Kegyelmi ügy, Magyar Péter felbukkanása, Navalnij halála: cikkeink 2024 január–februárjából

Fali festmény Buenos Airesben Alekszej Navalnij emlékére

Ritkán indul olyan erősen az év, mint 2024-ben: februárban robbant a kegyelmi ügy, amibe belebukott Novák Katalin köztársasági elnök és Varga Judit volt igazságügyi miniszter. Ennek hullámain bukkant fel Magyar Péter, akinek politikai szerepvállalása meghatározta 2024-et.

Kegyelmi ügy: Novák Katalin bukása, Magyar Péter felemelkedése

A gyermekotthonokat elhagyók nyolcvan százaléka süllyed el – mondta a Szabad Európának Bozsoki Róbert január elején. Harminc éve dolgozik gyermekotthonokban, gyermekvédelmi intézményekben. Szerinte miközben régen az otthonokból kilépők nagy többsége megtalálta a helyét, ez mára teljesen megfordult. A hónap végén az is kiderült, hogy Novák Katalin köztársasági elnökként 2023-ban a kegyelmi kérvények közel kilenc százalékát hagyta jóvá, miközben elődei az elmúlt huszonkét évben átlagosan a hasonló beadványok 2,1 százalékát támogatták. Február elején kitudódott, hogy a két anyag kapcsolódik, és aktuálisabb nem is lehetne: ekkor került nyilvánosságra, hogy a köztársági elnök kegyelmet adott a pedofilügyben érintett K. Endrének. Az áprilisi pápalátogatás alkalmával ugyanis huszonkét elítéltnek adott kegyelmet, köztük a bicskei gyermekotthon volt igazgatóhelyettesének, az otthon pedofíliáért elítélt egykori igazgatóját fedező bűntársnak. Innentől felgyorsultak az események: Novák eleinte politikai kampányról beszélt, de alig egy hét elteltével ő és Varga Judit is lemondott. Varga még igazságügyi miniszterként ellenjegyezte a kegyelmet, így vállalta a politikai felelősséget, visszavonult a közélettől, lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról és az EP-lista vezetéséről is. Balog Zoltán viszont megtartotta néhány posztját a református egyházban, pedig kiderült: Novák az ő kérésre adott kegyelmet K. Endrének. Orbán Viktor javaslatára módosították az alkotmányt, hogy gyerekek sérelmére elkövetett bűncselekmények esetében ne lehessen kegyelmet adni.

A Fidesz próbálta gyorsan lepörgetni az ügyet: Novák a botrány kirobbanása utáni nyolcadik napon jelentette be a lemondását, és az első adandó alkalommal megválasztották utódját, Sulyok Tamást. Schmitt Pál a plágiumbotrány kirobbanása után még 82 napig volt elnök, további 38 nap kellett utódja megválasztásához.

Mindez azonban nem állította meg a felháborodási hullámot. A kegyelmi ügy és a gyermekbántalmazások elleni tiltakozásul influenszerek összehozták az utóbbi évek legnagyobb tüntetését. A figyelem középpontjába kerültek a gyerekotthonok, de a strukturális problémákat azóta sem sikerült megoldani.

A kegyelmi botrány farvizén bukkant fel Magyar Péter is, aki február 11-én adott interjút a Partizánnak, és tálalt ki a Fidesz belső ügyeiről. Ekkor még azt mondta, nem tervezi, hogy pártot alapít, de aztán másképp alakult.

Rekordinfláció, rekord-ingatlanvásárlás

Év elején jöttek meg a 2023-as statisztikák, amelyekből többek között kiderült, hogy az előző évben 17,6 százalékkal drágult az élet, amire negyed évszázada nem volt példa; 1997-ben volt utoljára ilyen magas az infláció. Legjobban az élelmiszerek drágultak, az árak már elérték az uniós átlagot, a bérek viszont az EU-s átlag felét sem.

