Nem indult békésen az új tanév: előbb a mobilok tiltása, majd az ennek ellenszegülő Madách gimnázium igazgatójának kirúgása, végül az Iványi Gáborékhoz tartozó iskolák és óvodák bezárása verte ki a biztosítékot. A hét legnépszerűbb közösségimédia-tartalmaiból válogattunk.
Az Iványi Gáborhoz tartozó iskolákba, amelyeket tartozásra hivatkozva záratott be a kormányhivatal, ötszáz, többnyire halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyerek járt. Közben minden jogi szakértő azt mondta, akivel beszéltek, hogy az eljárás törvénytelen, a történtek sértik a diákok és szüleik jogait, ezért bíznak az azonnali jogvédelemben – mondta a Szabad Európának Vajay Zsófia, a MET kommunikációs vezetője.
Korábban a Szabad Európának Iványi Gábor azt mondta: már tíz évvel ezelőtt is kapott levelet, amelyben azt kérték tőle, írja össze, kiknek adja át az intézményeit. Ingyen. A lelkipásztor szerint erős és egyenes üzenet volt: ha nem így tesz, baj lesz. Nem tett így, baj lett.
Tiltással és tiltakozással kezdődött az új tanév: sok madáchos diák tüntetett az ellen, hogy kirúgták az igazgatójukat, mert nyíltan ellenszegült a mobilok tiltását előíró kormányrendeletnek.
„Emlékszem, milyen büszkék voltunk arra, hogy madáchosok vagyunk, amikor láttuk a tantestület közleményét, látni, hogy az iskolánk sokadjára is kiállt a saját értékei és tanítási módszerei mellett. A mi telefonjainkat nem fogják elvenni. A Madách tényleg előremegy, nem hátra!” – mondta az egyik felszólaló diák a tüntetésen.
„Gondolkodót nevelj, ne rabszolgát!” – a Belügyminisztérium előtt tüntettek a Madách gimnázium igazgatójának kirúgása ellen
Beszámoltunk arról is, hogy már több mint egy hete él az utcán egy hatgyerekes kárpátaljai család. A legkisebb gyerek hét hónapos, a legnagyobb 16 éves. Amióta a kormány megvonta a kárpátaljai magyar romák támogatását, azóta a család és a gyerekek főleg pályaudvarokon próbálják meghúzni magukat.
Noha a családnak van menedékes státusza, Magyarország befogadta őket, az állam csak részben teljesíti a feladatát, mert többé már nem biztosítja a lakhatásukat. Maradhatnak Magyarországon – hajléktalanként.
Végül ellátogattunk abba a magyar–ukrán két tannyelvű csepeli iskolába, amelyben most a júliusi Orbán–Zelenszkij-találkozó nyomán kezdődött meg az oktatás. A magyar állam a pedagógusok bérét fedező normatív támogatást adja a fenntartónak, minden másra – például az épület bérleti díjára – máshonnan kell forrást szerezniük.