Janyevo szűk utcáin érezhető a nyugalom, amelyet időnként a templom harangja vagy a falusi mecset imára hívó hangja tör meg.
Az 1856-ban épült Szent Miklós katolikus templom néhány száz méterre fekszik a négyszáz éves mecsettől, a hívek békésen élnek egymás mellett.
A Lipljan járáshoz tartozó Janyevóban sokszínű közösség, különböző etnikai csoportok élnek békében – köztük horvátok, albánok, törökök és romák.
Négyszáz éves mecset Janyevo faluban
„Nem lennének etnikai problémák Koszovóban, ha mindenhol olyan lenne, mint Janyevóban” – mondja a horvát nemzetiségű Olga Glicic, aki a Pristinától mintegy húsz kilométerre fekvő kis falut tartja otthonának.
Ugyanígy érez Nuredin Imeri, aki az albán közösségből származik. „Olyanok vagyunk, mint egy család” – mondja.
Egy iskola, két rendszer
Glicic egy koszovói tananyagot oktató általános iskola igazgatóhelyettese. Ugyanebben az épületben szerb tanterv szerinti osztályok is vannak.
Az albán és török közösségből mintegy kétszáz diák a koszovói oktatási rendszer szerint tanul, míg a horvát és a roma közösségből ötven diák a szerb tanterv szerint.
A janyevói iskola bejárata
„Ugyanazon az ajtón lépünk be az iskolába, nincs semmi problémánk. A mi iskolánkban nincs politika” – tette hozzá Glicic.
Olga Glicic, a koszovói rendszer szerint működő iskola igazgatóhelyettese
Goran Janicijević, a szerb tannyelvű iskola igazgatója megerősíti kollégája kijelentéseit. Mivel csak néhány napja vette át a feladatot, azt mondta, hogy több időre van szüksége a körülmények megismeréséhez.
Szerb nyelven tartott óra
Az általános iskola elvégzése után a janyevói horvát és roma közösség gyermekei a Gračanicában, a szerb oktatási minisztérium által működtetett középiskolában folytatják tanulmányaikat.
Az albánok és a törökök Lipljanba mennek, ahol a koszovói rendszer szerint tanulnak tovább.
Egy osztály, ahol a koszovói tanterv szerint tanítanak
A horvátok „csendes eltűnése” Janyevóból
Glicic szerint a horvát közösségből származó gyerekek a középiskola vagy a főiskola elvégzése után gyakran tanulnak külföldön, egy uniós tagállamban.
Hozzátette, hogy korábban mintegy 1300 diák volt a horvát közösségből Janyevóban, ma már csak tizenketten vannak.
A kilencvenes évek elején még csaknem ötezer horvát élt Janyevóban, ma már csak 150.
A plébános, Don Mate szerint a koszovói horvátok elvándorlásának oka a jugoszláv háború volt, amely 1991-ben szétszakította az országot.
A konfliktust követően jelentős migrációs hullám indult meg, mivel sokan menekültek el a térségből menedéket és biztonságot keresve. Ez a tendencia a kétezres években is folytatódott.
Don Mate, a janyevói katolikus templom plébánosa
A Janyevo környéki romos, elhagyatott házak is a lakosság távozásáról árulkodnak.
„Rengeteg üres házunk van. Próbáltam megszámolni, de minden alkalommal egyre rosszabb. Minden évben elmegy egy-két újabb család” – mondta Mate.
Néhány házon felirat olvasható: „Janyevo gazdasági fellendülésének alapja a kulturális örökség”.
Egy elhagyatott ház Janyevóban
A fiatalok szezonális munkára mennek Horvátországba, de egyre kevesebben térnek haza – magyarázza Mate.
Az, hogy senki sem tér vissza, komoly probléma, mindössze egy olyan családról tud, amely két év horvátországi tartózkodás után visszatért Koszovóba – mondta. A visszatérésnek, a maradásnak és a túlélésnek gazdasági akadályai vannak – tette hozzá.
Egy másik probléma, hogy Koszovó alkotmánya nem ismeri el a koszovói horvát közösséget, ahogy az albán és szerb etnikai közösséget, bár a horvátok is rendelkeznek valamennyi autonómiával.
Koszovó történelmi háttere és demográfiája felelős azért, hogy a horvátok nem kaptak különleges alkotmányos státuszt. Történelmileg a régió két legjelentősebb közössége a szerb kisebbség és a koszovói albán többség volt.
A tisztviselők megígérték, hogy erőfeszítéseket tesznek az elismerésük érdekében, de még mindig nem történt meg.
Janyevo egyik utcája
Egy eltűnőben lévő közösség
Mate plébános szeretettel emlékszik vissza arra, hogy Janyevo egykor virágzó város volt.
„Régen Janyevo a kézműveseiről, kereskedőiről és öntödéiről volt ismert. Szinte minden ház egy minigyár volt. Ma már csak három manufaktúra maradt, akik küzdenek a túlélésért” – mondja.
Az albán Nuredin Imeri is felidézi az egykor virágzó vidéket és a mestereket, akik olyan termékeket készítettek, amelyeket az egész egykori Jugoszláviában ismertek.
„Tizennégy éves voltam, amikor megkerestem az első dináromat. Mindenfélét gyártottak erre: öntvényt, műanyagot, divatékszert, alumíniumkanalat és -villát” – meséli.
Imeri ma egy kávézó tulajdonosa Janyevo központjában, de kilátástalannak látja a jövőt.
Nuredin Imeri munka közben a kávézójában
Gyermekei már Nyugatra mentek, hogy jobb életet keressenek.
„A háború után semmi jó nem maradt itt” – teszi hozzá, majd belekezd a panaszáradatba a rossz infrastruktúráról és kommunális szolgáltatásokról, amelyek az egykor virágzó várost jellemzik.
Nincs munka, nincs jövő
Janyevo bejáratánál a roma közösség tagjai élnek. Egyikük Garip Ljeat, aki szintén belefáradt a rossz szociális és gazdasági helyzetbe.
„Nem dolgozom, sehol sincs munka. Néha kapok egy kis lehetőséget” – mondja.
Hozzáteszi, hogy négy gyermeke van, akik elvégezték az iskolát, de szintén nehezen találnak munkát.
Garip Ljeat
Ljeat felidézi, hogy az egykor virágzó Janyevóban olyan iparágak működtek, amelyek minden közösségnek adtak munkát, beleértve a romákat.
„A közösségünk is részt vett a munkában, néhányan kézművesek voltak, de mára minden megváltozott. Nincsenek munkahelyek, és nincs jövő” – zárja mondandóját.
Az EU hozzájárulása
2021-ben az Európai Unió egy olyan projekt megvalósításába kezdett, amelynek célja Lipljan járás kulturális és vallási örökségének megőrzése és a helyi idegenforgalom fejlesztése.
A mintegy kétmillió euró értékű projekt magában foglalja Janyevo történelmi központjának megőrzését és helyreállítását. A koszovói kormány is 1,4 millió eurót különített el a célra.
Egy UNDP által finanszírozott házfelújítás
Az ENSZ koszovói fejlesztési programja (UNDP) májusban jelentette be, hogy kilenc ház helyreállításának munkálatai már folyamatban vannak, a tervek szerint tizennégy épületet újítanak fel, valamint idegenvezetőket képeznek ki.
A koszovói kormány kulturális, ifjúsági és sportminisztere, Hajrulla Çeku szerint Janyevo történelmi központját vonzó célponttá alakítják, ami fejleszti a turizmust és a helyi gazdaságot is.
A kulturális örökség mint Janyevo gazdasági fellendülésének alapja című projektben azt írják, hogy a cél olyan házak felújítása, amelyek hozzájárulnak „az egykor ott élő horvát családok történelmének és emlékeinek felelevenítéséhez, ösztönözve Janyevo gazdag kulturális örökségének visszatérését és megőrzését”.
„A projekt minden közösség számára előnyös lesz, mert lehetőséget teremt a társadalmi-gazdasági újjáélesztésre és a helyi turizmus előmozdítására” – teszik hozzá.
A projekt célja Janyevo kulturális és vallási örökségének megőrzése, valamint a turizmus fellendítése
Glicic azonban nem hisz abban, hogy a felújításokkal visszaállítható Janyevo régi dicsősége, vagy visszahozhatók azok, akik elhagyták szülővárosukat.
„Nem hiszem, hogy pozitív változásokat hozhat, mert az nagyon nehéz” – mondja a horvát férfi, aki Janyevóban született, és azóta is ott él.
Hozzáteszi, hogy ősei Janyevóból származnak, már hét évszázaddal ezelőtt ott éltek, és ő maga soha nem fogja elhagyni szülőhelyét.
„Lehet, hogy egy nap egyedül leszek, lehet, hogy nem marad senki a horvát közösségből, de készen állok erre” – mondja.