Olyan év áll mögöttünk, amelyet a legtöbbünk inkább elfelejtene. 2020-nak azonban volt néhány felemelő és szívmelengető híre is, csak épp a baljós szalagcímek miatt nem vettük őket észre. Ezekből gyűjtöttünk össze egy csokorra valót.
Világmegváltó energiaforrás: a nukleáris fúzió egy lépéssel közelebb került a valósághoz
Eddig csak a tudományos-fantasztikus írók álmaiból köszöntek vissza a tiszta nukleáris fúziós reaktorok, amelyek egész városokat tudnak ellátni árammal. Az álom egy lépéssel közelebb került a megvalósulás felé, amikor augusztusban Emmanuel Macron francia elnök beindította a Nemzetközi Termonukleáris Kísérleti Reaktor (ITER) építési fázisát.
A nukleáris fúzió forradalmasíthatja a világ energiaellátását. A hirosimai atombomba óta ismert maghasadással szemben a nukleáris fúzió során vákuumba helyezett, szuper forró részecskéket szorítanak össze és hoznak létre belőlük atomot. A reakciót kísérő energiakisülés szinte teljesen sugárzásmentes és korlátlan. A nukleáris fúzióhoz szükséges kis mennyiségű „üzemanyagot” pedig akár a tengervízből is ki lehet nyerni.
A Nemzetközi Termonukleáris Kísérleti Reaktor (ITER) épülete Franciaországban.
Az ITER-projekt ötletét először Mihail Gorbacsov szovjet vezető vetette fel 1985-ben Ronald Reagan amerikai elnöknek. Azóta több ország csatlakozott hozzá és hatalmas pénzeket költöttek már el rá. Az ITER tervei szerint az első reaktort 2025-ben próbálják ki élesben.
Az először szovjet tudósok által, az 1950-es években megálmodott, lyukas fánkra emlékeztető fúziós kamrákkal, más agilisebb csapatok is elkezdtek kísérletezni, miután az ITER-project csak döcögve haladt előre. Nem számít, ki lesz az első, úgy tűnik, a nem túl távoli jövőben megoldást kaphatunk a világ energiagondjaira.
A csernobili gomba visszatartja az űrből érkező sugárzást
Egy férfi nézi a csernobili atomerőmű gombával benőtt irányítópultját.
A stanfordi és az észak-karolinai egyetem kutatói augusztusban tudományos cikket közöltek egy Csernobilban honos gombáról, amely segíthet megóvni a Marsra utazó űrhajósok egészségét.
A kutatók azután publikálták megállapításaikat, hogy ellátogattak a csernobili nukleáris telepre és ott felfedeztek egy ijesztő kinézetű, fekete gombát, amely a nukleáris baleset még mindig sugárfertőzött övezetében honos.
Kutatásuk kiderítette, hogy az extrém környezeti körülményeket kedvelő gomba képes energiává átalakítani a sugárzást; ez biztosítja túlélését Csernobil sötét zugaiban. Az egyik kutató a felfedezéstől megihletve további tanulmányozásra felküldött néhány mintát a Nemzetközi Űrállomásra.
Cladosporium sphaerospermum, a Csernobilban honos gomba, ezúttal egy Petri-csészében.
A Mars emberek által való felfedezésének egyik legnagyobb akadálya az űrbéli sugárzás, ami a földi atmoszférán kívül éri az űrhajósokat. A NASA ezért különösen kíváncsi volt arra, hogyan viselkedik a sugárzást elnyelő gomba az űrben.
A Nemzetközi Űrállomáson egy 1,7 mm vastag mezőt hoztak létre a Cladosporium sphaespermum gombából és ezt egy sugárzást vizsgáló műszerre telepítették. Az eredmény azt mutatta, hogy a gomba magába szívta az űrállomáson belüli sugárzás 2 százalékát. Bár ez nem tűnik nagy eredménynek, a 2020-ban kiadott tudományos cikk mégis nagy visszhangot váltott ki, mert felvetette, hogy ha 21 cm vastagságúra növelnék a gombaréteget, akkor az „jobbára semlegesítené” az asztronautákra veszélyes űrbéli sugárzást.
A hír azért is ígéretes, mert gombát a Marson vagy a vörös bolygó felé tartó űrhajón is lehetne „termeszteni”.
„Facunami” óvta meg a pakisztáni munkahelyeket a járvány idején
Pakisztáni dolgozók egy útmentén fákat ültetnek, nemsokkal a koronavírus-járvány kitörése előtt.
Új állást talált magának a pandémia miatt kényszerpihenőre küldött és gyakran kétségbeesett 60 ezer pakisztáni munkás: a faültetést.
Ahogy beütött a járvány, úgy állt le a pakisztáni gazdaság nagy része és vele párhuzamosan az a 2018-tól 2023-ig tartó projekt, melynek során 10 milliárd fát telepítettek volna az országban. A masszív faültetési program leállításáról szóló kormánydöntést azonban nagyon gyorsan visszavonták és kényszerpihenőre küldött dolgozókat vezényeltek a projekt határidőre történő befejezésére.
Dolgozók fát ültetnek Karacsi közelében.
A korábban éhezéstől fenyegetett dolgozók 500 rúpiás (3 dolláros) alacsony napibért kapnak, amiért részt vesznek a faültető kezdeményezésben. Egyikük így jellemezte a helyzetet a Reutersnek: „A koronavírus miatt lezárták az összes várost és nincs munka. A legtöbb, napidíjból élő ember – mint én is – nem tudja megkeresni a betevőt”. Viszont, a faültető program jóvoltából most már "mindenki tud napszámért dolgozni és így el tudja látni a családját" – tette hozzá.
Befestették a szélerőművet, drasztikusan csökkentek a madárbalesetek
Feketére festik egy szélerőmű turbinájának légcsavarját a Smola nevű telepen, ahol a madárbaleseteket is tanulmányozzák.
Norvég kutatók egyszerű megoldással próbálják megelőzni több ezer madár pusztulását, az állatok ugyanis nekirepülnek a szélerőművek lapátjainak. A Smola nevű szélerőmű-telepen végzett, többéves kutatást összegző, júliusban megjelent tanulmány szerint jelentősen csökken a halálos kimenetelű madárütközések száma, ha feketére festik egy szélerőmű-telep akár egyetlen turbinalapátját.
A szélturbinákkal kapcsolatos ellenérzéseket leginkább az tüzeli, hogy a lapátok röptükben szétvághatják a madarakat. Ez azért történhet meg, mert a madarak – különösen szürke, ködös napokon - ártalmatlan, elmosódott tárgynak láthatják az égbolt színébe szinte beleolvadó fehér, forgólapátú turbinákat. A norvégiai Smola szélerőmű lapátjaival több fehérfarkú sas is ütközött már. Ezt követően küldték ki a kutatókat, hogy megpróbáljanak véget vetni a baleseteknek.
Szakemberek vizsgálják meg egy szélerőmű lapátjait a franciaországi Saint Nazaire-ben, 2012-ben.
A tudósok először feketére festettek néhány lapátot, majd kutyákkal kezdtek kutatni madártetemek után. Úgy találták, hogy 70%-kal kevesebb madár pusztult el az ütközések miatt, mert jobban látják és így ki tudják kerülni a rotorokat.
További kutatást igényel ugyanakkor annak megerősítése, hogy ez az eredmény nem csak erre a helyre és madárfajra jellemző. Ezért most egy dél-afrikai és egy hollandiai szélerőmű is meg akarja ismételni a kísérletet.
Vietnám szembeszállt az illegális vadállat-kereskedelemmel
Egy vietnámi dolgozó egy tobzoskát tart a kezében a "Mentsük meg Vietnám vadvilágát" nevű csoport telepén, szeptemberben.
A koronavírus világjárvány nyomán – mely sokak szerint Kína egyik hírhedt állatpiacáról indult ki – Vietnám kampányt indított az illegális állatkereskedelem megfékezésére. Ez az ország is ismert állatpiacairól és azért is, mert központi szerepet játszik a világ illegális állatkereskedelmében.
Júliusban nagy nemzetközi médiavisszhangot váltott ki az a hír, amely szerint Vietnám „betiltotta” a vadállat-kereskedelmet, hogy így csökkentse a jövőbeli járványok veszélyét. Vietnámi szakértők szerint a megfogalmazás félrevezető, mert a kormány rendelete egyszerűen a már érvényben lévő törvények betartását írta elő. A pandémia nyomán kiadott rendelkezés azonban ezúttal valódi fellépésnek tűnik.
Egy vietnámi fehérlábú egér – az ország egyik kritikusan veszélyeztetett faja – egy 2018-as fotón.
Egy vadvédelmi civilszervezet szerint az elmúlt két évben 44%-kal több vadorzót és állatcsempészt állítottak meg. 2020-ban az intézkedések 97%-a a csempészek letartóztatásával zárult. Emellett drámai módon nőtt az illegális vadállat-kereskedelem ügyében történt vádemelések száma is a délkelet-ázsiai országban.
Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!