Mindeközben azért az üzleti élet nem állt le: Tiborcz István, a miniszterelnök veje megszerezte a belgrádi irodapiac tíz százalékát. A tizenegy épületből álló, mintegy 122 ezer négyzetméteres ingatlanportfólió a Magyar Nemzeti Banktól került hozzá – Jellinek Dánielen keresztül. Mészáros Lőrinc testvére viszont, aki az ország egyik legtehetősebb önkormányzati képviselője, földeket vásárolt. A Felcsúton önkormányzati képviselő Mészáros János a vagyonnyilatkozata alapján mostanra több mint háromszáz hektárnyi föld tulajdonosa.

Tanárfizetések

Januárban újabb egyeztetést tartottak a pedagógus-szakszervezetek képviselői Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárral. „Azt reméljük, meg fogjuk tudni, mennyi lesz az annyi, hogy néz ki a 32,2 százalékos béremelés” – mondta Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője. A hónapokig tartó tüntetés- és tárgyalássorozat után Gulyás Gergely bejelentette, hogy februárban már a megemelt bért kapják a pedagógusok: „Ha azt keresik a tanárok, kik a legnagyobb ellenségei a béremelésnek, akkor a baloldal után rögtön a pedagógus-szakszervezetek következnek” – mondta. A PDSZ ügyvivője nevetségesnek nevezte a miniszter nyilatkozatát, mondván, hogy éppen ők kényszerítették ki a béremelést. „A béremelés akadálya a kormány politikai döntése volt, és most is politikai döntés a szakszervezetek lejáratása” – jelentette. A szakszervezet arra is felhívta a figyelmet, hogy kiszúrtak az óvodapedagógusokkal, sokuknak alig nőtt a fizetésük.

Az ukrajnai háború harmadik éve, Navalnij halála és a svéd NATO-csatlakozás

Február 24-én volt két éve, hogy kirobbant a háború Ukrajnában. Magyarország blokkolta az ukrajnai háború második évfordulójára szánt közös EU-nyilatkozatot. Arról viszont döntöttek, hogy Ukrajna újjáépítésére csatornázza át az Európai Unió a zárolt orosz vagyonból származó profitot. Az évforduló előtt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök leváltotta a haderő főparancsnokát, az Egyesült Államok nem tudja biztosítani a megígért támogatásokat, és Oroszország ha lassan is, de folyamatosan területeket szerez. A Szabad Európának nyilatkozó szakértők szerint Ukrajna nehéz helyzetbe került. A szövetségesek által beígért hadi eszközök fele nem érkezik meg időben, ami nehezíti a tervezést, és végső soron emberéletekbe kerül – figyelmeztetett Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter.

Február 16-án Alekszej Navalnij elhunyt oroszországi börtönében. Az orosz ellenzéki vezető holttestét az Északi-sarkvidék egyik hullaházában találták meg zúzódásokkal. A halálhírre Európa-szerte tüntetéseket és gyászmegemlékezéseket tartottak, Oroszországban több tüntetőt is letartóztattak. Julija Navalnaja férje meggyilkolásával vádolta Vlagyimir Putyint, bosszút esküdve minden felelős ellen. Közös fellépésre szólította fel a gyászolókat, hogy együtt váltsák valóra a politikus álmát Oroszország jövőjéről, hogy ne legyen hiábavaló az „elképzelhetetlen áldozat”. A Fidesz–KDNP képviselői nem álltak fel az Országgyűlésben, amikor Tordai Bence azt kérte a pártja nevében, hogy egy perc néma csenddel emlékezzenek meg az orosz ellenzéki politikus haláláról. Orbán Viktor azt mondta, hogy „sovinisztáknak a magyar parlamentben nem jár tisztelet”.

Február 20-tól nemkívánatos szervezetnek minősítette Oroszország a Szabad Európát, amelynek orosz nyelvű weboldalát és közösségimédia-felületeit már csaknem egy éve blokkolja a helyi médiahatóság.

Svédország még akkor kérte felvételét a NATO-ba, amikor Oroszország megindította invázióját Ukrajna ellen. 2023 elején Orbán Viktor azt üzente svéd kollégájának, hogy ha Svédország csatlakozni akar a NATO-hoz, jöjjön ide, és beszéljen vele. Billström svéd külügyminiszter még aznap közölte, hogy nem látják értelmét egy ilyen találkozónak. Ezek után Törökország is megszavazta Svédország NATO-tagságát, így Magyarország maradt az egyetlen tagállam, amelyik még nem bólintott rá. Az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója ezzel kapcsolatban figyelmeztette a magyar miniszterelnököt, hogy „nem lehet végtelen a türelmük”. Végül február végén, másfél évnyi késlekedés után, az Országgyűlés elfogadta a svéd NATO-csatlakozást.

Akkumulátorvita, digitális állampolgárság, interjú Karsai Dániellel, gyerekbántalmazó pap

A Szabad Európa kétrészes vitát rendezett a magyarországi akkumulátorgyártás helyzetéről Kaderják Péterrel és Éltető Andreával. Az első részben a gazdasági hasznosságról, a hazai hozzáadott érték növelésének lehetőségéről, a gyárak egyetemi együttműködéseiről és a környezeti fenntarthatóságról volt szó. A második részben egyebek mellett szóba került a gyárak környezeti terhelése és vízhasználata, a munkavédelem és a balesetek, az, hogy mit tehetnek és tesznek a hatóságok a szabályok betartatása érdekében, de vendégeink kitértek arra is, hogy megéri-e százmilliárdokkal támogatni az akkumulátorgyárak Magyarországra települését.

Rogán Antal beköltözne a mobilunkba: elindul a Digitális Állampolgárság Program, amelynek eredményeként minden, állammal és közszolgáltatóval kapcsolatos ügyünket a mobilunkon lehet majd intézni. A teljes program Rogán Antal felügyelete alatt zajlik, és nemcsak sokmilliárdos üzlet lehetőségét rejti magában, de komoly adatvédelmi visszaélésékre is alkalmas lehet – már amennyiben sikerül megvalósítani.

Karsai Dániel azt mondta: Amíg tudok kommunikálni, nem adom fel. Amíg megoldható, hogy kifejezze a gondolatait, nem hozza meg az életvégi döntést, de annak jogát meg szeretné kapni, hogy ne kelljen eltűrnie emberhez méltatlan helyzetet – mondta Karsai Dániel a Szabad Európának. Az életvégi döntések ügyében közéleti vitát, pert, népszavazást, illetve kegyelmi lehetőséget kezdeményező alkotmányjogász a beszélgetés előtti hetek eseményeiről is megosztotta véleményét.

„Azzal akart jót tenni, hogy szexuálisan molesztálta a gyerekemet?” – öt kislányt is zaklathatott Sz. atya. Ha bevallja, tizenkét év letöltendő börtönbüntetést kap. Azzal vádolják a görögkatolikus papot, hogy szexuálisan bántalmazott öt gyermeket. A hajdúnánási parókiáról még 2022-ben helyezték Bagamérra az atyát, akit korábban egy gyermekvédelmi intézmény lelki vezetőjeként feljelentettek egy kislány molesztálása miatt. Abban az ügyben a rendőrség megszüntette az eljárást. Nem sokkal később a bagaméri általános iskolában kezdett hittant oktatni, de alig hat héttel később már feljelentette egy kilencéves lány édesanyja, mert szexuálisan bántalmazta a gyermekét. Hiába kerestük az atyát, elzárkózott az interjú elől, a Hajdúdorogi Metropolita Egyház sem válaszolt a kérdéseinkre.

Ahogy várható volt, kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság Magyarország ellen a szuverenitásvédelmi törvény miatt a közösség demokratikus értékeinek, az állampolgárok választási jogának, illetve az adatvédelmi szabályok és számos más elv megsértésére hivatkozva.

A magyarok lényegesen kevésbé tolerálnák, ha a gyerekük egy fekete bőrű emberbe lenne szerelmes, mint ha egy kimondottan öregbe – áll többek között az Eurobarometer felmérésében. Munkatársként viszont jobban félnének egy meleg kollégától, mint egy muszlimtól vagy cigánytól. A népesség tizede rosszul érezné magát egy munkakapcsolattól ateista vagy fogyatékossággal élő munkatárssal, de ennél is több magyar viszolyogna valamiért egy buddhista kollégától.

Január és február történései képekben