A lakosság koronavírus-elleni immunizálásában Izrael a világon vezető szerepet tölt be. Az ország most pedig egy rendhagyó megállapodást kötött a Pfizerrel, amelynek keretében egészségügyi adatokat fog megosztani az oltásgyártó céggel a nehezen beszerezhető vakcina folyamatos áramlásáért cserébe.

A terv támogatói szerint az egyezmény lehetővé teszi Izrael számára, hogy a világ első olyan országa legyen, ahol a lakosság nagy részét immunizálják, és ezzel értékes kutatási eredményekkel segítheti a világ többi részét is.

A kritikusok szerint az egyezmény azonban komoly etikai aggályokat is felvet, ideértve a magánélet esetleges megsértését és az oltás globális elosztására vonatkozó egyenlőtlenség elmélyülését, amely lehetővé teszi a gazdag országok számára a vakcinák felhalmozását, míg a szegényebbeknek – köztük a megszállt területeken élő palesztinoknak – tovább kell várniuk az oltásra.

Izrael a „mintaállam”

Benjámín Netanjáhú izraeli miniszterelnök január elején bejelentette, hogy megállapodást kötött a Pfizer vezérigazgatójával az oltások Izraelbe történő szállításának felgyorsítása érdekében.

„Izrael globális modellállam lesz … Izrael meg fogja osztani a Pfizerrel és az egész világgal azokat a statisztikai adatokat, amelyek elősegítik a koronavírus legyőzésének stratégiáit" – mondta Netanjáhú .

Yuli Edelstein izraeli egészségügyi minisztere az Associated Pressnek elmondta, hogy a kormány olyan adatokat fog átszolgáltatni, amelyekből látszik, hogy az oltás „hogyan befolyásolja a betegség szintjét Izraelben, a gazdaság nyitásának lehetőségét, a társadalmi élet különböző aspektusait, illetve, hogy van-e az oltásnak valamilyen mellékhatása."

A német BioNTech partnerrel kifejlesztett Pfizer vakcina sürgősségi jóváhagyást kapott az Egyesült Államokban és az Európai Unióban, ahol a szabályozó ügynökségek úgy vélik, hogy az oltóanyag akár 95 százalékos védelmet is nyújthat a COVID-19 ellen. Azonban sok minden továbbra is ismeretlen a vakcinával kapcsolatban, többek között az is, hogy ad-e hosszú távú védelmet vagy, hogy megakadályozza-e a vírus terjesztését.

A mintegy 9,3 millió embernek otthont adó Izrael ideális hely ezeknek a kérdéseknek a tanulmányozására, az ország ugyanis kötelező egyetemes egészségügyi ellátását négy közpénzből finanszírozott egészségügyi üzemeltető szervezet biztosítja, amely gondosan digitalizált orvosi nyilvántartásokkal rendelkezik. Ez a központosított rendszer segítette az izraeli kormányt abban, hogy egy hónap alatt több, mint 2 millió adag vakcinát beadhassanak.

Izrael a Pfizer oltóanyag mellett vásárolt még a Moderna és az AstraZeneca gyártóktól is.

Újraválasztási és oltáskampány

Az oltáskampány az országban immár nemzeti büszkeséggé vált, ezért ez áll Netanjáhú újraválasztási kampányának középpontjában is, aki megpróbálja elterelni a figyelmet a jelenleg zajló korrupciós tárgyalásokról, Izrael gazdasági válságáról és a járvány legújabb hullámáról.

Az egészségügyi minisztérium a járvány kezdete óta több mint 543 ezer esetet és csaknem 4 ezer halálesetet regisztrált.

Az izraeli hatóságok szerint a lakosság nagy részét még március végéig, azaz a választásokig beoltják.

Ehhez kapcsolódóan: Miért döcög lassan az oltási program az EU országokban?

Mennyit fizetett Izrael az oltásokért?

Sem az izraeli kormány, sem a Pfizer nem nyilatkozik arról, hogy mennyit fizetett Izrael az oltásokért. Az ár még azután sem világos, hogy az izraeli egészségügyi minisztérium vasárnap közzétette a megállapodás szerkesztett változatát.

