a láncolat végén, a közbeszerzéseken meggazdagodott vagy az állammal seftelő milliárdos nyugodtan a nevére veheti a vagyonát. Az elmúlt években úgy módosultak a hazai jogszabályok, hogy teljes körű diszkréciót biztosítsanak ehhez.

A módszer lényege, hogy nem kell nyilvánosságra hozni a 25 százaléknál kisebb tulajdonosi hányaddal rendelkező részvényesek nevét, vagyis ha valaki a vállalat kevesebb mint negyedét tulajdonolja, sok esetben a cég részvényeinek csak néhány százalékával rendelkezik, anonim maradhat. Igen ám, de hogy fogja a céget irányítani kisebbségi tulajdonosként, a nagy pénzt felmarkolni az osztalékfizetésnél?

Erre szolgál az osztalékelsőbbségi részvény intézménye. A cég olyan speciális részvényt bocsát ki, amellyel arra jogosítja fel a papír tulajdonosát, hogy felvehesse az osztalék legnagyobb részét, nem ritkán a profit 99,9 százalékát. Nincs is más dolga a háttérben maradni kívánó, titokzatos tulajdonosnak, mint lejegyezni az osztalékelsőbbségi részvényt.

Ehhez kapcsolódóan: Jól járnak Mészáros Lőrinc cégei Lázár és a MÁV vitájával

A technika azért tökéletes, mert ha ügyesen csinálják, egyetlen nyilvános adatbázisban sem kell feltüntetni, kihez kerül a nagy pénz. Ha pedig még egy magántőkealapot vagy bizalmi vagyonkezelőt is beiktatnak az ügyletbe, végképp bottal lehet ütni a milliárdok nyomát.

A G7.hu gazdasági portál fedezte fel, hogyan működik a rendszer, miután az Orbán család gazdagodásáról szóló cikkéhez keresett anyagot. Az osztalékelsőbbség módszerével dőltek a milliárdok Tiborcz István érdekeltségeihez. Nyáron cikksorozatban mutatták be, hogyan áramlott az elmúlt években elrejtve több tízmilliárd forint a kormányzathoz legközelebb álló milliárdosok irányába a tűzhöz kevésbé közel lévőktől.

Az ország egyik leggazdagabb embere, Jellinek Dániel cégbirodalmából például 27 milliárd forint került át Orbán Viktor veje, Tiborcz István üzleti köréhez 2019 és 2022 között.

Your browser doesn’t support HTML5

Így lettek milliárdjai az Orbán családnak

Miután a cikk megszületett, a G7 megnézte, hogy mennyire jellemző ez más, közbeszerzéseken meggazdagodott cégekre vagy politikusokkal jó kapcsolatot ápoló üzletemberek vállalataira.

A lap arra jutott, hogy tényleg sok kormányközeli vállalkozó használja az eszközt.

„Több tucat olyan kormányközeli vállalatot találtunk, amely a közelmúltban bocsátott ki ilyen részvényt, vagy torzította el valamilyen más módon az osztalékfizetését” – írta a lap. Jellinek Dánielen és a miniszterelnök vején, Tiborcz Istvánon kívül Mészáros Lőrinc és Szíjj László cégcsoportjában is előfordulnak osztalékelsőbbséget biztosító részvények.

Nagy többségüknél a speciális papírok tulajdonosai az osztalék 95–99,99 százalékára tarthatnak igényt. A részvényeket kinyomtatták, ami még inkább megkönnyíti a rejtőzködést.

Sok esetben nem is digitálisan bocsátják ki az osztalékelsőbbségi részvényt, hanem papíralapon.

Kinyomtatnak egy papírt, pár százezer forintért eladják, átírnak a hátoldalán egy nevet, és máris követhetetlenné válik több milliárd vagy tízmilliárd forint útja.

A jogszabály szó szerint úgy fogalmaz, hogy „névre szóló értékpapír esetén azt kell az értékpapírban rögzített jog gyakorlására jogosult személynek tekinteni, akit az értékpapír jogosultként megjelöl, vagy akit a forgatmányok megszakítatlan láncolata jogosultként igazol”.

A forgatmány az értékpapírok hátlapján, illetve azokhoz csatolt írás. Előfordulhat, hogy a tulajdonosváltás csak ezen van feltüntetve.

Ehhez kapcsolódóan: Így lettek milliárdjai az Orbán családnak