Az izraeli média szerint Izrael legalább 50 százalékkal többet fizetett, mint más országok. Az adatokat állítólag megosztották az Egészségügyi Világszervezettel (WHO), de a globális testület sem válaszolt az AP ismételt megkeresésére.

Nadav Davidovics, az izraeli Ben Gurion Egyetem közegészségügyi iskolájának vezetője és a kormány koronavírus-politikával foglalkozó tanácsadója szerint az egyezmény aggályokat vet fel az oltás egyenlőtlen elosztásával kapcsolatban is.

A palesztinokat a legvégén oltják be

A megállapodás felhívta az oltások gazdag és a szegény nemzetek közötti egyenlőtlen elosztására is a figyelmet.

Ez a különbség különösen szembetűnő a Ciszjordániában és a Gázai övezetben élő palesztinok esetében, akik bár izraeli ellenőrzés alatt élnek, még egyelőre nem kaptak oltást.

Miközben Izrael beoltja saját arab állampolgárait és az Izrael által elcsatolt kelet-jeruzsálem palesztin lakosságát, addig a kormány azt mondja, hogy nem felelősek a más területeken élő palesztinok immunizálásáért.

Yuli Edelstein izraeli egészségügyi miniszter szerint Izraelnek fontolóra kell vennie a palesztinok számára a segítségnyújtást, de csak azután, miután gondoskodott saját polgárairól.

A palesztin miniszterelnök nemrég „rasszizmussal” vádolta Izraelt, de nyilvánosan egyelőre nem kért az oltásokból.

Mivel több tízezer ciszjordániai palesztin dolgozik Izraelben és annak ciszjordániai településein, szakértők szerint Izraelnek etikai és gyakorlati okokból is osztoznia kellene az oltásokból.

Ehhez kapcsolódóan: Oltási útlevél: ki kaphat majd szabad utat?

Milyen adatokat osztanak meg a Pfizerrel?

Nem egyértelmű egyelőre az sem, hogy az izraeli kormány pontosan milyen információkat oszt majd meg a Pfizerrel. A megállapodás közzétett szerkesztett változata szerint „az egészségügyi információkat nem lehet majd beazonosítani” és a kutatást egy elismert orvosi folyóiratban közzé kell majd tenni.

A megállapodás szerint Izrael heti adatokat fog szolgáltatni a Pfizernek különböző életkorú és demográfiai csoportokról. A cél, hogy „elemezni tudják a termék bevezetésétől származó epidemiológiai adatokat annak érdekében, hogy megvizsgálhassák eljut-e az oltási lefedettség bizonyos százalékának elérése után Izrael a nyájimmunitáshoz".

Az adatok további "célja, hogy segítsék a globális COVID-19-járvány megszüntetését minden beteg érdekében Izraelben és azon kívül is".

Ehhez kapcsolódóan: Tömeges oltásba kezdtek az oroszok

Veszélyekkel járhat a nagy mennyiségű információ megosztása

A Privacy Israel nevű érdekképviseleti csoport, amely nyomást helyezett a kormányra, hogy az egyezményt hozzák nyilvánosságra, üdvözölte a megállapodás szövegének kiadását. A csoport azonban hangsúlyozta, hogy bizonyos kérdések továbbra is megválaszolatlanok maradtak, főleg a személyi adatok kezelésének biztonságával kapcsolatban.

Tehilla Shwartz Altshuler, az Izraeli Demokrácia Intézet digitális adatvédelmi szakértője megkérdőjelezi egy olyan megállapodásnak az etikáját, amely szerinte több millió profitot hozhat a Pfizer cég számára.

Az adatvédelmi szakértő elmondta, hogy ilyen nagy mennyiségű információ megosztása veszélyekkel járhat, amely kihathat az egyének magánéletére is, még akkor is, ha az adatokat állítólag névtelenné teszik.

„Ha, ne adj isten, az adatkészletet feltörik, akkor a kockázat az övék lesz" – mondta Shwartz Altshuler az izraeli állampolgárokra utalva.

Készült az AP tudósítása alapján.

Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából.